L
Nagyításért kattintson a képre!
Nagyításért kattintson a képre!Levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!" Kiskunhalas
2011. január 23., vasárnap
Minden érdekli :) Ha nagy dolog azért, ha kicsi akkor azért!
Levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!" Kiskunhalas
Egyre szebbek a Napfelkelték!
K
Nagyításért kattintson a képre!
"Mert megérdemlem!" Kiskunhalas
2011. január 19., szerda
Mindent látok! :) 2-0
.
Ma házkutatást tartottak a pszichiátriai otthonban, gazdasági visszaélések miatt.
.
.
.
A benned fénylő csillag
"A szeretetből vállalt küzdelem szül meg bennünket.
Döntéseidnek súlya van, és döntéseidből újabb döntések nyílnak előtted. Ezekből a döntésekből születik a jó is, de a rossz is ezen világon.
A sötétség a világosság hiánya. Nem lehet összetörni és kilapátolni
az ablakon.
Sokkal egyszerűbb, ha meggyújtunk egy gyertyát. Tehát nem a rossz, a hiány ellen kell küzdeni, hanem életre hívni a fényt, a saját életünkben és másokéban egyaránt."
Böjte Csaba
2011. január 18., kedd
Az alkalmatlan vezetőkről...
„….egocentrikussá válnak, még az ülésük és a járásuk is megváltozik. Nem
hallgatnak az ellenvéleményre, sőt, minél nagyobb kórus követel valamit, annál
inkább megcsökik magukat. A közvetlen munkatársak
kiválasztásánál a simulékonyság, a talpnyalás lesz a fő szempont. Megmámorosodnak,
még a fiziológiai tünetek is olyanok, mint annál, aki alkoholt vagy drogot
fogyaszt. Mindenkit veszély fenyeget,
aki a hatalom közelébe kerül…”
Olvasónk küldte, köszönjük!
Levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
"Mert megérdemlem!" Kiskunhalas
Olvasói levél - Helyzetjelentés
"A FOGYATÉKOS EMBEREK LEGNAGYOBB FOGYATÉKA AZ, HOGY NEM
TUDNAK VÉDEKEZNI A "TELJES ÉRTÉKÜEK" URALKODÁSÁVAL SZEMBEN?
Tegnap rövid látogatást tettem egy másik (Pest) megye hasonló, de nem gyermekekkel, hanem fogyatékos felnőttekkel foglalkozó intézetében. A szintén hasonló szemlélettel (mintha "családi vállalkozás", hozzátartozók vezető beosztásban, na és persze szabad munkaidőkerettel, közvagyon saját célra való igénybevétele stb.) működő intézménybeni munkavállalói gondok olyannyira hasonlóak, hogy szinte már GPS-en kell ellenőriznie az embernek, hogy nem tévedett-e, véletlenül nem Kiskunhalasra utazott, vagy talán még el sem hagyta volna a Juhar utca környékét?
Már korábban is - a halasi "példa" okán - értetlenkedtem azon, hogy miért a fogyatékos emberek pénzelik mások nyaralását? Halason ugye 33 beteg fizette a saját, de az őket kísérők teljes nyaralási költségeit is (állítólag dokumentáltan 106-an voltak összesen, vagyis egy betegre 3 kísérő jutott?). Az ezzel kapcsolatos kérdéseimre az egyik Juharos pedagógus azt a választ kapta, hogy ez olyan, mint az osztálykirándulás az iskolában! Hogy ez mekkora hülyeség, elég csak az alábbiakat nézni:
Amikor a fogyatékos gondozott az intézményben van, egyetlen vele foglalkozónak sem jut az eszébe, hogy az ebédjét nem magának, hanem a gondozottnak kell kifizetnie. Ha viszont már együtt elhagyják az intézményt és pl. nyaralni mennek, akkor az ottani ellátást (így a kísérőékét is) a gondozott pénzéből egyenlítik ki.
Kérdésem: milyen távolságra kell elhagyni az intézményt ahhoz, hogy már ne a kísérő saját maga fizesse a saját étkezése költségeit, hanem az általa kísért gondozott? Elég hozzá akár 50 méternyi távolság, esetleg kilométerben lenne ez meghatározva? A városközpontba beérve már a gondozott fizeti a kísérő fagyiját is?
Egy iskolai osztálykiránduláson a szülő szabadon eldöntheti, hogy azon a gyermeke részt vesz-e, a kísérő tanár pedig a saját, nem pedig a gyermekek pénzének terhére táplálkozik, miért lenne (VAN!) ez másképpen, a fogyatékosok esetében? Talán csak nem azért, mert ők nem tudják mindezeket észrevételezni és szóvá tenni?
Nézzük csak milyen kellemes is így fogyatékosok nyaralása során kísérőnek lenni:
1. ingyen nyaralok, sőt a többlet "munkaidőmet" még le is csúsztathatom!
2. nem kell kajcsira sem költenem, sőt azt eszek, amit csak a szemem megkíván, hiszen a nem tételekre bontott összesített számlából nem tűnik ki, hogy miközben a fogyatékosok túróstésztát, addig én őzfilét áfonyával hamiztam, legurítva hozzá egy laza Camparit, esetleg Baleys-t, mert arra azért saját pénzből nem "fussa"!
3. ha pedig még vezető is vagyok mindezekhez, akkor a fogyatékosok nyaralását követően családommal együtt ugyanide vissza is jöhetek, "lenyaralni" a jutalékomat, hogy milyen sok bevételt is hoztam korábban!
Persze nem feledkezem el az intézményi honlapon egy csomó fényképet közzétenni arról, hogy a fogyatékosok milyen szép helyen is nyaraltak és milyen jól is érezték ott magukat.
Hát így megy ez a valóságban, a szomorú az egészben az, hogy nem csupán egyetlen intézményben, hanem szinte általánosságában, csupán kisebb eltérésekkel. Közben pedig megy az álságos szöveg a fogyatékos emberek érdekében teendőkről, pedig csak arról van szó, hogy így mindez nagyon kellemes és jó üzlet egyes "tűzközeli" kiváltságosoknak!
Tegnap rövid látogatást tettem egy másik (Pest) megye hasonló, de nem gyermekekkel, hanem fogyatékos felnőttekkel foglalkozó intézetében. A szintén hasonló szemlélettel (mintha "családi vállalkozás", hozzátartozók vezető beosztásban, na és persze szabad munkaidőkerettel, közvagyon saját célra való igénybevétele stb.) működő intézménybeni munkavállalói gondok olyannyira hasonlóak, hogy szinte már GPS-en kell ellenőriznie az embernek, hogy nem tévedett-e, véletlenül nem Kiskunhalasra utazott, vagy talán még el sem hagyta volna a Juhar utca környékét?
Már korábban is - a halasi "példa" okán - értetlenkedtem azon, hogy miért a fogyatékos emberek pénzelik mások nyaralását? Halason ugye 33 beteg fizette a saját, de az őket kísérők teljes nyaralási költségeit is (állítólag dokumentáltan 106-an voltak összesen, vagyis egy betegre 3 kísérő jutott?). Az ezzel kapcsolatos kérdéseimre az egyik Juharos pedagógus azt a választ kapta, hogy ez olyan, mint az osztálykirándulás az iskolában! Hogy ez mekkora hülyeség, elég csak az alábbiakat nézni:
Amikor a fogyatékos gondozott az intézményben van, egyetlen vele foglalkozónak sem jut az eszébe, hogy az ebédjét nem magának, hanem a gondozottnak kell kifizetnie. Ha viszont már együtt elhagyják az intézményt és pl. nyaralni mennek, akkor az ottani ellátást (így a kísérőékét is) a gondozott pénzéből egyenlítik ki.
Kérdésem: milyen távolságra kell elhagyni az intézményt ahhoz, hogy már ne a kísérő saját maga fizesse a saját étkezése költségeit, hanem az általa kísért gondozott? Elég hozzá akár 50 méternyi távolság, esetleg kilométerben lenne ez meghatározva? A városközpontba beérve már a gondozott fizeti a kísérő fagyiját is?
Egy iskolai osztálykiránduláson a szülő szabadon eldöntheti, hogy azon a gyermeke részt vesz-e, a kísérő tanár pedig a saját, nem pedig a gyermekek pénzének terhére táplálkozik, miért lenne (VAN!) ez másképpen, a fogyatékosok esetében? Talán csak nem azért, mert ők nem tudják mindezeket észrevételezni és szóvá tenni?
Nézzük csak milyen kellemes is így fogyatékosok nyaralása során kísérőnek lenni:
1. ingyen nyaralok, sőt a többlet "munkaidőmet" még le is csúsztathatom!
2. nem kell kajcsira sem költenem, sőt azt eszek, amit csak a szemem megkíván, hiszen a nem tételekre bontott összesített számlából nem tűnik ki, hogy miközben a fogyatékosok túróstésztát, addig én őzfilét áfonyával hamiztam, legurítva hozzá egy laza Camparit, esetleg Baleys-t, mert arra azért saját pénzből nem "fussa"!
3. ha pedig még vezető is vagyok mindezekhez, akkor a fogyatékosok nyaralását követően családommal együtt ugyanide vissza is jöhetek, "lenyaralni" a jutalékomat, hogy milyen sok bevételt is hoztam korábban!
Persze nem feledkezem el az intézményi honlapon egy csomó fényképet közzétenni arról, hogy a fogyatékosok milyen szép helyen is nyaraltak és milyen jól is érezték ott magukat.
Hát így megy ez a valóságban, a szomorú az egészben az, hogy nem csupán egyetlen intézményben, hanem szinte általánosságában, csupán kisebb eltérésekkel. Közben pedig megy az álságos szöveg a fogyatékos emberek érdekében teendőkről, pedig csak arról van szó, hogy így mindez nagyon kellemes és jó üzlet egyes "tűzközeli" kiváltságosoknak!
A FOGYATÉKOS PEDIG, ÚGYSEM REKLAMÁL!"
Olvasónktól kaptuk. Köszönjük!
Levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
"Mert megérdemlem!" Kiskunhalas
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)