Eljöhet az idő,
- és bizonyára el is jön, - mikor cselekedni kell. Nem a napi rutin
tevőlegessége, a megszokott és összehangolt mozdulatok sokasága, felfűzve arra
a szellemi formációra, amit mi értelemnek nevezünk, hanem az a cselekedet, ami
végre igazi lehetőséget ad életünknek, pusztán azért, mert önállóságunk
bizonyítékává válik. Eljön az az idő mikor, képesek leszünk cselekedni, és
olyan természetessé válik magunk sorsát kézbe vennünk, hogy úgy érezzük, korábban
nem is léteztünk, és csak akarásunk volt, de akaratunk nem.
Van egy világ
bennünk, egy ön, ami magára befele mutatva önzést, kifelé mutatva ön-értéket
jelent, ugyanaz a lélek, mégis micsoda különbség! Önzésünk a bezárkózást
jelenti, és azt a bezárást, amivel mindent magunkhoz vonunk, leláncolunk és még
a szeretet is csak zsákmány lehet. Önértékelésünk az értékről szól, a
szabadságról, hogy nem vagyunk áldozatai saját magunknak. Az önzéstől való
szabadulásunk felemelő érzés, egyszersmind egy új élet kezdete, mert elkezdünk
cselekedni, úgy, ahogyan korábban soha sem. Megértjük, hogy értékesek vagyunk,
nem csak magunknak, hanem mindenki másnak, akikkel kapcsolatba kerülünk. Megértjük
azt is, hogy nem csak magunkért, hanem mindenki másért is felelősek vagyunk.
Megértjük, hogy cselekednünk kell, és többet nem bujdoshatunk el, mert
akaratunk van, és mert akarnunk kell másokért is tenni.
Legnagyobb
tisztelettel tudok csak írni azokról, akiket meghurcolnak, csak azért, mert
feltételezik róluk az önálló gondolkodás birtoklását. Hősök ők egy züllött, pátosz nélküli világban. Üldöztetésükkel a legsötétebb rendszerek
elevenednek meg… nem is lehet tudni, hogy gyilkos diktatúra, fékevesztett rendőri
önkény, avagy véres vendetta szemlélői vagyunk-e. Valahol sötét árnyak borulnak
össze, és döntenek az ármányról és árulásról. Kurafiak!
Áldozatok és
áldozatok… Vannak, akik úgy működtetnek egy rendszert, hogy minden egyes mozzanatában
ott rejtőzik a félelem, a fájdalom és a halál. Lehet az úgy egy jó rendszer?
A válaszokra már nem kell sokat várni, mert egyre többen felismerik a
cselekvés fontosságát, és talán az első próbálkozások vissza tudják fogni ezt
az erőt, de mivel a cselekvés mindig mozgást jelent, csak idő kérdése mikor
söpör el mindent, amit az önzés most még béklyójával visszatart.
Levélküldés: ITT! Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!" Facebook
Köszönjük! Minden tiszteletem az Öné, nagyon jól látja át a dolgokat és köszönjük, hogy velünk érez.Nagyon remélem a félelem teli világnak hamarosan vége lesz. Sőt biztos, hogy vége lesz mert másként nem történhet. A sötét árnyak eltakarodnak!Eltűnik fájdalom, rettegés a félelem,mert minden rossz után csak jó jöhet!
VálaszTörlésA hatalmával visszaélő, másokat terrorizáló személy semmire sem tartja magát valójában, ezért nem képes senkit sem tisztelni, csak majmol másokat.
VálaszTörlésAz igazi terrorista nemcsak a társadalomra veszélyes, hanem az egész világra.
Bocsánat!
VálaszTörlésCsak akkor lesz jobb élet a dolgozóknak ha minden embernek lesz saját akarata önálló gondolata,saját véleménye. Saját véleményét elmeri mondani,kiáll a véleménye megvédéséért talán akkor kezdenek a dolgozók értelmessebbek lenni. Onan kezdve érzik majd,hogy Ők is értékes tagjai a társadalomnak. Ameddig a hazugság dominál vagy az jellemző rájuk,vagy hazugsággal hizelegjenek a fönökeiknek addig csak egy csúszó mászó meztelen csigához lehet Őket hasonlítani!
Sokaknak nem adatik meg,hogy olvassák ezt az oldalt,pedig tanulságos írások jelentek meg az elmúlt két év során. Vissza lehet lapozni a régebbi írásokra,akár egy évvel korábbra is.
Írásokból megtudhatjuk kik azok akik mindenáron a betegekért a dolgozók jobb munkakörülményéért írtak. Azok írásai is megvannak akik az elöző tábort mindennek lehordták,hazugnak nevezték,büdösnek savanyú szagúnak. Olyan is volt aki mindenkivel jóba volt.(Persze ezt csak a hazug rágalmazók írták. Mert semmi érdeleges
ellenvetésük cáfolatuk nem volt. Lehet,hogy az igazságot nem tudták megcáfolni? Nem is lehet.
Minden ember annyit ér mint a mondandója a szava. A szaváért válalt felelőssége! A hazugságra alapozott gondolkodás,élet,a munka
nem kifizetödő hosszútávon. Ideig óráig lehet hazudni,de nem a végtelenségig. Az állam át veszi az intézeteket,elszámoltatás lesz anélkül nem lehet. Pályázatipénzek,fejkvóta fejlesztések elszámoltatása. A hazugság ott kibukik! Aki ezt be látja az még fejlödőképes. Ha képtelen belátni,annak betegség lehet az oka,pszichiátriai kezelésre szorúl. Olyanokat jelentgetnek akik nem írnak de még nem is olvassák ezt a lapot. Ez szintén betegség tüneteit engedi következtetni. Minden ember annyit ér mint a szava igazsága!
WWW.Független. N.J
A Fenntartó hozzáállását tükröző a következő írás.
VálaszTörlésSzerecsenmosdatás: Alister
A szerecsenmosdatás a ténytagadás (erről máskor) egyik sajátos vállfaja. Olyan cselekvés (vagy cselekvéssorozat), amely során a cselekvő (vagy cselekvők) egy vagy több múltbeli, mindenféle szempontból (különösen kiemelve az általános erkölcsi nézőpontokat) védhetetlen, gyalázatos és/vagy felháborító nézetet, történést vagy cselekményt próbál kedvező (vagy kedvezőbb) színben feltüntetni. Eszközei a források semmibevevése, az össze-visszahazudozás, a féligazságok használata, az érzelmekre hatni próbáló retorika, a "rosszullétig sulykolás", a csúsztatás és egyéb demagóg retorikai fogások. Általában politikai, ritkábban gazdasági célokat szolgál, és körülbelül a csecsemők megerőszakolása és a fajirtás között helyezkedik el az emberi ganéságok megíratlan listájában. Magyarul (és erős eufemizmussal fogalmazva) nem valami szép dolog.
Alkalmazói általában szélsőséges eszmékkel azonosuló vagy azokat valamilyen anyagi vagy politikai előny végett felhasználni kívánó személyek és azok különböző rendű és rangú fullajtárjai, zászlóhordozói és egyéb csatlósai. Gyakorlati megvalósítói gyakran műkedvelő történészek, kocajogászok, önjelölt filozófiaprofesszorok, marginális politikai erők aktivistái és egyéb, magukat értelmiségiként definiáló személyek, akiknél a felületes szakmai tudással párosul arroganciával, tévedhetetlenség-tudattal és végtelen elszántsággal.
Kedvelt módszerük az ellenérveket felvetők ignorálása, mondanivalójuk kiforgatása, az ellenfél ellenséggé minősítése és démonizálása. Érveik, bár roppant hangzatosak és magukkal ragadóak is lehetnek, de általában nélkülözik az objektív bizonyíthatóságot, és igen gyakran érzelmi indíttatásúak. Szívesen szólnak a nép egyszerű gyermekének hangján - már csak azért is, mert a tanulatlan emberek kevésbé látnak át olcsó mesterkedéseiken, bazári tarkaságú, ám talmi érveiken, ócska, elcsépelt, kiüresedett szólamaikon. Ha ellentétes nézeten lévő értelmiségivel kerülnek szemben, akkor agresszívan támadásba lendülnek, és igen gyorsan személyeskedni, majd mocskolódni kezdenek - ami, valljuk be, gyakran eredményre vezet. Legalábbis látszólag. Ugyanis a hasonszőrű teremtmények hozzájuk süllyednek, és a vita onnantól már nem az érvekről, hanem a sértegetésekről szól; az értelmes emberek viszont felismerik a trollt, és iszonyodva hőkölnek hátra - a szerecsenmosdató pedig ezt is sikerként könyveli el, hiszen "lemosta" a másikat a pályáról.
A jelenség nyilván és egyértelműen negatív, és jóérzésű ember nem mehet el mellette szó nélkül. A szakirodalom által javasolt leghatékonyabb kezelési eljárás egyrészt bűncselekmény, másrészt sok mocskot csinál, és még ásni is kell utána, tehát összességében mellőzendőnek tekinthető - kivéve, ha idegorvos vagy, vagy bizonyítani tudod a jogos védelmi helyzetet, ami (tekintve a körülményeket) nem is olyan nehéz, mint elsőre tűnik. Vitázni csak akkor állj le egy szerecsenmosdatóval, ha sok a szabadidőd és alacsony a vérnyomásod. Ne feledd, hogy ez neki vagy ideológiai alapú, a "szent cél", vagy tisztes summát kap/remél érte a megfelelő helyekről, ezért csak akkor fog (nagy valószínűség szerint)meghátrálni, ha ízekre szeded, megalázod, és totálisan tönkrezúzod - és ez közel sem olyan egyszerű! Inkább csak nézd, ahogy lángolva pörög, és nevess rajta nagyot, lehetőleg minél több ismerősöddel, ugyanis a közröhej tárgyává válás általában kiválóan akadályozza a szerecsenmosdatás sikeres lefolytatását.