Sok szép és emelkedett pillanat van az ember életében. Ezek a boldogság
pillanatai! Ez a szép pillanat, boldogság most nekünk is megadatott, mert
van lelkigondozónk, lelkipásztorunk.
Örömünkre ez a szeptember
29-én megjelenő Halasi Tükör újságban, egy teljes oldalon közhírré is
lett téve. Hogy hír az biztos, de nézzünk kicsit a hír mögé!
Azt
nyilatkozza lelkipásztorunk, hogy meghívást kapott a megyei önkormányzat
Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonába a fent említett
munkakörbe. Tisztában vagyunk vele, hogy a politika átszövi életünket, sokszor nagy szomorúságot, elégedetlenséget okozva. Rögtön itt van az intézet példája vezetőink 10 hónapja hagyják, hogy a lakók és a dolgozók is szenvedjenek. A
helyi újság cikkét olvasva egy nagyon furcsa érzésem támadt. A politika
már az egyházat is átszövi.! Kinek volt érdeke, hogy meghívást kapjon
egy lelki gondozó!
Költői kérdés, mert tudjuk a választ! L.L. intézte, közvetítette a meghívást!
Akkor még nem sejtette, hogy a magukra hagyott intézeti dolgozók, és
lakók hozzátartozóinak szavazatai mennyire hiányoznak majd. Mondhatjuk,
hogy ez miatt nem lett polgármester! Mi előre jeleztük, hogy arra szavazunk aki megérdemli! Elvesztette a bizalmunkat!
Térjünk
vissza a lelki gondozó, lelkipásztor történethez. 17 éves az intézet,
ilyen munkakör még nem volt, igaz erőszak és verés sem. Mostanában annál
több. Véleményem szerint nem a fenti munkakört betöltő úr a megoldás,
hanem az igazság és a bűnösök nevének nyilvánosságra hozatala. A
jelenlegi helyzetben a bűnös ártatlan, a többi meg legyen észrevétlen,
főleg csendben.
A "tékozló fiú" mennyibe kerül az intézetnek, ezáltal nekünk?
Azt nem tudjuk, hogy a foglalkoztatóban hova fér még el, azt sem
tudjuk, hogy az intézetben van e lelkipásztori munkakör, ha van mennyi
pénz van rá. Gondolom nem kevés illeti meg. Esetleg úgy tudom
elképzelni, hogy elküldünk három takarítónőt, és az így megmaradt bért
átadjuk a lelkipásztornak.
Az újságcikk szeptember 29-én jelent meg, ő
szeptember 1-én kezdett dolgozni. Az eltelt négy hét alapján
felelősséggel kijelenti, hogy "professzionális" a foglalkoztató
felkészültsége és munkamorálja, így övé a megtiszteltetés, hogy velük
dolgozhat. Átgondolt, megtapasztalt ez a kijelentés? Nincs ennek egy kicsit helyezkedési íze?
Mi van a többi 200 dolgozóval? Ők joggal sértődhetnek meg! A fenntartó
helyében, én nyilvánosságra hoznám az igazságot, akkor nem kellene ilyen
fizetett hirdetés ízű riportokat íratni!
Az interjúban olvasható,
hogy a Semmelweis Egyetemen utolsó éves, jár -e a lelkipásztornak annyi
szabadság, hogy az előadásokra elég legyen. Lehet, ő is csak a jelenléti íven lesz bent?
Vagy megint fizetjük a tanulmányokat! Úgy látszik nálunk ez már csak
így szokás. mindig találunk valakit, akinek fizetjük a tanulmányi
költségeit. Arra nem is merek gondolni, hogy tanulmányi szerződése van, 1 hónap munkaviszony után. Ilyen messzire talán még L.L. keze sem ért el.
Ha igen, akkor a megyénél tényleg nincs gazdasági válság, ráadásul az úr
nem is megyén belül folytatta eddigi tanulmányait! De valószínű téves
volt a híradásokban az a mondat, "a BKM-i önkormányzat is eladósodott."
Tisztelt
"tékozló fiú", nem tudjuk, hogy ki "hívta" meg az intézetbe, illetve
tudjuk! De ha már itt van, végezze a dolgát, azt azért ne várja el, hogy
az én szememben hiteles legyen!
Ez a "meghívás", több sebből vérzik!
Ön elkövetett valamit, amiről önmagának és a feleségének kell
beszámolni. Ezért csodálkozom ezen az újságcikken, ez egy ízléstelen
magyarázkodás. Ha minden házasságtörőt így "várnánk" haza Halasra, még
legalább három intézetet kellene a megyének létrehozni!
Az én szememben nem hiteles és nem is lesz, annál is inkább mivel idejövetele "meghívása" is elég nyilvánvalóan irányított volt.
Sőt, az én "Gazdám" is tanította, hogy amilyen mérővel mérek olyannal
mérnek engem is! Nem tudnám az ön vasárnapi miséjét nyitott szívvel
hallgatni. Nem érezném önt hitelesnek, mert ön is tudja, hogy a
betegverés, megalázás megtörtént ebből adódóan, egy hazug ügyet szolgál,
elvtelenül.
Önt idézem -szabadon- "...mondhatom talán, hogy erősen
manipulatív támadások érték az intézetet". Mit tud ön erről? Semmit!
Csak azt, amit az egyik fél elmondott! Kimaradt egy lépés, hallgattassék meg a másik fél is! Ezt a lépést ön már nem tudja pótolni! Lehet, nem is akarja!