2010. november 26., péntek

A hosszú út kezdete


Nagyításért kattintson a képre!



Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net            Kiskunhalas

7 megjegyzés:

  1. Milyen kicsire összementek ezek a zöld lufis sétálók!

    VálaszTörlés
  2. ...és nem tűnnek boldognak, a lufik ellenére se!

    VálaszTörlés
  3. Pedig,hogy kaptak zöld lufit örülniük kellene!

    VálaszTörlés
  4. Én a másik oldalt is megértem. Mindannyian fizetésből élő emberek vagyunk. Valamilyen szinten érthető, hogy az érintettek félnek állásuk elvesztésétől,azért képesek hazudni is.Hiszen senki sem garantálja, hogy egy-egy nyilatkozat után az illetőnek másnapra megmarad az állása,mert a terror alatt tartásban ez minden napos esemény . Nem nézik az eddigi munkájukat, szakképzett dolgozókat marnak el.De ahhoz, hogy elérjünk valamit igenis össze kell fogni. Rizikó nélkül nincs kockázat, kockázat nélkül nincs siker.Minden dolgozónak meg kell kockáztatni azt a saját lehetőségét,hogy a beteg embereket képviselje nem a bántó embereket.Mária

    VálaszTörlés
  5. Hiába Magyarázod Mária.Nem tudnak úgy gondolkodni,hogy nekik a betegnek kellene a fontosnak lenni.Ők azok mellett vannak akik verik Őket.Gabi

    VálaszTörlés
  6. Lefety - lafaty - lufi. Az áll jól nekik!

    VálaszTörlés
  7. Meg a betegek ellen az igazság ellen a jelentők ellen sétálni,ez az összes örömük.

    VálaszTörlés

"Soha ne félj kimondani azt,
amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."
  (Márai Sándor)