Rotary Klub és a szabadkőművesség

.

A Rotary egy olyan  szervezet, amely inkább a szabadkőművesség előszobájának tekinthető és ami általában kulturális programoknak álcázott rendezvényeken csábítgatja magukhoz a mit sem sejtőket. A Rotary Club egyébként szeret kitüntetéseket osztogatni. Tehát a Rotary szabadkőművessége bizonyított, még ha inkább csak ilyen beszervező feladatot is látnak el kulturális programoknak álcázva.

.

A Club célja:

.

1. Az ideális szolgálat, mint minden arra érdemes üzletnek alapja.

.

2. Az üzletben és hivatásban magas erkölcsi követelmények.

.

3. Minden egyes klubtagnak (Rotarian) az ideális szolgáltatás megfelelő kivitelezése a saját személyének, az üzletnek és a helyi közösségnek a szolgálatában.

.

4. A szolidaritás eszméje, mint a kiváló szolgálat talpköve.

.

5. Az összes hasznos szakág felfedése és klasszissá magasztalása a társadalom "szolgálatában".

.

6. Megértés, jó szándék és nemzetközi béke egy világot átölelő üzlettársi testvériség jegyében. Mindenfajta üzlet, szakma, intézmény egy-egy személyt ad, mint képviseleti tagot. Ő az aktív tagságot képviseli.

.

Aki valamely nemes cselekedettel felhívja magára a figyelmet, tiszteletbeli tag lehet. Minden egyes clubnak van igazgatósága (elnök , alelnök, titkár, pénztáros), kiket évente választanak. A Club egy vacsorával vagy ebéddel egybekötött gyűlést tart.

Ha valaki nem jár megfelelően a gyűlésekre, annak tagságát felfüggesztik (semmisnek minősítik).

.

"Egy magyarországi városban egy titkos sátánista szervezet tagjainak felgöngyölítése közben a szálak a helyi Rotary (Lions) Klubhoz futottak. Anélkül, hogy bármilyen információnk lett volna a témáról, rákerestünk a Neten, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy számtalan honlap tesz említést arról, hogy a rotary klubhálózatot a szabadkőművesek alapították a XX. század elején, akiket szintén számtalan dokumentum egyértelműen szoros kapcsolatba hoz a sátánistákkal... "

.

100 éves múltú, világszintű jótékonysági szervezet, kb. 1,3 millió taggal világszerte. Üzletemberek, művészek, különféle szakmák képviselői alkotják. Céljuk az önzetlen segítségnyújtás, szervezett keretek között. Ennek érdekében programokat, projekteket hoznak létre, és ezeket helyi- vagy akár országokat, kontinenseket átívelő együttműködéssel valósítanak meg. Gyereke(i)ket utaztatnak a világban, fiatal szakembereknek teszik lehetővé, hogy szakmájukban személyes betekintést nyerhessenek más országok gyakorlatába. Sérült emberek, rossz körülmények között élők sorsát igyekszenek megkönnyíteni, kórházaknak, oktatási intézményeknek segítenek megteremteni a működési feltételeiket. És még sorolhatnám.

.

-------------------------------------------------------------------

Anonim levélként érkezett: 

"Németországban járván az egyik belvárosi étterem Rotary Klub számára fenntartott szuterén helyiségében vacsoráztam, mint vendég. Magam is megdöbbentem, hogy a cégértáblán feltüntették.

Itthon, elmondtam ezt egy régi barátomnak, de a Rotary Klub helyett véletlen szabadkőműveseket mondtam. Még rá is kérdezett, hogy tényleg? Mondom, igen, én is meglepődtem! Aztán hazamenve visszacsengett bennem a párbeszéd, s akkor döbbentem rá, hogy mit mondtam. Nagyon restelkedtem, alig vártam, hogy a következő találkozásunkkor helyesbítsek...  Majd egy hónap eltelt mire módomban nyílt exkuzálni magam, s akkor meglepetésemre ezt mondta: „Hát az mindegy, mert lényegében ugyanaz a kettő”!

Most meg, én lepődtem meg, hogy erről az oldaláról nem ismertem eddig..."

Köszönjük.

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT! www.pszicho.net

Nem értenek a szóból…

Kommunikációs és értelmezési zavar

 

Régóta érzékelem, hogy kommunikációs és értelmezési zavar van a társadalomban, s ezt tágabb és szűkebb környezetemben éppúgy észlelem. Nem azt hallják amit mondunk, hanem amit hallani akarnak, vagy értelmezni tudnak.

Ha kijelentem, hogy „Engem nem az intézet taníttatott”, akkor pár nap múlva azzal vádol meg a csoporttársam, hogy én azt mondtam róla, hogy „Őt az intézet taníttatta!” Valószínű a félreértelmezésre, vagy félrehallásra az adhatott okot, hogy ő mindig is büszkén hangoztatta: „Engem az intézet taníttatott!”.

„Én ilyet nem mondtam!” – szögeztem le egy számonkérés kapcsán. Az egész csoport az ellenkezőjét állította… Amikor kijavítottam és szó szerint újra idéztem az általam mondottakat: „Engem nem az intézet taníttatott!” - elbizonytalanodtak és visszakoztak.

Mást jelent, más az üzenete is. A kettő között óriási különbség van: nekem a szakmai elvárásoknak kell megfelelnem, neki a jelenlegi vezetésnek.

Amikor a 9. osztály főnővére tettlegességgel megfenyegetett, az esetnek új férfi kollégám is fültanúja volt. Mentségére tényként leszögeztem, hogy neki a 9. osztály főnővére volt előzőleg a főnöke. Ez alapján a csoport szószólója azt állította, hogy nekem a Lacival is bajom van! Ezen igen meglepődtem, mert semmi bajom nincs vele, hiszen nem is ismerem…

Kifogásolják továbbá, hogy volt főnököm ellen annak idején képviseltem a csoportot, majd később mégis melléálltam!  Igen, mivel ellehetetlenítette a munkánkat, és nem mellesleg felsőbb utasításra, terrorizálta a munkatársakat. Amikor leváltották, módszeresen kezdték ellehetetleníteni: vezetői megbízatását visszavonták, majd visszaminősítették a legalacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakörbe, a kollégái nem álltak szóba vele, a munkáit megkifogásolták, stb… Ezért álltam mellé a csoportban, s amikor ezt számon kérték tőlem, akkor azt mondtam, mindig az mellé állok, akit bántanak! Most ezt is felróják nekem, mint valami jellemtelen dolgot.

A két dolognak semmi köze a nevezett személyhez. Nem rá haragudtam, hanem azzal nem értettem egyet, amit csinált, ahogyan azzal sem, amit utána vele műveltek. Ezért álltam mellé! Nem a csoport ellen léptem fel, hanem az ellen, amit tettek egy kollégájukkal! A segítő szakmában ennek a viselkedésnek nincs helye, még ösztönből sem!

Ez a hivatásom, ilyen vagyok! Amit ők csináltak az a bosszúállás, ezt én mindig is elutasítottam. Mi magyarok, - bár nem felejtünk, - nem vagyunk bosszúállóak!

Igaz, azt elismeri, hogy nem én vagyok a dolgok okozója, mivel azonban feltárom a problémákat, hogy jobban működjön a rendszer, ezért engem okolnak, nem azokat, akik miatt idejutottunk.

Hemzseg a blog az ilyenfajta ellenvéleménytől: nem azt okolják, aki elköveti, hanem azt, aki feltárja, leleplezi a visszaéléseket! (Emlékeztetem önöket: Gyurcsány öszödi beszédének a kiszivárogtatása volt a legnagyobb problémájuk, nem az ott elhangzottak!)

Ez a jól ismert mentalitás pedig már messze túllépi a kommunikációs zavar fogalom- és problémakörét…

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Így lesznek a milliomos vállalkozók minimálbéresek,és fordítva is igaz: egy bevallással elszegényednek.

Az emberi leleményesség határtalan, – ezt már csak a pofátlanság übereli. Az APEH tájékoztatása szerint a minimálbéres vállalkozók pillanatok alatt milliomosok lesznek és fordítva is igaz: egy bevallással elszegényednek.

„Az adóhatóság a személyi jövedelemadó bevallásokkal kapcsolatos ellenőrzései alkalmával figyelt fel arra a jelenségre, hogy egyes magánszemélyek az eredeti személyi jövedelemadó bevallásukban vallott jövedelmüket, egy utólag benyújtott önellenőrzéssel a többszörösére emelték." – tájékoztatta az APEH a delmagyar.hu-t.

Elmondták: az egyik ilyen esetben a vizsgált adózó az eredetileg bevallott 828 ezer forint összegű éves jövedelemét, 19 millió forintra módosította úgy, hogy a levont adóelőleg összegét is megemelve fizetendő adója nem keletkezett. Az adózó az önellenőrzés benyújtását követő néhány napon belül jövedelemigazolás iránti kérelmet terjesztett elő. A revízió megállapította, hogy az önellenőrzés valótlan adatokat tartalmazott, melynek célja hitelfelvételhez szükséges magasabb összegű jövedelem igazolása volt. Az adóhatóság, – az adójogi következmények megállapításával egyidejűleg – megtette a büntető feljelentéshez szükséges intézkedéseket is.

További érdekességekről is beszámolt az adóhatóság: a szocialista munka szelleme, a kommunizmus sztahanovistái máig is köztük élnek. „A járulékkötelezettségek eltitkolására irányul az az adózói magatartás, mely szerint a gyakran több emberi erőforrást, igénylő tevékenységüket – az adóhatósághoz benyújtott adatszolgáltatásaik és bevallásaik szerint – bejelentett alkalmazott nélkül, vagy nem elegendő létszámú bejelentett alkalmazottal végzik. Az ilyen jellegű magatartás feltárására irányuló vizsgálatok során az adóhatóság a munkaidőmérleg módszerével meghatározza az adózó tevékenységének ellátásához szükséges és elégséges munkaerőigényt, majd az eredményt összeveti az adózó nyilvántartásaival és a hatóság felé közölt adataival.

-----------------------------------------------------------------------------

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Napi adag

Ma megint osztás volt… Általában minden munkatársin van valami blog”ok”. Jól bevált taktikát követnek, mindig más hoz fel témát, mintha spontán megjegyzés lenne csak… A lényeg a blog, vagy annak következményei…

Ma beszámoltak a vizsgálat eredményéről, melyet a hőségriadó alkalmával történt rendezvények kapcsán vizsgáltak, és mindent rendbe találtak, mivel a dolgozók körültekintően jártak el. Úgy hogy kár volt, a feljelentgetés és az egész hajcihő! Ebben egyet értünk, mondom… (Rossz válasz: Én csak ne értsek egyet! - gondolom* A szerk.)
Majd tovább folytatva azt mondja a tanul(t) kolléga, hogy legyek kedves, őt hagyjam ki legközelebb az én ügyemből, ti. behívatta a rendőrség tanúmeghallgatásra (arra gondol, amikor a Kp-né megfenyegetett)! Szerinte ez az én magánügyem… Ezzel a többiek is egyet értettek… Hogy miért, magánügy, vagy, hogy mit kellett volna tennem, azt nem tudták megmondatni, de hát, ha nekem kell blog, akkor viseljem a következményét!

Gy.I. kollégám (bár nem kérdeztem) elmondta, hogy neki egészségügyi végzettsége van: szociális ápoló és gondozó… (tudtommal ez szociális végzettség). Bevallom én sem tudtam pontosan, bár nem is foglalkoztam vele… Azt is megtudtam, hogy az OPNI-ban ő osztályvezető ápoló volt, erről neki papírja is van… Ha kell, behozza, megmutatja. Aztán megjegyzi nekem - mindenki előtt -, hogy ő, már az én helyemben régen elment volna az intézményből. Mindenkinek jobb lenne… 
Elmondták, hogy B. Briginek is van egészségügyi végzettsége, szintén az ipariba szerezte, érettségivel együtt. Ezt se tudtam, igaz ezt sem kérdeztem…

Nem értem. Pár évvel ezelőtt még nem mondtak volna ilyen butaságokat a szakemberek, hogy a munkahelyen történt fenyegetés, vagy szexualitás az magánügy…
Igen, de azóta eltelt pár év, s mintha fordított arányban történnének a dolgok: minél többet tanul valaki, annál kevesebb tudás birtokába jut! Ha ez igaz, akkor nagyon nagy a baj! Vagy az emberek nem taníthatóak, vagy a képzés nem tud eleget tenni a szakmai és morális elvárásoknak. Vagy ez lenne a cél? Netán a szakmát kell lezülleszteni a képzés, vagy a pályára tódulók színvonalára? Ezért nincs alkalmassági szűrés az egész szociális szférában? Ezért jutottunk oda, ahol most toporgunk?
De ez már egy újabb összeesküvés elmélet!

Reméljük hamarosan nemcsak kérdéseink, hanem válaszaink is lesznek!

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Nem ijedünk meg!

Emlékeztetni szeretném arany drága politikusainkat, milyen gyönyörű látvány, amikor majd-hogy nem hason csúszva közlekednek, mert szégyenlik a nem vékony bőrt a képükön. Példa BKV, de sorolhatnám! Mindenki, aki az ügy eltussolásán dolgozik, erre a sorsra fog jutni.
Az igazság ki fog derülni, ezen fáradozunk, és soha nem fogjuk feladni!
Ne is reménykedjenek, hogy megússzák!
Lehet ködösíteni, maszatolni, de rá kell jönniük, hogy az a kis kaland nem ér annyit, hogy hason kelljen csúszkálni!
Ha azonban ettől súlyosabb problémát kell takargatni, akkor nagyon nagy a baj, az Önök részéről.
Azért ne kapkodjanak, az idő nekünk dolgozik!
Biztos vagyok benne, hogy szemlélői leszünk lapos kúszásuknak, ez nem csak nekünk lesz kielégítő, de a betegek sorsa is jobbra fordul.
Abba végképp ne reménykedjenek, hogy belefáradunk, mert minél nagyobb az igazságtalanság, mi hatványozottan harcolunk, hogy minden kiderüljön!

BIZONY-BIZONY, tisztelt BÁNYAI úr és Patkó tó ura!

Fel a fejjel, jönnek az önkormányzati választások!

---------------------------------------------------------------------------

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Szándékos veszélyeztetés II.

Visszagondoltam néhány esetre, amikor közalkalmazotti tanácstagként, tanácsért megkerestek a munkatársak… Először mindenkit igazgatónőhöz, majd a munkahelyi üzemorvoshoz irányítottam, hogy kérjen igazolást… Sajnos sikeres esetről nem tudok beszámolni. Miről is van szó?

Súlyos, műtött beteg kollégákat - kérésük ellenére -, nehéz fizikai munkát igénylő ápolási osztályra helyeznek vissza dolgozni. Nem csak kérésüket, hanem egészségi állapotukat is figyelmen kívül hagyják, sőt a szakorvosi javaslatot is! A vezetők válaszai ugyanarra a sémára épülnek, miszerint: rád ott van szükség, vagy szó se lehet róla, vagy, ha nem birja, nem kell itt dolgozni! Akinek a betegsége pszichoszomatikus eredetű, vagy maga is potenciális pszichiátriai beteg, azt szándékosan olyan osztályra helyezik át dolgozni, ahol a pszichés megterhelés a sokszorosa az előzőnek! Kérése ellenére! Az is előfordul, hogy ki van adva: „Ki kell csinálni!”

Igaz, ezt nem mindenkivel teszik meg, de vannak a vezetők által kiszemelt emberek, akikkel mind ezt teszik, s vannak, akikkel csak a hatalmukat próbálják fitogtatni. Mindezt egy – véleményem szerint erősen vitatható - munkajogi szabályra hivatkozva, miszerint mindenki az intézmény alkalmazásában áll, nem pedig egy bizonyos részlegen belül… Minden áthelyezés ugyanis ugyanolyan stressz, mint egy teljesen új munkahely, kivéve, hogy itt esélye sincs annak, hogy jobbat kap! Az a szakmai érv pedig, mely szerint: „A rotációra a pszichés megterhelés csökkentése miatt van szükség!” - több, mint cinizmus, a dolgok jelen állása szerint.

Voltak olyan ápolók, akiket súlyos csalás eltussolására úgy vettek rá, hogy megfenyegették, ha nem teszed meg, áthelyeztetlek egy olyan osztályra, ahol az egészségi állapotod miatt nem fogod bírni a munkát! Ez bizony felér a család éhenhalásával (sokaknak ugyanis munkanélküli a párja, vagy a nagykorú eltartott gyermeke…). A büntetőjogi vonatkozását most nem is említem.

Sokan igyekeztek helytállni, tovább veszélyeztetve egészségüket, betegségük kiújulását, vagy állapotuk rosszabbodását. Néhány empatikusabb kolléga, próbálta kikímélni őket, de ezt mindenki tudja, hogy sokáig nem lehet bírni…

Míg Nyugat – Európában számos helyen már nem finanszírozzák, ha a dolgozó pl. megemelés miatt lebetegszik, nálunk még mindig meg kell szakadni az ápolóknak… Ott már mindenütt emelőgépek segítik a munkát, amit kötelesek használni, ugyanis sehol, senkinek sem éri meg, ha a munkatársak lerobbannak. Sem a betegnek, akit el kell látni, s akinek nem jó, ha állandóan új dolgozót lát, akit nem ismer, akiben nem bízik. Nem jó az intézménynek sem, mert új dolgozót kell felvenni, betanítani, vagy a megmaradt – amúgy is megterhelt - ápolókat kell még nagyobb terhelésnek kitenni. A dolgozónak lelkiismeret furdalása van, mert úgy érzi cserbenhagyta kollégáit, a többiek pedig a rájuk testált többlet teher alatt, nem az inadekvát vezetést, hanem – sok esetben felsőbb biztatásra - a beteg kollégát hibáztatják majd. Fizetheti a táppénzt, ami senkinek sem jó. A megbetegített dolgozó a lényegesen kevesebb jövedelemmel veszélyezteti a család megélhetését. A társadalomnak újabb beteget kell eltartania – hosszabb rövidebb távon -, netán korai nyugdíjaztatás és sorolhatnánk. A rosszindulatú, megalapozatlan feljelentgetések miatti vizsgálatok (pl. táppénzcsalás) pedig rengeteg pénzbe kerülnek az adófizetőknek.

Akik ismerik intézményünk viszonyait, azok jól tudják, hogy a fentiek sajnos nem egyedi esetek.

Kérem jogászok szíves tájékoztatását anonim levélben, milyen lehetőség adódik a fentiek megszüntetésére!

Természetesen azon az egyszerű lépésen túlmenően, hogy a fenntartó meneszti az egész vezetését az intézménynek!

Kérjük továbbá, hogy rendeljék el, hogy független szakértőkből álló csoport, vizsgálja meg az intézmény dolgozóinak mentális állapotát, hogy reális képet kapjanak a nálunk uralkodó viszonyokról, s hogy a szükséges és halaszthatatlan lépéseket végre megtegyék, immár nemcsak csak büntetőjogi vonatkozás következtében, hanem szándékos veszélyeztetés miatt is!

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Vizsgálat szándékos veszélyeztetés miatt

A hőségriadó napján rendezett intézményi kirándulás, és szabadtéri sportnap rendezvény miatt - egy bejelentés kapcsán - vizsgálat zajlott az intézményben, hogy történt e szándékos veszélyeztetés.

Szúrópróba szerűen engem is meghallgattak, s számtalan kérdést intéztek hozzám, immár a vizsgálat tárgyán túlmutatva. Őszinte érdeklődésük, tájékozottságuk engem is meglepett.

A kollégák által készített írásos beszámolóban, amit a vizsgálatot végzők elé tártak, benne szerepelt, hogy a garai intézmény is elvitte kirándulni a hőségriadóban a lakóit, ugyanoda, a szegedi Vadasparkba! Azt tanácsoltam nekik, hogy ezt fontolják meg, hogy benne maradjon-e! De ők büszkén vállalva, ragaszkodtak hozzá! 

Gondolom, most már hivatalból, a garai otthonban is vizsgálódni fognak…

Személy szerint én egyetlen kérdést tettem volna föl: Voltak e kirándulni, illetve rendeztek e szabadtéri sportversenyt az országosan elrendelt hőségriasztás napján? Igen, vagy nem?

Ettől azonban alaposabbak voltak, sok minden érdekelte őket… Igyekeztem minden kérdésükre, legjobb tudásom, tapasztalatom szerint választ adni… Nem indulatból, nem is haragból – szerencsére ezektől jól tudom mentesíteni magam - , hanem tárgyilagosan, szakmai szempontok alapján…

Tovább gondolva a beszélgetést, az jutott eszembe, hogy a vezetők, akik a lakókat, figyelmetlenségből, tudatlanságból, vagy mulasztásból veszélyeztetésnek teszik ki, miért is ne tennék ezt a kollégákkal… Sőt!

Folytatása következik: Szándékos veszélyeztetés II. (ITT!)

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net