Meg kell akadályoznunk!
2010. március 8., hétfő
Szociális szakvizsga margójára II.
Meg kell akadályoznunk!
2010. március 4., csütörtök
Elkövetők vagy áldozatok, avagy ki az igazi felelős?
Vissza kell állítani a szakma és az intézmény becsületét és bizalmát…
Ez azonban nem történhet meg, ha a felelősök a helyükön maradnak. Ez feltétele az intézmény további működésének, jó hírnevének és a bizalom visszaállításának.
Ítélkezés helyett, azt is érdemes átgondolni, hogy az elkövetők is áldozatok… Áldozatai egy szakmai szempontokat nélkülöző, hozzá kevéssé értő és elhívatott rendszer működésének, fenntartásának.
Véleményem szerint négy féle szűrőn kellett volna átesniük az ápolóknak: elsőként a segítő szakma választásánál, majd a szakmai profil, az intézmény, és nem utolsó sorban a 7. osztályra való felvételüknél. Felmerül még hét szakember esetleges mulasztása az ápolók tetteiért: a főnővér, és helyettese, a főápoló, a szakmai vezető (főorvos asszony), a főorvos, az igazgató és az intézmény munkáját segítő szupervizor. A fenntartó felelőssége szintén felvetődik, tudván, hogy a munkatársak tíz éve folyamatos jelzéssel éltek, és érdemi intézkedés nem történt.
Az intézmény további, tisztességes működése mindannyiunk elemi érdeke.
A blog sikeréhez…
.
A blog sikere nem az igazságszolgáltatás függvénye, hiszen az igazság mindenki számára feltárult… A blog sikerét mint a kereskedelmi médiumoknál egyfelől a nézettség, másfelől a visszatérő, igényes hozzászólások, bizalmas levelek, értékes cikkek hozzánk való érkezése határozza meg.
Ez független a - várhatóan mindenki számára - szomorú végkifejlettől…
Az események személyeket, családokat érintenek minden oldalról… köztük vétleneket is. Az ő bánatuk a mienk is, ugyanakkor a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk azért, hogy ilyen, és ehhez hasonló eset ne történhessen meg még egyszer!
Ezt a blogot az intézményben történtek hívták életre, és az intenzív érdeklődés tartja fenn.
A blog ehhez kíván hozzájárulni, sikeresen…
.
Anonim levélküldés: ITT!
2010. február 26., péntek
Rossz válasz IV.
2010. február 24., szerda
Rossz válasz III.
Minap a rendőrség tanúként meghallgatásra hívott… Nem értettem, de kötelességből elmentem. Előtte két órával a vezetőség négy tagja az igazgatói irodába hívatott a blog miatt, tudniillik, nekem állítólag információim vannak a 7-es osztályon történtekről… Nincsenek. Mégis jegyzőkönyvet vettek föl velem, a korábban lezárt belső vizsgálatban feltett kérdések alapján. Érdemi információval nem tudtam szolgálni. Ezen a jegyzőkönyv felvételen nem csak én csodálkoztam.
Javasoltam, hogy a blogot tekintse a vezetőség úgy, mint egy szelepet, mely a jelen helyzetben mentőöv is lehet a pattanásig feszült légkörben. De nem ez történt, hanem bevetették az általuk már többször alkalmazott, egyedüli módszerüket, a legjobb védekezés a támadás elvét. Immár nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is. Magánindítvánnyal kívánnak élni a blog szerzői és hozzászólói ellen… különböző indokokkal, ehhez toboroznak beosztottakat, aláírásra.
Értik a probléma lényegét?
Vezetőm tájékoztatott arról is, hogy az intézményben nincs demokrácia, hanem hierarchia van! Hm?! A hierarchia mint államforma… Legalább azt mondta volna, hogy diktatúra, vagy terror…
Megjegyeztem, hogy az egészségügyi szféra hierarchikus – ezt örökítették át az egészségügyi dolgozók az intézményre. A szociális szférában ez ismeretlen, nincs ilyen… Csak a felelősségek és kompetenciák oszlanak meg, minden ember egyformán értékes és fontos. A takarítótól az orvosig.
A hierarchia görcsös erőltetése, érdekek mentén, nem mozdítja előrébb a szakmát. A hatalom szavával élni pedig, megoldáskeresés helyett, bizony: rossz válasz.