Eugene Delacroix - A Szabadság vezeti a népet(1830)
Az "újraértelmezett" festmény tanulmányozásához kattintson a képre!
2011. április 28., csütörtök
Megsárgult fotók
Hallottam, hogy mostanában új
hobbi dívik az osztályokon… a fényképnézegetés. Megpróbálják visszaidézni a
lakók nyaraltatásakor készült képeik alapján a jelenlévők
névsorát… évekre visszamenőleg!
Na, nem szórakozásból teszik ezt,
hanem felsőbb utasításra, ugyanis nem tudják, mely lakókat vitték el
nyaraltatni Sikondára és Balatonra.
Mondják, valami ellenőrzéshez
kell, mert bár több korábbi vizsgálat is
mindent rendben talált, mégis eltűnt az fránya lista…
Kérdezem én, akkor hogyan
találtak mindent rendben, vagy mit is ellenőriztek egyáltalán? Vagy a 109 főről
a felére átsatírozott, újraírt tábornévsor már itt nem elegendő? Lehet, hogy
ezúttal alapos vizsgálat elé néznek? Új ellenőrök jöttek, esetleg nem is
ellenőrök? Sok kérdésünk lehetne még, de inkább segítsük a hatóságok munkáját! Én
is ezt teszem, ezért megpróbálok pár tippet adni:
Először is Borbás Andrea táborvezetőnél meg kell legyen, az eredeti és a
„revideált” lista is. Minimum 5 évre
visszamenőleg… hacsak, a főorvos úr, vagy a főorvosnő szalvétának el nem használta,
mert másnak ugyebár nincs bejárása a zárt folyosó, zárt irodájába. Ha a szigorú
adminisztrációs fegyelem ellenére, mégis ilyen súlyos gondatlanság történt,
hogy elvesztek, méghozzá az összes egyszerre, akkor ez bizony többszörösen is
felveti a megbízhatóság és a fegyelmi felelősség kérdését!
Esetleg próbálják meg felhívni az eddigi ellenőrző szerveket,
hátha ők a korábbi ellenőrzések kapcsán lemásolták valami miatt, és megvan
nekik. Biztosan szívesen elküldené Rausch úr, vagy valaki más azt a listát,
melyen mindent rendben talált…
Ha így se kerülne elő, akkor csak
vissza kell keresni a befizetési
pénztárbizonylatokon, hogy mely lakók fizettek a nyaraltatásért. Ez könnyen visszanézhető akár 5 évre is. Ugye
azt nem akarják mondani, hogy azok is elvesztek? Vagy mégis ezt mernék állítani?
Ez már jóval túlmutatna a számlafegyelem súlyos megsértésén…
Akkor vegyék elő a napi pénztárjelentéseket, melyekben vissza lehet követni,
hiszen régi pénzügyesként tudom, hogy ezen át kellet futni az összes
befizetésnek, sőt, ezen a bizonylatszámok
is visszakövethetők.
Van még tippem, hogy segítsek,
bár szerintem már ezek alapján is bőven összeállíthatók az eredeti listák...
A nővéreknek le kellett adni a konyha felé a nyaralók névsorát, hiszen
nekik nem az intézményben kell biztosítani az étkeztetést. Csak vissza kell
keresni…
Vagy, a hivatásos gondnokok biztos tudnak segíteni, hiszen ők fizették be a
nyaraltatási költségeket a pénztárbizonylatokon, amit össze lehetne vetni az
intézményi nyilvántartással, egyezés címen. A nyaralási zsebpénzt is elhozták és átadták
elismervény fejében.
A gyámhivatalnál is nyoma marad, hiszen a gyámügyi letétből való
kivételhez, kérelmet kell benyújtani, amiről határozat születik…
Három dolog jutott még eszembe…
Bár remélem már időközben régen előkerültek azok az elveszettnek hitt listák…
Az egyik, hátha az üdültető cég lefűzte az eredeti
táborlistát és másolni tud belőle. Az idegenforgalmi
adó miatt is nyilvántarthatják…
A másik, a táborokat ellenőrző
területileg illetékes ÁNTSZ-t is meg
lehet kérdezni. Ha név szerint nem is kapták meg a listát, a létszám megadása
is komoly támpontot adhat a gyűjtésben.
A harmadik ötletemnek, bár már
egyre kisebb az esélye, megkeresni a buszsofőr(öke)t, hátha az utaslistát megőrizték.
S ha ezek közül egy se vezet
eredményre, akkor nagy a baj!
Még egy ötlet, ha megengedik, de
ez már tényleg az utolsó! Hívják föl az
ingyen nyaralókat, hátha emlékeznek, hogy kikkel nyaraltak! Biztosan
egy-egy lakó mély nyomot hagyott az emlékezetükben, és esetleg a nevére is emlékeznek,
de ha nem, leírják a külsejét, s az alapján beugrik a kísérőknek, hogy ki lehet
az a lakó!
Bevallom ez utóbbi túl
körülményes, és bizonyos szempontból kellemetlen lehet, de ha az egyszerű
nyilvántartás – valami oknál fogva – nem működik, mi maradhat más… Ez is van olyan jó ötlet, mint a
fényképnézegettetés!
Remélem sikerült segítenem. Azért
én azt javaslom, ne adják föl… Végül is az anyag nem vész el, csak átalakul…
Meg aztán tudják, aki keres, az
talál…
Levélküldés: ITT! Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!" Facebook
2011. április 27., szerda
Szociális szakvizsga margójára III.
Háborog az ország a cigánybűnözés
következtében szerveződő önvédelmi csoportok bilincsben történő előállítása
miatt…
A rendőrség tehetetlen, Orbán
Viktor és Pintér Sándor adós maradt egy ígérettel, ráadásul Pintér úr barátja,
Gergényi úr és bűntársai még mindig szabadlábon vannak.
Iványi Gábor lelkész főigazgató
úr által vezetett, Wesley János Lelkészképző Főiskolán szervezett szociális szakvizsga előkészítő
konzultációin történtek az alábbiak:
Nemes Judit, a szakvizsga bizottság elnöke
által tartott konzultáción, több mint százan megjelentünk…
Az előadásában a cigánykérdésre
terelődött a szó. A téma sokakat felkavart, mivel Szögi Lajos tanár úr olaszliszkai
meglincselése még frissen élt a hallgatók emlékezetében… Az előadás egy rövid
időre interaktívvá vált, - ami az előadó és a szakvizsgázók között kialakult
ellentétes véleménynek volt köszönhető. A tanárnő, a „nincs cigánybűnözés” és „az csak egy egyedi eset volt”
felkiáltásokkal nyomatékosítva zárta rövidre a vitát. Tette ezt – más érvelni
valója nem lévén - hangereje, tekintélye, pozíciója, hatalma prezentálásával…
Tett még egy kijelentést, az első
Orbán kormány idején bevezetett és sikeresen működő törvény eltörlésének
indoklásáról, melyben a családi pótlék juttatását iskolalátogatási igazoláshoz
kötötték! Azt mondta, hogy azért kellett eltörölni, mert egy távoli megyében, a
hivatal munkatársát életveszélyesen megfenyegették (cigányok)! ?? (Ha én ennyire kreatív
lennék, bezárhatnám a "boltot"! Bocsánat, már ki is zártak! * A szerk.)
Ez már teljesen kiverte a biztosítékot
a jelenlévő szakemberek többségénél, de tanulva az előzőkből, jobbnak látták,
nem keveredni vitába a vehemens elnök asszonnyal, végülis, mindenki szeretne sikeres
szakvizsgát tenni...
Szomorú és elfogadhatatlan, hogy ilyen beállítódású emberek taníthatják a szakmát!
Mindenesetre furcsa volt látni és
tapasztalni, hogy emberek, hogyan próbálják másokra erőltetni pártjuk
álláspontját és hamis ideológiáját, elfogadás, partneri viszony, érvelés, megvitatás, szakmaiság,
tapasztalatcsere nélkül. Nyilván, nem engedheti meg magának, hogy tanuljon mások
tapasztalataiból… Nem csak elméleti, hanem hivatásukat gyakorló szakemberek
mindennapos tapasztalataiból sem… Emlékszem ott ültek mellettem az aszódi fiúnevelő
intézet sokat látott munkatársai, akik az enyémmel azonos véleményükkel, jobbnak látták elhallgatni tudásukat,
tapasztalatukat, véleményüket, mert egyelőre úgy
látszik, hogy ez, a szakma prominens vezetőjét
sajnálatos módon nem érdekli!
Így a szakvizsga bizottság
elnökének nem marad más, mint a lekiabálás, mellyel ezt üzeni minden
ellentmondónak, hogy aki nem ért velem egyet, az rasszista!
Mivel magyar vagyok, ezt nyugodt
szívvel visszautasíthatom az összes elhívatott, és elfogulatlan szakember
nevében!
Ráadásul ebben a témában, már rég
nem beszélhetünk előítéletről, csakis
utóítéletről, mivel 500 éves tapasztalás áll mögötte…
Ezt a két merőben különböző
látásmódot pedig, úgy látszik valakik szándékosan,
alantas érdekből összekeverik és sajnos még mindig fennen hirdethetik!
Levélküldés: ITT! Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!" Facebook
PEZSGŐS VISSZATÉRÉS
Rövid hallgatás után úgy érzem itt az ideje a visszatérésnek.
Számomra a legfontosabb érv, - amiért
újra vállalom az írást, - az lehet, hogy részt kívánok venni a két éves (plusz 9
év) folyamat végére pontot tevő Blog ünnepében, hiszen a kezdet kezdetén virtuális
(és valós) pezsgőt ígértem a jeles napra, és több mint félmillió alkalommal érdeklődő olvasóink is nyilván a történelmi és sorsfordító eseményre várnak.
Levélküldés: ITT! Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!" Facebook
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)