Ellehetetlenítés
Korábban írtam már, hogy felsőbb
utasításra a fogyatékos betegeket a
hét foglalkoztatós kollégából hat fő
foglalkoztatja, míg a pszichiátriai
betegeket egy fő. A szakmai vezető szerint csak egy főnek van képzettsége,
pszichiátriai betegek foglalkoztatására (megjegyzem: nem a pszichiátriai
végzettségem ad felhatalmazást pszichiátriai betegek foglalkoztatására, sőt az
erre nem ad!). Ez sem állja meg a
helyét, hiszen hogyan foglalkoztathatnak akkor a többiek pszichés demens
betegeket? Azok, akiknek ehhez nincs képesítésük (legalábbis szerintük). A
többi hat személy kiléte, - akik a
pszichiátriai betegek foglalkoztatására lettek felvéve – többszöri kérdésem
ellenére is ismeretlen maradt. A
csoportvezetőm kérdésemre minduntalan azt válaszolta, hogy ő ehhez nagyon „kis
ember”.
Igen, engem ért az a
megtiszteltetés, hogy a csoportomban egyedül
foglalkoztathatom a pszichiátriai beteg lakókat, hálóterves
foglalkoztatáson belül… Igaz, nincs terapeuta végzettségem, sem pszichológusi,
se asszisztensi… A foglalkoztatás-szervező nem azt csinálja amihez ért. Nem az tartja a foglalkozásokat aki tanulta,
vagy van tapasztalata, gyakorlata, hanem az, akinek nincs ehhez jogosítványa, nem
csinálta, nincs tapasztalata… Hogy ez
nem jó a lakóknak, az nem érdekli őket…
Adaptív viselkedés, életmód,
stresszkezelés… három témakörben, 35 perces(!), 5-7 fős csoportok, 10 perces
szünettel, két épületben, napi 5-7 foglalkozás… A vezetők által elfogadott –
általam megírt - protokollokban kért eszközök közül, egyik sem áll
rendelkezésre… Orvosi javallat miatt egyelőre nem cipelhetek, ennek ellenére hátizsákkal és teli kézzel cűgölhetem az öt foglalkozás kellékeit a másik épület tetejére. Lásd: ITT! (Egyébként azon az osztályon kell tartanom a foglalkozásaimat, amelyiknek a főnővére tettlegességgel megfenyegetett! Lásd: ITT!) Ráadásul a legnagyobb csoportos foglalkozások megtartására az
egyik legkisebb helyiséget jelölik meg, ahol további mozgáslehetőségre már
nincs hely és mód. (Csendben jegyzem meg,
hogy korábban a legnagyobb csoportok miatt a legnagyobb helyiség állt
rendelkezésemre, szerény feltételek mellett. Ezt a helyiséget most, 1-4
fogyatékos személy foglalkoztatására
rendelték. Amikor benyitottam, láttam, hogy a kolléganő három fogyatékossal ül
a 20 fős könyvtárban, és mesét hallgatnak CD-ről. Igazi szakmai kihívás!) A végleges csoportjaimat
a gyógypedagógus állította össze, természetesen egyeztetés nélkül. (Elég nehéz úgy kommunikálni, hogy nincs
velem köszönő viszonyban sem!) A hálótervemet a foglalkozás előtt 5 perccel
kaptam meg vezetőmtől, hiába kértem egy héttel korábban, hogy felkészülhessek…
Igaz, azt is utólag tudtam meg, hogy nem kell énekkart, Bibliaórát, filmklubot
tartanom…
A témakörökkel kapcsolatos kifogásomra
az volt egy képzett kolléga cinikus válasza, hogy olyan hosszan soroltam a blogon, hogy mi mindent tanultam és
csináltam, hogy ez nekem nem okozhat gondot… Lásd: ITT! és
ITT!
Ha figyelmesen olvasta volna el,
akkor tudná, hogy részt vettem, nem
pedig vezettem önismereti csoportot, pszichodrámát, szituációs játékokat… Azt
is tudnia kellene, hogy a kettő nem ugyanaz, de nálunk ennek – mint annyi
másnak is - nincs jelentősége. 5 éve nem vesznek fel pszichológust, mert a
munkáját más szakemberek helyettesítik „kompetenciájuk figyelembevételével”! (No komment.) Ráadásul a hálótervben szereplő lakók nem egészségesek,
hanem betegek, pszichésen. Különböző diagnózissal, intellektussal, korral,
neveltetéssel, állapottal, képességgel, készséggel, stb… Részvételük sem
nevezhető teljesen önkéntesnek. A heti négy délutánból kettőben, délután is
kell tartanom hálóterves foglalkoztatást… A csendes pihenő alatt…
Ismerjük már a vezetés
gondolkodását: Oda, nekik, az is jó! (Oda nekik az Uray is jó!)
Az, hogy ezzel bárkinek az a célja, hogy engem ellehetetlenítsen, azt
most tegyük félre…
Érdektelenség
A lényeg, a kérdés amit korábban
feltettem, kinek jó ez? Ennyit érnek, számítanak a betegek? Ennyit
érdemelnek? Ennyire fontosak? Uray eltávolítása előbbre való, még a betegeknél is?
Uray negyedik hete táppénzen van.
Kérdezem első héten, ki helyettesít
engem? Ki foglalkoztatja a pszichiátriai betegeket? Senki. Helyesebben senki sem. Második héten,
harmadik héten, negyedik héten… Senki
sem… Hol vannak a "magas szintű szakmai munkát végzők"? ITT!
Azt nem lehet mondani, hogy akadályoznám a csoport „magas szintű szakmai munka végzését”, hiszen nem vagyok ott! Ahogyan az ellenem kreált összeférhetetlenségi beadvány elkészülte idején sem hátráltathattam őket a munkában. Lásd: ITT!
Ki a felelős azért, hogy - a törvényi
előírásokkal ellentétben - nincs a pszichiátriai
betegeknek foglalkoztatás az intézményben idestova egy hónapja? Ki a felelős, a helyettesítés megszervezésének
elmulasztásáért? Hiszen van rá hat ember valahol az intézménybe. Vagy tévedek?
Ha összeülnek pénteken, szakmai
megbeszélés címen a nem szociális képzettségű szakemberek, ejthetnének szót esetleg a lakók
foglalkoztatásának megszervezéséről.
Kérem…
Levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net Kiskunhalas
