2010. február 21., vasárnap

Valami NEM Amerika...

 

Hanem ír… és zenél. Egy kedves filmem betétdala…

Once / Egyszer  (Rendezte: John Carney) 

Zene és főszerep: Glen Hansard, Markéta Irglová

 .


.

Szeresd, hogy jobbá legyen!


Szeresd ellenségeidet! Hangzik a tanítás, sőt parancs. De hogyan?

Mi, akik a „Szeressük egymást gyerekek” slágerén nőttünk fel, nehezen érthetjük ezt meg. Könnyű, viszontszeretni valakit, de mit kezdünk azzal, aki nekünk újra és újra rosszat akar. Könnyebben értik azok, akik a füves cigi boldogság érzetével, mindenki fele szeretettel fordulnak; még a Korda-Balázs páros felé is a Sziget fesztiválon… Aztán, amikor kiapadnak a források, jön a felismerés és oda a szeretet. Mert ezek hamis érzések. (lásd még: Az igazi békesség)
A szeretet elsősorban nem érzelem, még akkor sem, ha manapság csak ezt a részét hangsúlyozzuk. A szeretet elsősorban tett, és felelősségvállalás a ránk bízottakért. Így jutunk el ahhoz az újabb parancshoz, hogy tegyetek jót ellenségeitekkel! Miért? Hogy parazsat gyűjtsetek a fejére! – olvashatjuk a Bibliában. Mit jelent ez?
Ha a rosszért jóval fizetsz, kioltod a gyűlöletet a szívében. Bátran próbáljuk ki. S ez nemcsak egy egyszerű taktika, hanem megtapasztalható valóság. Mert az a cél, hogy minden ember jobbá legyen. Ennek pedig az egyetlen útja a szeretet. Nem szabad rosszat kívánni, még azoknak sem, akik ellenségnek tekintenek bennünket!  Éppen elegendő baj az nekik, hogy össze vannak zárva saját magukkal! Ettől nagyobb büntetése senkinek sem lehet. Mindnyájan tapasztaltuk már saját magunk elviselhetetlenségét! Hátha felismeri és elfogadja Isten jóságát, s ha igen, akkor mindannyian jól járunk. Ő jó útra tér, és jobbá lesz. S ha ő jobbá lesz, a környezetének is könnyebb lesz. Élcelődve szoktam volt mondani az uramnak, hogy engem jól tartson, mert ha nekem jó, akkor az mindenkinek jó! Fontos, hogy kényeztessük magunkat időnként, ha netán megfeledkeznek erről szeretteink! Hiszen szeresd felebarátodat, mint magadat! De ha önmagamat sem szeretem, hogyan szerethetnék bárki mást?

Szeresd ellenségeidet! Szeresd, hogy szerethessen!


Hol volt Isten akkor?


Nem hívő ember kérdése ez: Hol volt Isten akkor, amikor ezek történtek? Ha van Isten, akkor ezt miért engedi meg?...  A hozzá hasonló kérdések tömege, valójában nem istenkeresésről szól, hanem (ön)igazolás keresése az isten tagadására.
Nem hívő emberek előszeretettel kérik számon Istentől, embertársaink által elkövetett bűnöket éppúgy, mint a szélsőséges természeti jelenségeket!
Értem a tagadásukat, bár nem logikus, nincs ok-okozati összefüggés a gondolatmenetükben. Ha hitük szerint nincs Isten, akkor miről beszélnek? Akkor miért őt teszik felelőssé, miért rá, és követőire haragszanak?

Isten mindenütt jelenvaló – mondjuk, mi hívek. Ott van a szenvedővel, a beteggel, a haldoklóval, a kétségbeesettel, ahogyan az örvendezővel is.

Egy munkatársam kérdezte, a lakók bántalmazásával kapcsolatban: Hol volt Isten akkor, amikor ezek történtek? Meggyőződésem, hogy ott állt, szomorúan nézte… talán ő indított, és indít embereket arra, hogy ne hallgassanak tovább, bármilyen következményekkel is jár.
Ahogyan ő indít bűnösöket is bűnbánatra, bűnvallásra. Többféle bűnbánat létezik, gondoljunk Péter és Júdás történetére. Mindketten elárulták Jézust, majd megbánták. Júdás azonban bánatával nem Istenhez, hanem a felbujtókhoz fordul, akiktől nem kap, - nem kaphat – feloldozást… s végül öngyilkosságba menekül…

Mindig van lehetőség a választásra. Igaz, gyakran úgy érezzük, hogy a jó helyett, több rossz közül választhatunk csak.  A legkevésbé rossz felismerésében az segíthet bennünket, hogy abban az igazság lakozik. Az erkölcsileg helyes döntés meghozatala jóra fordíthatja sorsunkat, még akkor is, ha a büntetés elkerülhetetlen.
A Mindenhatóra való fölfele tekintés pedig, esélyt ad kilépni a gyűrűző történések sodrából.
Legyetek hát bátrak!


2010. február 18., csütörtök

Verának


.
 

Nessun Dorma - Ne aludjon senki! (Puccini: Turandot)

 

 

Nagyböjt


„Nagyböjt Isten értékes ajándéka, kegyelmi időszak”
2010-02-18 Forrás: Vatikáni Rádió

I.Bartolomeosz ökumenikus pátriárka üzenete. Örömteli lélekkel adjuk át magunkat a lelki küzdelemnek nagyböjtben, amely az összeszedett ima, a megtisztulás, a lélek felemelkedésének időszaka.

Hamvazószerda: miért szórunk hamut a fejünkre?
2010-02-18 Forrás: Erdély.ma

Hamvazószerda a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete: idén február 17-re esik. Hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.


2010. február 15., hétfő

Nyugodalmas jó éjszakát!




Üzenet Erdélyből


Kárpáti Piroska tanítónő verse

(a románok e verséért 1920-ban felakasztották)



Üzenet Erdélyből



Üzent az Olt, Maros, Szamos,

Minden hullámuk vértől zavaros,

Halljátok, ott túl a Tiszán,

Mit zúg a szél a Hargitán?

Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,

Erdély hegyein sűrű fellegek?



Ez itt magyar föld és az is marad,

Tiporják bár most idegen hadak,

Csaba mondája új erőre kél,

Segít a vihar és segít a szél,

Segít a tűz, a víz, a csillagok,

S mi nem leszünk mások, csak magyarok!



Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!

Halott vitézek lelke jár velünk.

Előttünk száll az ős Turul-madár,

Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!

Ember lakol, ki ellenünk szegül,

A székely állja, rendületlenül!



Üzenik a gyergyói havasok:

Megvannak még a régi fokosok!

Elő velük, jertek, segítsetek!

Székely anya küld egy üzenetet:

Hollók, keselyűk tépik a szívünket,

Rablóhordák szívják a vérünket!



Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!

E végső harcban: egyedül leszünk!

És a honszerző hősök hantja vár,

Ha odavész az ősmagyar határ!

És ha rablóknak kedvez a világ,

Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!



Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,

Székelyföld nem terem több kenyeret,

Elhervad minden illatos virág,

Mérget terem minden gyümölcsfaág.

Vizek háta nem ringat csónakot,

Székely anya nem szül több magzatot!



Vadon, puszta lesz az egész vidék,

S végezetül, ha ez sem lesz elég,

A föld megindul, a mennybolt leszakad,

De Erdély földje csak magyar marad!


Olvasónktól kaptuk. Köszönjük a lehetőséget!