… „Mielőtt bárki is "elsírná" magát a szegény fenntartó problémáin, jó lenne tisztázni pár alapvető kérdést:
1. a fenntartónak az a dolga, hogy megoldja a problémákat! Hogy nehéz-e? Igen, az, mint ahogyan minden egyes dolgozónak is nehéz a napi munkája, így ez nem igazán elfogadható kifogás, különösen, ha az igen eltérő nagyságrendű javadalmazásokat nézzük!
2. a hozzászólónak a jelek szerint nem tűnt fel, hogy a kifogásolt problémáknak semmi köze a fenntartói nehézségekhez, azok akkor is fennállnának, ha csak úgy dőlne a pénz a kormányzattól! (Sőt, egyesek akkor kapnának csak "vérszemet"!)
3. hol a "párbeszéd"? vagy akárcsak bármiféle reagálás a felvetettekre? ki tartozik kinek is felelősséggel? nem a választott az ő választóinak, hanem fordítva? Az alapvető jogosultságot kérdőjelezik meg akkor, amikor nehezményezik a kérdéseink-kifogásaink feltehetőségének jogosságát!
4. hol marad az emberi tisztesség? nem arra kapott bárki is "felhatalmazást", hogy a rokonokat, csókosokat ültesse a bizalmi poziciókba!
5. ha minden rendben volt és van, akkor mi szükség volt és van a hazudozásokra és miért nem lehet mindezeket emberi módon megtárgyalni, miért az az egyetlen válasz, hogy a problémákat jelzőket és feltárókat gyalázzák?
Valahol valakik nagyon félreértik a szerepüket, a feladatukat, nem királyválasztások voltak, különösen nem helyi kiskirályoké!”
Dr. Domokos Győző, köszönjük!
Anonim levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net