2013. január 2., szerda

BÚÉK!


 „Fölszállott a páva, vármegye-házára,
Sok szegény legénynek szabadulására.”


Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.


Másképpen lesz végre, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.


Újszelek nyögetik az Ős-magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.


Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.


Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek.


Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra,
Vagy itt ül a lelkünk végleg leigázva.


Vagy lesz új értelmük a magyar Igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.


„Fölszállott a páva a vármegye-házára,
A szegény raboknak szabadulására.”


„Fölszállott a páva a vármegye-házára,
De nem ám a rabok szabadulására!”


Vagy lesz új értelmük a magyar Igéknek,
Vagy marad régiben, a bús, magyar élet. 



Levélküldés: ITT!                   Facebook

1 megjegyzés:

  1. Marad a régi, új emberekkel. Nekem ez a véleményem.
    Azt hittük, a réginél már nem lehet rosszabb, de most még nagyobb a káosz.
    És még a régi iginéni is itt van, de nem látni, s ha mégis, akkor sem csinál semmit. Amíg ez így marad, addig nem lesz változás.

    VálaszTörlés

"Soha ne félj kimondani azt,
amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."
  (Márai Sándor)