Sokáig meg voltam győződve arról,
hogy a megyeieket, behúzták a csőbe… Olyan könnyű megvesztegetni embereket,
főleg, ha valakik egész életükben így működtek.
Itt egy kis szívesség, ott egy
kis viszonzás … még csak rossz indulatról sincs szó az elején…
Pénz akár fel se merül… Egy ideig.
Aztán rájön az ember, hogy milyen könnyen jön, s ami a legrosszabb, úgy is
tűnhet, mintha jogos lenne, mintha megérdemelné… vagy a jót szolgálná.
Egyik munkahelyemen, távol az
otthonomtól szolgálati lakásban laktam egy kis faluban. A többi kollégám, hetente
kétszer-háromszor járt le Budapestről dolgozni. Azt
mondta a főnököm, menj haza a Ladával, fizetjük a benzint… A
tömegközlekedéssel 1 napig utaztam volna haza… Elfogadtam, semmi kivetnivalót
nem találtam benne. Havonta egyszer hazajöttem hétvégére. A kollégák kocsival
jártak le, a kisbusz pedig rendelkezésükre állt, így bármilyen programot
szervezhettek a Lada nélkül is. Aztán azt láttam, hogy a
bp-i kollégák hétvégeken elvitték az intézmény kisbuszát – magán célra -, így
kénytelenek voltunk hétvégére helyi programokat szervezni, mert a Ladába nem
fértünk be nyolcan… A következő
munkatársin szóltam, hogy ne vigyék el a kisbuszt hétvégéken, mert nem tudunk
kimozdulni a srácokkal… A válaszuk az
volt, „Te beszélsz, hát te is elviszed a
Ladát!”
Engem is megpróbáltak egyszer itt, egy szakmain meggyőzni, hogy menjek el nyaralni - nem ám a lakókkal! - a férjemmel kettesbe,
Kunfehértóra, teljes
ellátás egy hétre… Nem akartam, mert akkor tértem vissza a szokásos
szeptemberi szabadságomról… Igazgatónő és az összes vezető, csoportvezetőmmel
egyetemben arról próbált meggyőzni, hogy nem baj, menjünk el újra, nem kell hozzá
szabadság, jutalomból, mert megérdemlem… Szerencsére nem egyeztem
bele…
Szeretném hinni azt a
fenntartóról, amiről sokáig meg voltam győződve, hogy behúzták őket a csőbe, de
ma már nem hiszem… És már nem csak miattunk, hanem a Juharon történtek miatt
sem… Nem őket, hanem minket csaptak be,
de alaposan.
Nem könnyű elkerülni, kivédeni a rosszat.
Még nehezebb odaállni és beismerni, hogy igazatok van, tévedtem, megbántam.
Rossz érzés…
Pontosan ettől szeretnék megóvni másokat… Mert minden lekötelezett
ember elveszti szabadságát, függetlenségét. Ettől pedig mindenkit, Isten óvjon!
Anonim levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net Kiskunhalas
