2010. szeptember 4., szombat

A téjékozatlanoknak


Kínos úr csak nem az óvodába szoktatja magát, hogy napról napra lassan kezdi növelni a munkaórák számát? Ő kanossága pedagógus? Azoknak sok a szabadságuk! Amikor nem volt egy vezető sem az intézetben és a pénzügyi csoport vezetője vezette az intézetet, akkor minden olyan nyugodt volt, más volt a légkör és a kutyának sem hiányoztak a vezetők! Kínos úr nem is tudom miért jár be egyáltalán, felesleges neki még ritkán is, mert úgy sem dolgozik. Mindenki tudja, kiadja a munkáját a pénzügyi csoport vezetőjének, az pedig szegény, szó nélkül végzi! Mit mondjak pofátlan egy ember, ezek után van képe felvenni a fizetését, miért is?! Minek is van ő ott? Mert semmi érdemleges munkát nem képes elvégezni! Nézzen már a tükörbe és gondolkodjon el, a fizetését is más keresi meg neki. Úgy igazán betakarhatná a tükröt, amikor szembe áll vele! Azt hiszem tudja mire gondolok, remélem ez eljut a tudatáig! A méretre szabott fehér köpenyében - ami, csak neki adatott meg - az osztályokon ellenőrzi az ápolókat, amihez semmi hozzáértése, mert nincs egészségügyi végzettsége sem, mint tudjuk.


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Számvetés III.



"A Bács-Kiskun megyei vezetés évek óta fideszes. Ez év elején  két botrány a megyei önkormányzat intézményeiben: a kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában, valamint a kecskeméti Juhar utcai (fogyatékos gyermekek) iskolában. Mindkét esetben magánszemélyek feljelentése alapján rendőrségi eljárás indult, bár a megyei belső vizsgálat hibát nem talált, sőt a megyei vezetés sajtótájékoztatóján becsmérelte az eljárásokat kezdeményezőket.

A halasi ügyben előzetes letartóztatásokra is, sőt három ápolóval szemben már vádemelésre is sor került, többek között az egyik beteg sérelmére análisan elkövetett erőszakos közösülés címén. A megyei vezetés töretlen bizalmát élvező, a saját intézményében történtekről semmit sem tudó, a történtekről korábban jelzést kapó, de intézkedést elmulasztó igazgatónő még csak fegyelmit sem kapott. A szabadlábra helyezett ápolók pedig ismét az Otthonban dolgozhatnak a betegek között, akiknek sérelmére elkövetettek miatt van velük szemben büntető eljárás. A dolgozók által jelzettek (a 33 beteg által fizetett 106 üdülő és hasonlóak) ellenére a fideszes megyei vezetés a füle botját sem mozdítja, sőt a feljelentéseket tevőket fenyegeti jogi lépések kilátásba helyezésével. Az sem zavar senkit, hogy az egyik vezető alárendeltjeként ugyanott dolgozik a saját férje, a leánygyermeke, a nővére és annak fiúgyermeke is, mint egy nagy családi vállalkozásban.

Mindezek egyetlen megyei politikust sem zavarnak, minden megy tovább, ahogy korábban. Ez lenne az ígért közéleti tisztogatás és tisztaság? Haverság, komaság, mutyi továbbra is, semmi sem változott, ugyanaz folyik tovább megyei fenntartói segédlettel.

A Juhar utcai iskolában történtek (gyermekbántalmazások és elzárások) miatti eljárás már több, mint 6 hónapja folyamatban van, 26 terhelő vallomást tett tanú ellenére még meggyanúsításra sem került sor!

Hát ennyit arról az ígért nagy tisztességről és hasonlóakról, persze az ügyben az összes illetékes mind fideszes, így nem csoda, hogy még ilyen módon is egymást védik. Meddig mehet ez így tovább, hol az az ígért változás?"
 

Bácsnarancs 2010.08.15.
 


Olvasónktól kaptuk. Köszönjük!


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. szeptember 3., péntek

Sírjatok a sírókkal





Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Mese mese.....

        
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon jól működő intézet, ahol a lakók és a dolgozók is igen jól érezték magukat. Megelégelte ezt a csúf fenntartó és rászabadította az intézetre a rosszat, egy vezető és annak rokonai, barátai képében. Na, volt is innentől kezdve keserves világ! A rosszak egyre többen lettek, hisz a család is bővült (a gyerekek is felcseperedtek). A jók egyre többet dolgoztak, és mindenből  kimaradtak. Ők lettek a kiszolgáló személyzet, tűrve ezt némán, hisz más választásuk nem volt. A vezetők azt hitték, sőt hiszik még most is, hogy aki melldöngetve, fennen hirdeti alázatos elvhűségét, az az Ő emberük. Ez így is lesz mindaddig, míg egy új vezető nem érkezik. Ez a fajta már csak ilyen! Abban a pillanatban egy tökéletes hátra arc és meghalt a király, éljen a király! Megérdemlik egymást, de a fizetésüket nem! Hogy egyik szavam a másikba ne öltsem, elmondom hát amit tudok, és tudatni szeretnék. Akit érdekel jöjjön velem tovább!

Ez az intézet Kiskunhalason van. Tényleg szebb napokat látott (reméljük még fog is). Az intézet elit egysége a foglalkoztató. Na, nem egy tündérkert, hanem egy igazi boszorkány konyha. Jaj a szegény nép fiának, ha egyszer ott a szájára veszik a nevét! Aki oda bekerül, az esetek többségében nagyon "magas" ember gyermeke (pl: orvos gyermeke, gyermekének barátnője, rendőrségen dolgozó apuka... stb.).

Sokan vannak, de legalább nem unatkoznak. Egyszer munkaidőben négy foglalkoztatós a könyvtárban olyan jót kártyázott, hogy nem volt szívem megzavarni őket, holmi lakókra vonatkozó kérdéssel. A kártyaparti résztvevői a szakmai vezető lánya és annak barátnője, a foglalkoztató vezetőjének helyettese, valamint aki azóta már intézetünk másik büszkeségének csapatát erősíti a 9-es osztályon. Istenemre mondom, jól szórakoztak. Sokan vannak, megtehetik. Megfordultam és kisomfordáltam, bár észre sem vettek. De azért jobb a békesség. Hogy ezért még fizetnek is, hát ez is csúcs.

Volt olyan, hogy a szakmai vezető lánykája a fiatalember ölében ült. Na mikor? Munkaidőben! Legalább látják a betegek, itt mindenki szereti egymást. 
 
Van ennél még jobb történetem is. A felvonulás. Teljes öntudatunk birtokában, büszkén és kikérve magunknak. De mit is?? Azt, hogy én tudom, ő tudja, hogy én tudom, sőt, ő azt is tudja, hogy ő maga megtette, igen a beteg megalázását, verését, és mindent ami a sajtóban már megjelent. De mi vonultunk!  A szervező ezzel az akciójával az igazgatóra és a szakmai vezetőre rányomta, égette a lemoshatatlan bélyeget, hogy a verők mellett sétáltak. Sőt bélyeg került a kötelezően sétálókra is. Az már egyértelműen kiderült, hogy kötelező volt, igen KÖTELEZŐ.   Értelmét kitűnően tükrözte a hatalmas sajtó érdeklődés. Jól szórakozott a nászmeneten az utca embere, és várva a következő héten is, de érdeklődés hiányában elmaradt  /a Halas Tv-én kívül más nem jött/.
 
A mesékben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig a jól megérdemelt büntetését. Ez még kicsit várat magára. Sokáig azt hittem, hogy minden mese vidám, de egy nagyon művelt, sokat tapasztalt és nagyon olvasott ember felvilágosított, hogy van szomorú mese is.
Hogy pont a mi mesénk vége lenne szomorú?? Ez lehetetlen! Adva van egy szép intézet, többségében rendes dolgozókkal. Kérjük a jó tündért, írja a mese végét vidámra. Ha másképp nem megy, adjon annyi önkritikát azoknak, akik ezt a nyolc hónap óta tartó borzalmat előidézték, fenntartják, hogy egyszer az életben felfogják: amit csinálnak, méltatlanná teszi őket arra tisztre, amit bitorolnak A hatalmi mámort győzze le az igazság felismerése, hogy már nagyon régen alkalmatlanok arra, hogy emberekkel így, vagy most már bárhogyan bánjanak. A mesém sokáig tudnám még szövögetni, de hát egyszer minden véget ér, reméljük ez a borzalom is.
 
Bizakodunk, hogy egyszer két munkatárs pár pillanatra megállhatnak beszélgetni, mert most "TILOS"  Ha ez bekövetkezik, akkor ennek a mesének már nem lesz szomorú vége. Hogy vége lesz azt tudjuk, csak az nem mindegy, hogy mikor. Sokáig már nem bírjuk! Bízunk abban, hogy egyszer ott, nagyon magasban valaki rájön, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és leküldi a jó tündérrel azt, aki felénk jobbító szándékkal közeledik. 
A jó ápoló azt is tudja, hogy a betegek közül nem ahhoz kell menni először, aki a leghangosabban jajveszékel, hanem ahhoz, aki némán fekszik. Mi, akik a segítséget kérjük, már régen némák vagyunk. Várjuk a lehetőséget, hogy mesénk nagyon-nagyon vidáman fejeződjön be! Azért azt még elmondom, hogy nem mese ez gyereknek, hanem a nagyon szomorú valóság. Sajnos! Történik mindez a XXI. században, egy megyei fenntartású intézményben Kiskunhalason.


Olyan hűséges olvasónktól kaptuk, akit mindnyájan akik ismerjük, csak tisztelni tudunk becsületessége, segítőkészsége,  őszintesége és egyenessége miatt! Köszönjük neki!

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. szeptember 1., szerda

Ha érdekel valakit akkor...


Ha érdekel valakit,  mi van a beteg dolgozókkal, akkor ne nyomozgasson senki alattomosan, nem kell érdeklődni a szomszédoknál, rokonoknál! Van erre jó megoldás, fel kell hívni a beteg kollégákat! Így tisztességes!
A tisztességtelen dolgot ki lehet hagyni, mert büntetendő! Ugye az érintettek tudják mire gondolok?!


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. augusztus 29., vasárnap

Összefogás


 "... A csoport tagjai Uray Erzsébet miatt folyamatos feszültségben végzik munkájukat, mindennaposak a pszichoszomatikus tünetek körünkben. Ez nagyban megnehezíti eddigi magas szintű szakmai munkánk végzését."


A beadvány megtekinthető: ITT!
______________________________________________________________

Válasz (jegyzőkönyv részlet): 

..." Azt gondolom, aki velem, vagy ilyen beállítottságú emberrel mint én, nem tud együtt dolgozni, az nem akar dolgozni.


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. augusztus 28., szombat

Aki nem ismerne... II.


Egyik kolléganőm hozzászólásában azt üzente, hogy képzettségemmel elmehetnék inkább árut pakolni a TESC'-ba, előző munkahelyére. Remélem, nem csak rosszindulata mondatta ezt vele, hanem tudatlansága is. Ez utóbbit szeretném eloszlatni.
A gimnáziumban megtanultam vakon gépelni. Utána az alábbi képesítéseket szereztem meg, melyeket néhány információval kiegészítek:

-          segédedzői tanfolyam – 5 évig kézilabda edzőként foglalkoztam serdülő leányokkal - Kiskunhalas;
-          „Foxi-Maxi” (potenciális vezetőként iskolázott be a munkahelyem) – közben megtértem (reformátusoknál konfirmáltam 25 évesen) Kiskunhalas;
-          3 éves gyülekezeti munkásképző (Bibliaiskola) Kecskemét - Emmaus;
-          1 éves narkológiai képzés Bp. (Gerevich József, Grezsa Ferenc, Rácz József, Farkasinszky Edit †, Mikus Gyula…) – meghívásos képzés
-          missziói, lelkigondozó (3 éves, levelező, Ref. Teológián Bp. - Gyökössy Emdre †*, Pálhegyi Ferenc, Balogh Zoltán…)
-          utcai szociális munkás (1 éves Bp. – lásd lent)
-          hajléktalanok ellátása (1 éves Bp. – benne: önismereti csoport – pszichodráma Erdélyi Ildikó, Bagotai Tamás,  valamint Vecsei Miklós, Gyuris Tamás, Oross Jolán, Radoszáv Miklós dr., Herczog Mária, Kopp Mária akadémikus...) – meghívásos képzés
-          szociális munkás  (4 év – nappali + 1 év levelező Bp.; benne Soros ösztöndíj 2 év, munkából kiváltó ösztöndíj 1 szemeszter, és 1 szemeszter külföldi tanulmányi ösztöndíj – Csíkszereda;) – Solt Ottília †, F. Havas Gábor, Győri Péter, Szabó Miklós †, Pik Katalin †… - kulturantropológia szemléletű képzés;
-          közösségi pszichiátriai gondozó  (1 év - Bp. Harangozó Judit, Gordos Erika)
-   asszertiv tréning Bp., Kiksunhalas (Kristóf Róbert)
-          szociális szakvizsga – idős ellátás (Bp.)
  
Az utolsóval jogosítványt szereztem – többek között – az intézmény vezetésére, bár remélem, ezt a jogszabályt hamarosan eltörlik. 

A legrosszabb, hogy a diákokat nem tanítják meg tanulni. Ezt a hiányosságomat a teológia  első évében kellett pótolnom, és elsajátítanom.
Mind közül a leg’ embert próbálóbb képzés az utcai szociális munkás képzés volt, minden tekintetben: alkalmassági szűrés, folyamatos aktív részvétel, - önismereti csoport, szerepjátékok, szituációs játékok, video felvétellel, annak elemzésével, kritizálásával… Terepmunka válogatás nélkül. Vizsga: benyújtott írásos anyag, írásbeli vizsga, szóbeli vizsga, csoportos vizsga (szituációs játék). A jelentkezés meghívásos volt (szakmában dolgozóknak), ennek ellenére a résztvevők 70%-a (zömében pedagógusok) menetközben kiszóródott. Tanáraink: Gerevich József, Bácskai Erika, Komáromi Éva.
Esettanulmányom szakirodalomban történő megjelenése is ehhez a képzéshez köthető.

*† - elhunyt
----------------------------------------------------------------------------

Munkahelyeim:

  1. 5 év – edzői munka (KAC-Medosz), irodai munka (6-14 h-ig: főállás - „fémmunkás”, Ganz-Mávag), ebből 2 év a fentiek mellett takarítói munka (VGMK – esténként);
  2. 2 év - MSI (konduktív pedagógia – képesítés nélkül)
  3. 3 év – Drog rehabilitáció KIMM Rehab. Otthon Ráckeresztúr  (Ref. Zsinat - mentor)
  4. 1 év - Családsegítő – (Kkhalas – utcai szociális munka)
  5. 2 év - Hajléktalanokért Alapítvány (Minisztérium - Kőbánya)
  6. 2 év – MMSZ Budapest Dél-Budai Központ (Kelenföld – Soros ösztöndíj – int. vez.)
  7. 2 év – FSZKI Női Átmeneti Szálló (Bp. József nádor tér – szociális munkás)
  8. 2 év – Gyermekjóléti Szolgálat (Kkhalas – iskolai koordinátor, családgondozó, utcai szoc. munkás)
  9. 10 év – BKMÖ PFBO Kkhalas  (szociális munkás, foglalkoztatás-szervező, szociális ügyintéző, foglalkoztatás-szervező) 
  Harminc év alatt kétszer voltam munkanélküli.


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net