Összegzés

Lehet, hogy sokan furcsának találják a címet, mert összegzést év végén készítünk. Számba vesszük, hogy milyen évet hagyunk magunk mögött, és mit várunk az elkövetkezőtől.
Tegyünk most kivételt, mert nem évet, hanem reményeink szerint egy korszakot zárunk le!
Lezárjuk, de elfelejteni sokáig nem tudjuk!

Borzalmas, mi több, - néha már - elviselhetetlennek tűnő éveken vagyunk túl! Sajnos, történt igazi visszafordíthatatlan tragédia is, úgy a lakók, mint a munkatársak életében.
Volt ebben az elmúlt 11 évben és 3 hónapban kirúgás, lelki megnyomorítás, alázás, sértés, fegyelmik garmada, fenyegetés - majdnem kihagytam - és nyilvános megszégyenítés!
Hogy mi nem volt? Szervezett, hozzáértő irányítás, emberi elismerő szó, bizalom és felelősség vállalás  a kimondott szóért!
Hamar kialakult a diktatórikus, vagyis parancs uralmon alapuló vezetés! Exigazgatónő sokáig nem vette észre, pedig többen figyelmeztettük, hogy már nem ő a vezető!
Mire rájött, már késő volt. Bekövetkezett az, ami ellen már nem tudott tenni, zsarolhatóvá vált. Szinte mindenre fordítva reagált, mint elvárható lett volna! Nem a hozzáértő munkatársakra támaszkodott, sőt, mi több, egyenesen az ellenséget látta bennünk! Vezetőink olyan szintre jutottak, hogy már mindenkiben ellenséget láttak!
Információkat tartottak vissza, mert a szakmai tudás hiánya butasággal és gőggel is társult. Ez így együtt a beosztott munkatársakra nézve léleknyomorító! Szembesültünk nap mint nap a hazugságokkal! Védtelenek voltunk, mert rögtön megkaptuk a ne próbáld megmagyarázni panel mondatot.
A visszaigazolást minden esetben megkapták a közeli rokonoktól, barátoktól és azok barátaiból verbuválódott, hihetetlenül ostoba udvartartásuktól. A szemükbe ez a csapat volt a mértékadó! Erre én csak azt mondom, illetve írom, hogy madarat tolláról... a többit tudjuk, sőt tapasztaltuk!

Tisztelt ex ig. nő! Nem a kemény fedeles diplomák száma jelenti az alkalmasságot, sőt az önmagában kevés, legyen akárhány is!  Emberségből az élet vizsgáztat, igaz bizonyítványt nem állít ki!
Itt az eredmény a munkatársak arcán látszik! Sajnos nálunk a rémület, félelem és szorongás látszott az arcokon! Önök szerint: "Úgy kell nekik és ha valaki szól, még bele is rúgunk!"
Az önök szemében a legnagyobb bűn azért mégis csak az, ha valaki ért a szakmájához! Ha ésszerű javaslata és véleménye is van, akkor legyen áruló, sőt ellenség! Hivatalból üldözendő! Aki beszél vele, azt meg egyenesen égő máglyára kell dobni! Ugye tudják kiről beszélek?  "Nem kell válaszolni, költői kérdés volt!"

Igazgatóváltás előtt vagyunk! Legalább is reméljük! Jelenlegi mb. igazgatónk is maradandóan beírta a köztudatba a nevét! Egyszer indulatában kijelentette, ő utána senki nem fizetett 700.000 Ft-ot. Tudtuk, hogy nem igaz, mert nem ez volt a kérdés. Elszólás volt, de legalább ez is kiderült. Sőt odáig ment, hogy tudja, ki élt a kelleténél is már többet!  Sajnos, ennek a nagy nyilvánosság előtt, többször is hangot adott! Nincs mit hozzáfűzni!
Ez volt idáig!
 
Bízzunk benne, hogy 2011. október 1-től szebb napok jönnek, úgy a lakókra, mint a munkatársakra! Ehhez arra is szükség van, hogy az ex ig. nő lekerüljön a fizetési jegyzékről, annál is inkább, mert nem tudjuk, hogy mit is csinál, illetve mit nem csinál!
Munkavégzése (?!) az emberbarát gazdasági igazgatóval egy irodában történik, sőt a pénzügyi csoportvezető áldásos jelenléte, tovább emeli a színvonalat.

Pályázat! Sokan várjuk a kihirdetés napját, remélve, hogy olyan nyeri, aki ismeri a körülményeket, tudja, hogy mitől és mi romlott el nagyon! Tőle várjuk a megnyugvást és azt is, hogy ismét emberhez méltó munkahelyünk legyen, ne börtönnek érezzük az intézetet.

Még egy észrevétel! A pályázati kiírásban szerepel, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges szakvizsga akár 2 évig is ráér! Miért?? Ez nem költői kérdés!  A megyében - Kiskunhalason - nincs olyan szakember? Tovább megyek, a pályázok között nincs olyan személy, akinek a birtokában már most van?
Vagy folytatjuk dicső tevékenységünket és mi mindig taníttatunk valakit? A feleslegesen kifizetett tanulmányi költségeket is megérné egyszer összesíteni!
A nem dolgozó, hanem csak a fizetési jegyzékben szereplő munkatársak évek óta kifizetett bére, két gyermekintézmény éves étkezési költségét fedezné! Csak bátran, össze kell adni! Félelmetes összeg lesz a végeredmény!
Nem is tudom, mit is mondjak, írjak még? Aki akarja látja, sőt már régen tudja, hogy nagyon nagy a baj! Olyan igazgatót várunk aki tudja, hogy hova nyúljon a baj mielőbbi megszüntetése érdekében, és főleg visszaadja hitünket. Azt várjuk, hogy számítson ránk!
 
Mához egy hétre - már egy napja - tudni fogjuk a választ!
Egy kéretlen tanács, az itt eltöltött időt én az önök helyében nem írnám be a további referencia anyagomba! De ez talán az utolsó, amiben még önök döntenek!