2012. május 27., vasárnap

Füstölgők


...A pszichiátriai betegek otthona előtt állandóan kis, fehér köpenyes csoportosulást lehet látni… Valaki úgy gondolta, hogy a 200 főt foglalkoztató intézmény dohányosainak a főút melletti kerékpár úton álldogálva kell pöfékelni… Ez a kijelölt dohányzó… Múltkor hosszan kellett várakoznom az intézménnyel szemben és döbbenten vettem szemügyre a sürgés-forgást… Láthatóan itt működik az intézmény információáramlása… Majdnem, hiszen egy felső vezetőt se láttam kint dohányozni, pedig akad köztük, nem is egy… Biztosan leszoktak…
A látvány mindenesetre meghökkentő… Az autósok mindegyike odanéz, hiszen a fehérköpenyesek vonzák a tekintetet… Ez balesetveszélyes… A kerékpárúton haladók, a benzingőz mellett – amit a dohányosok is kénytelenek beszívni – a dohányfüstöt is magukba szívhatják tekerés közben, gyerekestül, kutyástul, vagy ami még jobb, séta közben… Az egészségmegőrzést célzó törvények így vezetnek – dilettáns kezek révén – újabb egészségkárosodáshoz. S aztán a fehér köpenybe visszamegy dolgozni… a konyhára, mosodába, rendelőbe, ebédosztásra, pelenkázásra, fürdetésre, gyógyszerezésre… A higiénés előírások és biztonság ilyen szintű megsértése, több mint aggasztó. Talán volna törvényes kiskapu a megoldásra…


A teljes írás megtekinthető: ITT!


Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

2012. május 26., szombat

TÁJÉKOZTATÁS


Kedves Olvasók!

Korábban is jeleztük már, hogy a Kiskunhalas - Netre Fel! Blog oldalon kis emberek, kis gondjaival foglalkozunk, no és a nagy gazemberekkel. Mindezt politikamentesen. Nem vitatjuk, hogy mindannyiunkat érinti a kormány tevékenysége, mégis ez az oldal nem vállalja fel a dicsérő-bíráló szerepet. Blogunk változatlanul ragaszkodik az önmeghatározásban foglaltakhoz (ITT!). Saját életünkről írunk, barátainkról, örömünkről és gondjainkról. Blog, azaz internetes napló. A miénk, az önöké.

A politikai tartalmú hozzászólások törlésre kerülnek.


Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

2012. május 25., péntek

A rigó egyet füttyentett…


Ma találkoztam Mátyás bácsival, egy kedves, idős ismerősömmel, aki figyelemmel kíséri a velem kapcsolatos eseményeket.

Pár szót váltottunk, majd megkérdezte, történt-e valami fejlemény az ügyemben?
Néhány másodpercre elgondolkodtam, mi jót is tudnék neki mondani…

-          Igen, töröltek a rabosításból!
Rögtön értette. Felhúzta a szemöldökét, felszegte kissé a fejét, s mutatóujját okításra emelve megjegyezte:
-          A rigó egyet füttyentett… Tudja, mit jelent ez!? Hamarosan fütyülni fog!

Hálás vagyok neki a biztatásért…

Ha megállunk és figyelünk, halljuk még a varjak hangos károgását, de már egyre erőteljesebben kihallik az énekes madarak tavaszköszöntő csivitelése… 


Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

2012. május 21., hétfő

Mi ott voltunk…


BLOG PER: A TÁRGYALÁS ELHALASZTVA


Akik nem jelentek meg: Kunos Zoltán, Nográdi Krisztina, és Borbás Andrea.


Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

2012. május 20., vasárnap

Üldözés, vagy üldöztetés? III.


Előzmény: ITT! és ITT!

Rabosítás törölve?

Ötvenedik születésem napján megajándékoztak: megrovást kaptam az ügyészségtől… El is szomorodhatnék, de én inkább "örülök", mivel, töröltek a bűnügyi nyilvántartásból! Igaz, ármánykodásból kerültem bele, de mint azt a végén összegzem is, az ártatlanoknak nem tudnak ártani a gonoszkodók sem… Nem hagyom, hogy megmérgezzék az ünnepemet…

Nem olyan régen, újabb feljelentés érkezett ellenem Kastyják János ügyvéd úr és Fődi Gyöngyi főnővér részéről, állítólagos hamis vád miatt… Ezért, beidézett gyanúsítottként a kecskeméti nyomozó ügyészség kihallgatásra… Közölték velem, hogy ez a bűncselekmény 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető… Bekerülök a bűnügyi nyilvántartásba… ahonnan, ha felmentenek a vád alól, akkor törölni fognak, de a rendőrségnek, az ügyészségnek, és bíróságnak továbbra is megmarad a rálátása az adataimra! (Ezen állítást a bűnügyi technikus később cáfolta.) Igaz, tiszta lesz az erkölcsim…
A tanúvallomással egy időben panasszal éltem a gyanúsítás ellen: mivel én nem jelentettem föl Fődi Gyöngyit - ahogy Simon Ilonát, és Farkas Istvánnét sem -, hanem egy névtelen bejelentést – melynek valóságtartamáról előtte saját eszközeimmel meggyőződtem – továbbítottam e-mailben Téglás Péter vezető ügyész úrnak – korábbi kérésének megfelelően -, kérve az eset mérlegelését és szükség esetén az eljárás megindítását. Azt sem értettem, hogyan lehet hamis vád egy olyan bejelentés, melyben a többi megnevezett személyt állítólag elmarasztalták. S ha így van, akkor miért nem az ügyészséget jelentették föl, akik a gyanút alaposnak ítélték meg, s elrendelték a nyomozást, ügyészi felügyelet mellett! Egyébként, több hozzászólást is továbbítottam azokban az esetekben, ahol egyértelműen bűncselekményre való utalás történt. Az esetek további lefolyásáról nem szereztem tudomást. Elmondtam még, hogy – többek között blogoldalunkkal is - segítettük a rendőrség, az ügyészség, és a nyomozó hatóságok munkáját és a bejelentést erkölcsi kötelességből továbbítottam.
A nyomozó ügyész úr tájékoztatott arról, hogy ha megnevezem az illetőt, akitől az információt kaptam, akkor a vád rólam, automatikusan rászáll… Hogy szeretném-e, hogy megfenyegessenek újra másokat, veszélybe kerüljenek családok, egzisztenciák, életek? Netán felrobbantsanak autókat? Nem, nem szeretném, de ki is feltételezne ilyesmit?
Útiköltség térítés nem jár, mivel gyanúsítottként idéztek be…
Az iratanyagba nem tekinthettem be, mivel abból akkor az ügyész úr dolgozott… Később majd lesz iratismertetés, akkor betekinthetek (ha lesz pénzem átutazni Kecskemétre) és másolatot is kérhetek… Azt mondta, értesítenek az időpontról. Nem értesítettek, csak a panaszom elutasításáról, melyet nem találtak alaposnak, igaz az indoklásban nem szerepeltek az érveim.

A kihallgatást követően tájékoztattak arról, hogy a fenti bűncselekmény miatt rabosítanak, azaz bekerülök a bűnügyi nyilvántartásba… Erre, időpontot is egyeztetett Kiskunhalassal.

Közben megtudtam, hogy van egy tanú, aki már korábban tanúként jegyzőkönyvbe nyilatkozott a rendőrségen, hogy a vád, nem hamis
Az újabb beidézés időpontja előtt két nappal tájékoztattak arról, hogy meg kell jelennem ugyanott, hogy foganatosítsák velem (gyanúsítottal) szemben a megrovást, ahol ügyvédem is jelen lehet (!)… ha nem jelenek meg, elővezettetnek…
Megjelentem, s kértem pár nap gondolkodási időt, de nem kaptam, azt mondta az ügyész úr, hogy vagy most eldöntöm, hogy elfogadom a határozatot, vagy panasszal élek, de akkor ő már íjra is a vádemelést, aminek tárgyalás lesz a következménye, ahol engem bizonyosan elmarasztalnak… Nem értem, hogy miért marasztalnának el egy eljárás folyamán, ha nem követtem el semmit? De hát, nem ez az egyetlen dolog, amit nem értek az ügyben, amit pedig megértettem, az nem adhat okot optimizmusra… Telefonáltam, és a vonal végén, ugyanazt gondolták, mint én… ha elfogadom, akkor vége, másrészt meg miért fogadnék el elmarasztalást azért, amit nem követtem el!
Eddig Martinov Tibor ügyvéd úr minden egyes tárgyalásomon (Kispál Ernőné ellen általam indított „Ügy megcsaplak nem kelsz fel többet!” büntetőügyben, valamint a munkaügyi peremben), minden egyes tanútól megkérdezte, hogy tudják-e, hogy én büntető eljárás alatt állok? Még tőlem is, folyton ezt kérdezgeti… Most meg majd azt fogja mondogatni, hogy tudják-e, hogy engem az ügyészség büntetőügyben megrovásban részesített? Igaz, ezt nem teheti, de hát, errefelé bármi megtörténhet… Meggyőződésem, hogy az egész tárgyalássorozatot csak ezért az egy feltehető kérdésért – no meg lejáratásomra, elmarasztalásomra és anyagi ellehetetlenítésemre – kezdeményezték. Bárhogy döntök, sehogy se jó…
A hezitálás alatt, hirtelen, felülről jött megvilágosodás segített a döntésben… A becsületünket senki sem veheti el tőlünk, sem bíróság, sem ügyészség, sem bűnügyi nyilvántartásba vétel, se hamis vád, se becsületsértés, se rágalmazás, se semmi…
Így aztán, közöltem az ügyésszel, hogy bár nem értek vele egyet, és nem fogadom el, de nem kívánok panasszal élni… Aláírtam valamit, amit az orrom alá dugott, hogy minél előbb szabaduljak… Aztán átvettem a határozatot, s azt mondta, törölnek a nyilvántartásból… mindenhonnan… Kértem az iratanyagból egy példányt, 8 napon belül megkapom… Végre megtudom, mivel is vádoltak engem… Mi az, ami miatt, például kirekesztődtem az intézményvezetői pályáztatásból

A tanulság egyelőre csak annyi, hogy az szerepel a határozatban, hogy cselekményemmel (bűncselekmény gyanúját észlelve és jelezve) csak csekély fokú veszélyt jelentek a társdalomra… No, ez jó hír!
Kérdésem csupán, ha én – becsületes állampolgárként – csekély veszélyt jelentek a társadalomra, akkor milyen veszélyt jelent az, aki nem becsületes, netán elköveti a bűnt, vagy, ne adj’ Isten bűnöző, vagy ami még rosszabb, gonosz, megszállott, megátalkodott, és lélek nélküli személy?
Belegondolni se merek…  


Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Üldözés, vagy üldöztetés? II.


Előzmény: ITT!
 
Sok minden történt az előzőekben leírtak óta… A lényeg azonban nem változott, további elfoglaltságokat is kerestek számunkra, mely nem kevés, anyagi és egyéb vonatkozást is jelent.

Összeférhetetlenség miatt elbocsátottak 5 hónap felmentéssel és végkielégítéssel a munkahelyemről, mindezt olyan sürgősséggel, hogy még a közalkalmazotti tagságom megszűnését követő 1 éves védettséget sem tudták kivárni… Sőt, összeférhetetlenségem ellenére, visszahívtak a felmentési időm alatt még dolgozni (4 napra)!

Három hónap munkanélküli járadék után Simon Ilona férjénél, Simon Istvánnál kellett kérvényeznem az aktív korúak ellátását, mely éppen akkor csökkent 28.500,- Ft-ról 22.800,- Ft-ra…

Munkaügyi pert kezdeményeztem, kérve visszahelyezésemet… Az intézmény, Martinov Tibor ügyvéd képviseletében ellenkeresetet nyújtott be, melyhez csatolták a munkatársak által (Visnyei Ágnes csop.vez., Gyenizse Imre szociális gondozó, Nográdi Krisztina gyógypedagógus, Szabó Orsolya szociális munkás, Szikora Józsefné asszisztens, Molnár Alíz német tanár- a főorvos házaspár lánya, Börcsök Brigitta szociális ápoló és gondozó, Klam László testnevelő hallgató?,  majd később Bodács Zília művelődési szakember, Gyöngyi Ferencné szociális ügyintéző és Vincze István lelkigondozó, valamint Dr. Szűcs Erzsébet szakmai vezető, Kállóné Szemerédi Magdolna orvos asszisztens, - a jegyzőkönyveket készítették Kunos Zoltán gazdasági vezető, Szőke Pálné főkönyvelő, Borbás Andrea főápoló asszony, valamint Simon Ilona igazgatónő) írt elmarasztaló véleményüket… Négy tárgyalás volt ezidáig…

Közben négyen (Kunos Zoltán, Nográdi Krisztina, és Borbás Andrea, Vincze István – utóbbi, a meghallgatáson visszavonta a feljelentést) tízszer jelentettek föl a blog miatt engem és férjemet, a blog korábbi üzemeltetőjét. Ezek miatt eljárás is indult, nyomozás, kihallgatások, három bírói meghallgatás… Holnap lesz a tárgyalás az ügyben… A vád rágalmazás, becsületsértés

Kétszer pályáztam meg az intézményvezetői állást úgy, hogy az első alkalommal a meghallgatások előtt kihirdették az eredményt, a másodiknál pedig – indoklás nélkül – nyilvánították eredménytelennek az egyébként érvényes pályáztatást. Mivel a két pályáztatás között több, mint három hónap telt el, új erkölcsi bizonyítványt kellett kérni

Folyt. köv.: ITT!

 
Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

A rágalmazási per előzményei…