2010. február 13., szombat

Az igazság egyetemes…

 

Az igazság egyetemes, teljesen független és lényegtelen abból a szempontból, hogy a lezárt, vagy még le nem zárt vizsgálatok, milyen eredményt hoznak. Nincs jelentősége annak sem, hogy mit remélünk, vagy mit várunk, mindettől.

Elvileg a jognak, az igazságot kell szolgálnia, ezért is hívják igazságszolgáltatásnak. Ha alkalmatlanok, rombolók kezébe kerül, vagy politikai befolyásolás történik, akkor az igazság egyelőre úgy tűnhet, hogy elbukik, vagy nem képes érvényre jutni… Igazságszolgáltatás helyett, jogszolgáltatás működik, vagy ami még rosszabb, i nélkül: gazszolgáltatás, a gaz(ság) szolgáltatása.

 

Azzal nem vádolhat senki, hogy véka alá rejteném hovatartozásomat… pedig nem térítgetek, nem agitálok… Mivel mindig is szociális beállítódású voltam, ezért jobbra húzok… Csúnya magyarsággal, hogy értsék: aki nálam jobbrább áll, az már inkább balos! Félretéve a tréfát, ha jobbosok, balosok ugyanazt mondják, akkor ki hiszi azt el, hogy itt politikai támadásról van szó? Ki kit támad, s milyen irányból? Balosok támadják a jobbosok közt a balosokat?  Balosok a balosokat, balról, s jobbról?!

S ha a vizsgálat még tart, akkor miről beszélünk, s miért nyilatkozunk? Ha nem hallgatjuk meg a másik felet, hogyan állíthatjuk, hogy bosszúvágytól fűtött emberekről van szó? Ez nem rágalmazás? Régi trükk, melyet rendre alkalmaznak, vedd el a tanú szavahihetőségét, s nyert ügyed van. Nem számít, hogy nem igaz a vád, csak úgy kell látszatnia…

Ha pedig már előre lehet tudni a vizsgálat végét, akkor, minek a nyomozás, faggatás, az egész hajcihő? Ez is része a színjátéknak? Ha így van, akkor ez is a közpénzek elherdálása!

 

Ilyen horderejű ügyekben döntést hozni, nagy felelősség. Elsősorban nem politikai, hanem szakmai, morális, jogi

Szakmai kérdésekben, - ráadásul emberéleteket érintve -, politikai síkra terelni ügyeket bűn. Politikai döntést hozni, pedig – emberileg nézve – megbocsáthatatlan.

 

Mégis: Mind az igazságszolgáltatás, mind a megbocsátás Isten kezében van.

 

 

Az igaz békesség


Hamis békesség az, mely folyton azt ismételgeti, hogy jobb a békességAz igazi békesség mögött igazság lakozik. S ez csak akkor lehetséges, ha feltártuk az igazságot, leszűrtük a tanulságot, és megelőzzük a rossz történések megismétlődését a jövőben… Egy szóval rend lesz… ez az igazi békesség titka. S az igazi békességhez, legtöbbször békétlenségen át, vezet az út.
 
Sok esetben mégsem az emberek rossz szándékáról van szó, hanem arról, hogy nem bírják a konfliktust, a konfrontációt. Mindannyian ismerünk ilyen alkatú embert. Ráadásul jó ember, jót akar, mégsem lát át, vagy nem akar átlátni a szitán. De akkor ne menjen olyan pályára, ahol nap, mint nap harcolni kell az igazságért, hivatásért, rábízottakért…
"Könnyű a vallásos embereknek, mert elkövetik a bűnt, aztán meggyónják, majd újra elkövetik, és újra megbánásért könyörögnek!" Egy hívő ember, ilyet nem tehet! Követ el bűnöket, de megbánja, megvallja, bocsánatot kér, és kap, majd elhagyja… Nem ismétli meg újra, és újra, mert különben hiábavalóvá teszi Jézus Krisztus kereszthalálát… Méltatlanná válik… s lelke rajta.
Már ha van neki...


2010. február 12., péntek

Intelem

 

mert vétkesek közt cinkos aki néma.

Atyjafiáért számot ad a testvér:

nincs mód nem menni ahova te küldtél…

 

Mert te vagy aki fordít rosszat jóra,

minden gonosznak elváltoztatója.

 

 

                                   /Babits Mihály: Jónás könyve/

 

 

2010. február 8., hétfő

Demokrácia vagy teokrácia

 

Nem vagyok híve a demokráciának… Főleg nem egy olyan államban, ahol három emberöltőnyi lélek-, érték- és szellemtorzító diktatúra után az emberek nyakába sózzák a szabadságot azok, akik sosem gyakorolták…

Válasszunk, lehetőleg a több rossz közül a legkevésbé rosszat, mert majdhogynem csak eddig terjed a bűnös ember szabad akarata.

 

Jobban szeretnék egy olyan diktatúrát, ahol a jót diktálják, és tanítják, ha igazságosak akarunk lenni, legalább annyi, de inkább kétszer annyi ideig, mint ameddig a kommunista diktatúra tartott.

Ha rajtam múlna, szavazni se engednék olyan embereket, akiket az orruknál fogva lehet vezetni. Akik nincsenek tisztában a nemzeti értékekkel, kultúrával, nyelvvel, történelemmel… s akik nem a magyar nemzet érdekeit szolgálják.

 

Jobban hiszek a királyságban, gondoljunk csak bele, mióta nincs királyság, nincs rend, csak káosz… S bár meghalt Mátyás, s oda az igazság… én hiszek Magyarország feltámadásában.

Ami azt jelenti, amit a Szent Korona tan hirdet – minden magyarok királya, mennyei királyt képvisel…

 

Isten uralma alá hajtanám hazámat, hogy igazán szabad lehessen! Ha pedig ezt vesszük, akkor máris az áhított teokrácia* híve lettem.

 

(* a teokrácia nem az egyház, hanem Isten uralmát jelenti)

 

 

Pilis a Föld szív-csakrája

 

A Kárpát-medence a Földünk szíve, ahogyan a Dalai Láma, és sokan mások is hiszik, Pilis hegye e világ szíve. Őseink még érzékelték ezeket a szent erőket, s nem véletlen ragaszkodtak földünkhöz, otthonunkhoz.

 

„India nagykövetasszonya a Pilisbe jár feltöltekezni, és a Dalai Láma magyarországi látogatásakor elsőként szintén az általa a világ egyik legfontosabb és legcsodálatosabb helyének tartott Pilisbe sietett, ahol a következőket mondta: A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.

 

Amit a dalai lámához hasonlóan világszerte sokan tudnak, az a hazai látogatók többsége előtt máig ismeretlen: a Pilis a Kárpát-medence energetikai szempontból kitüntetett helye, őseink szerint az a pont, ahol "az Ég és a Föld összeér".

 

A tiszta, isteni energiának, illetve ennek a pontnak a tanítás szerint fehér a színe. (Itt alapították az egyetlen magyarországi alapítású rendet, a pálosok rendjét, akiknek szerzetesi ruhájuk, szintén fehér volt.) A fehér szín állandóan, kísértetiesen visszaköszön a Pilissel kapcsolatban, ahogy azt egy régi magyar népének is megörökítette:

 

Ennek a világnak

Fehér a virága

Fehér az egyháza

Fehér a csuhása

 

Ennek a világnak

Itt dobog a szíve

Itt van a lelke

Itt van a közepe

 

Irány a Dobogókő!

 


2010. február 7., vasárnap

Orbán Viktor országértékelő beszédéből…

 

Az elszámoltatásról… 

 

Pistike megkérdezi a tanárnőt:

 

- Tanárnő, miért kell nekem dolgozatot írni?

- Azért Pistike, mert ha pofára osztályzok, nagyon rosszul

  jársz! 

 

A rendről…

 

„Ahol nincs rend, ott elszaporodnak a rácsok, lakatok, zárak, sorompók, figyelő kamerák!”

 

Az alkalmazkodásról

 

„Alkalmazkodjunk, mert semmink sincs, hogy aztán tényleg semmink se legyen!...

A szüntelen alkalmazkodás a jellemtelenség melegágya lehet!”

 

Rossz hagyaték megtörése

 

„Az elmúlt nyolc év hagyatéka:

            Lopni dicsőség,

            Hazudni kötelesség,

            Ütni öröm!

  Itt az idő, hogy ennek véget vessünk!”

 

„Fel kell szítanunk a reményt, a reménytelen szívekbe!”

 

 

Magyarokat le a térképről!

 

 

Minap a Tudományos Akadémia tagjai körében kézről-kézre járó tetszetős kiadvány, egy angol nyelvű atlasz került a kezembe, Magyarországról… Könyvesboltban nem kapható… Láthatóan külföldre készült, célközönség számára.

 

Az első átfogó térkép, egy színtérkép, mely Magyarország és a környező országok nemzeti-etnikai megoszlását mutatja be. Magyarország teljesen piros (magyar) és a környező országoknak csak a felénk eső határsávján jelez magyar nemzetiségű lakosságot.

Távolabb, Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja, Burgenland, Partium… sehol egy magyar település… Erdélyben, csupán a Székelyföldön kis foltokban tünteti föl a magyar lakosság jelenlétét.

A roma népesség kizárólag Partium és Erdély határának déli részén, néhány kisebb sötétbarna színfolt nyomán lelhető fel, jelenlétük határainkon belül nincs feltüntetve!

A térkép szerint német ajkúak (svábok, szászok) sincsenek a Kárpát-medencében, csakúgy, mint magyarok határainkon túl, vagy szláv népek határainkon belül…

 

Kiknek és milyen céllal készítenek ilyen atlaszt?

Az adatok közlése, valószínűleg nem szociográfiai, vagy kartográfiai tévedésen alapszik, így azok elferdítése szándékosságot feltételez.

Nem lehet véletlen az időzítés sem, hiszen a határon túli magyar közösségek autonómiáért való törekvése, egyre hangosabban kopogtat az Európai Unió ajtaján…

 

A múltunkkal együtt, a jelenünket is próbálják meghamisítani, azzal a céllal, hogy aláássák a jövőnket!

Nem fog sikerülni!