Ki, mit fizet és hányszor? Ez a kérdés
ötlött elém a hitelek kapcsán, elgondolkodva az intézményi térítési díjról, s
általában arról, hogy mennyibe is kerül nekünk valójában az a bizonyos gondoskodás… állami gondoskodás…
Az adófizetők pénzéből működtetik – többek között – a szociális intézményeket is. Azért fizetnek, hogy helyettük gondozzák, neveljék, ápolják
szeretteiket… Gyakran olyan személyekkel, akik kényszerből, nem pedig
elhívatásból, többségében potenciális munkanélküliként kerültek a pályára, mivel,
- egy felsőbb
koncepció értelmében - nem tanulhatta, s nem sajátíthatta el az önfenntartás
tudományát. Így egyszerre támogatják
adójukból a munkanélkülieket, a pályakezdőket, a közhasznú és közcélú foglalkoztatottakat,
csökkent munkaképességűeket, a rokkantakat,
nyugdíjas munkavállalókat, és képzésüket…
és a többi alkalmazott bérét, juttatását…
Szóval, az ellátásukért nekünk
kell az adónkon felül, többszörösen fizetni:
hiszen, ha a családtag bekerül az intézménybe, jövedelme kiesik a családi kassza bevétel oldaláról. A jövedelme
legtöbbször nem elég az ellátásra sem, ezért ki kell pótolni… Jó, ha nem fizettem zsebből zsebbe az ellátás
meggyorsításáért, és a házamra sem vettem föl hitelt ennek érdekében… Ráadásul,
nemcsak a jövedelmét veszik el,
hanem még a vagyonát, esetlegesen ingatlanját is megterhelik…
A kevéske zsebpénze is megrövidülhet, ha mondjuk ott végzi el a dolgát, ahol
nincs kijelölve, levonják a károkozás - ....................... vezető pontos számítás szerinti – ellenértékét!
Zsebpénzéből kell megvásárolnia, az intézet által kötelező ellátásként biztosítandó
alapvető tárgyi eszközöket is (ruhanemű, szalvéta, WC-papír, szappan…), vagy hozzájárulnia egyéb
állagmegóváshoz (szobafestés), vagy az osztály díszítéséhez (virág, szőnyeg,
bútorzat…), a munkatársak kényelméhez (irodabútor), személyes ünnepekhez (névnap, szülinap)… Aztán fizetek még, ha odautazom, ha látogatom, ha viszek valamit (nemcsak neki), ha hazahozom… Fizetek ha nyaralni viszik, sőt duplán fizetek akkor is… az ellátásért,
plusz a nyaralásért, úgy, hogy pénzt
vissza nem kapok… sem én, sem ő. Reklamálni nem merek, hogy ne lássa kárát
a beteg hozzátartozóm…
A visszaélések leleplezését, az igazságszolgáltatást, szintén mi
fizetjük… Adónkból és a saját
zsebünkből… Ők ügyvédet fogadnak a mi
pénzünkből, akik az igazság kiderítése ellen taktikáznak… tehát ellenünk,
adófizetők ellen… Azért is én fizetek, hogy kiderüljön az
igazság, s azért is, hogy ne derüljön ki az igazság, hogy eltussolják!
Értik mi folyik itt?
Mi mindenképpen fizetünk, ők mindenképpen a
pénzüknél vannak! Helyesebben a pénzünknél vannak.
A címben feltett kérdést pedig elfelejthetjük... Hiszen nem kérdés.
Lásd még: ITT!
