Ki ellenőrzi az ellenőröket? VI.

Ellátottjogi képviselő

Minden beteget, aki panasszal hozzánk fordul, általában az ellátottjogi képviselőhöz irányítunk. Problémájuk - az érintettek miatt -, gyakran meghaladja „kompetenciánkat”: jogtalan korlátozás, fenyegetés, durva, lekezelő beszéd, megalázás, lopás, ápolói, főnővéri pofozkodás, kényszerítés, stb… Nem volna ez így, ha nem lenne olyan nagy az intézményi hierarchiában, a családi összefonódás. A panasz ugyanis, rendre valakinek a valakijét érinti a vezetésben.

Havonta ellátogat intézményünkbe és fogadóórát tart, az ellátottjogi képviselő: Petrich István. A fogadóórán jelen van még B. Andrea főápoló asszony! Mit keres ott, egy intézményi felsővezető?

Mi történik? Elküldjük a képviselőhöz, panaszával… Legközelebb már nem keresi fel, csak legyint egyet és elmegy, mondván, már jártam nála, de nem történt semmi!

Ismerősen hangzik… Mi lehet az oka, hogy a panaszok elakadnak, s hogy a problémájuk nem oldódik meg?

A megyei fenntartó utasítására a 10 %-os létszámleépítéseket úgy hajtották végre, hogy elküldték  a nyugdíjas dolgozóinkat, vagy választhattak: nyugdíj, vagy munkahely… Indoklásul azt mondták, így igazságos, hogy minél több embernek legyen valami jövedelme, s ne legyen senki, aki nyugdíjat és munkabért is kap egyszerre! Mindenkire vonatkozik, kivéve, a Gyevi bírót! Mert a vezetők, dolgozhatnak két helyen, két fizetésért, egy munkaidőben. Sőt, igazgatónő két (különböző fenntartó által működtetett) intézményt is vezethet megyei jóváhagyással, egy munkaidőben!

Ha az ellátottjogi képviselő, e munkája mellett három megyei intézmény vezetését is ellátja, ez nem semmi! Aki vezetett már, akár csak egy kicsi intézményt is, az tudja, hogy a feladat egész embert kíván! Ha nem vezeti, mert soha sincs ott, az azt jelenti, hogy valaki helyette dolgozik! Eddig ez két szempontból sem etikus! Akkor a megyei koncepciót még nem is említettem (tudják, az igazságos elosztásról: egy ember, egy jövedelem!)!

Akkor megemlíteném még az összeférhetetlenséget, (intézményvezető, és ellátottjogi képviselő egy személyben) amit sajnos a törvény nem zár ki!

Remélem csak azért nem, mert eszébe se jutott a törvényalkotóknak feltételezni, hogy valaki igazgató létére egy igazgató kollégája intézményében fogja - esetlegesen vele szemben - képviselni az ellátottakat! Ráadásul a mi esetünkben, mindkettőnek ugyanaz a munkáltatója (megyei fenntartó)! Azon sem lepődnék meg azonban, ha szándékos joghézagról lenne szó! Így már érthető a vállalkozó szellem (én még ezt is elvállalom!), és a konfliktusmentes érdekképviselet! 

Nincs képviselet, nincs konfliktus! Így marad a három igazgatói jövedelem, plusz jogi képviselői tiszteletdíj, plusz szakértések… egy kézben. Az ő esetükben, ráadásul egy családban, öt intézmény vezetését vállalták föl! Felesége ugyanis szintén két megyei intézményt vezet, ebből egyikben módszertani intézmény is működik… ő is tagja annak a szakértői csoportnak, akik a felülvizsgálatokat végzik…

Képtelenség. A megosztott figyelem, az állandó  utazgatás, a folyamatos időhiány terhe mellett, nem lehet kellő figyelmet szentelni a problémájukkal hozzánk forduló emberekre!

Ezen is változtatni kell a jövőben! Elkerülhetetlen az abnormális viszonyok megszüntetése, akár törvényi megerősítéssel: egy igazgató egy intézmény, egy fő főállású jogi érdekképviselet.

Meggyőződésem, hogy megfelelően működő érdekképviseletek mellett, az intézményben sorozatosan megtörtént visszaélések, megelőzhetőek lettek volna. Nagy szerepe volt ebben a nem kielégítő ellenőrzéseknek is.

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Más is így látja!

„…8 év alatt még a nem szoci vagy libcsi takarítónőt is elbocsájtották, úgyhogy, ha nem jut mindenkinek munkahely, akkor tessék csak bátran lecserélni.

Ma már nem a jó szakemberek maradnak meg, hanem az érdekkörbe tartozók.
Vagyis a vezető rokonsága, szomszédsága, egyéb csókosai - de szó sincs szaktudásról, sőt állíthatom az ellenkezőjét is: kifejezetten hátrány a szaktudás. Sokszor azért, mert a vezetőnek is hiányzik. Aztán azért, hogy mások ne lássanak bele a kártyáiba (ne ismerjék fel azonnal a lenyúlási trükkjeit). Már ott tartunk, hogy ne gondolkozzon, mert az veszélyes. Csak dolgozzon, mint egy rabszolga, és ne értsen semmit, pláne ne legyen bátorsága szóvá tenni bármit is!”

Olvasónktól kaptuk, köszönjük!

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Példaképeink

Szinte mindenkinek van olyan pillanata az életében, mikor reményeit, elvárásait feladva éli az életét, végzi a munkáját, mert kell a fizetés.

Sokunk életében ez már kialakult, vagy még többen nem  tudják, hogy miért kell nyugtatót szedniük, hogy mikor van gombóc a torkukban a műszak előtt.

Megtapasztaltuk, hogy egynémely személy felbukkanása miért vált ki olyan hatást, ami azt erősíti, hogy pondró vagy. Illetve nem is egy személyről van szó, van ilyen több is.

Két első asszonyunk a főorvosnő, bocsánat szakmai vezető és az ápolási igazgató. 
Tudásuknál, szakmai rátermettségüknél csak egójuk nagyobb. Nagy? Nem, óriási! Ha problémánk van, vagy munkánk végzéséhez tanácsra van szükségünk, bátran kerüljük el őket!

Ha lehet nagy ívben, mert kérdésünket követő főnővéri értekezlet azzal kezdődik, hogy aki hülye, azt itt ápolják és nem dolgozó! Nálunk a lakó, vagy a "bolond", vagy a "hülye"! 

Bátran kérdezhetünk, na nem tőlük, hanem egymástól.

Egy szép irodában tengetik napjaikat főorvos úr, főorvos asszony, és az ápolási igazgató... Ide nem illik belépni akárkinek, hogy ki az akárki, azt mindenki tudja magáról.

Hárman vannak, két főállású pszichiáter, és az ápolási igazgató. Szerintünk ez sok! Mármint sokan vannak.

Két orvos fő állású pszichiáter 355 betegre, akarom mondani füzetre!

Játsszunk el a gondolattal, egy pszichiáter és egy általános orvos! Mennyit lehetne spórolni, nem kellene még vagy három orvost vállalkozóként fizetni! De mint tudjuk, a megyénél nincs gazdasági válság. Ez a mi szerencsénk (vagy az orvosoké?).

Ápolási igazgatónk segítő szavai: "Mög köll oldani, nem én vagyok a nővér!", "Mit tudom én!"  (Szó szerint idéztem). Igen, nem te vagy a nővér, de voltál! Nem fejlődtél tovább, és azért nem adsz tanácsot, nem nyújtasz segítséget, mert fogalmad sincs mit kellene adott esetben tenni.

Na látod, ez nagyon nagy baj! Nincs tekintélyed, mert tisztában vagyunk szakmai /nem/ tudásoddal. Ettől csak intelligenciád és műveltséged marad el.

Hab a tortán, mikor a gazdasági igazgatóval "megyünk b@szog@tni a nővéreket" felkiáltással (nem kevés gúnnyal), ellenőrzitek az osztályokat. Kívánom nektek tapasztaljátok meg milyen érzés! Ettől még nem fog rátok felnézni senki, csak utánatok, de azt jobb ha nem látjátok!

Szakmai vezetőnk egyik hihetetlen képessége, hogy egyszerre van két helyen! Tényleg! És mind a két munkahelyen fizetnek neki! Azok a bizonyos csütörtökök. Ha csütörtökön keressük, úgy mondják mintha mi lennénk a gyengék, hogy Csütörtök van, Zsanán van! Bocsánat máskor nem fordul elő, megjegyezzük!

De azért számolunk! Egy év 12 hónap, 1 hónapban minimum 4 csütörtök van / előfordul, hogy 5/. Maradjunk a négynél. 12x4=48 munkanap. Ez bizony több, mint két teljes havi munkabér! Nem tudjuk, hogy szakmai vezetőnk mennyit keres, de ez duplán  /mert bő két hónap a 48 munkanap / fél millión biztos felül van!

Az a fránya csütörtök, milyen sokat hoz a konyhára. Nem az intézetére!

Főorvos úr közben csendben elvan! Őt, úgy sem kérdezi meg egyikőjük sem! Elvégre csak a felesége. Már ha ő is bent van. Mostanában azért már többször.

Én egy kockás füzetben gyűjtögetem a számokat, szépen egymás alá, hogy a megye mennyit fizet ki feleslegesen. De hát nincs gazdasági válság...

. 

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Ki ellenőrzi az ellenőröket? V.

Érdekképviseleti Fórum 

A demokratikus állam berendezkedésében létre kellet hozni olyan független intézményeket, rendszereket, amelyek működtetik, többek között a társadalmi ellenőrzést.

Ilyen például az ombudsman intézménye, vagy az emberjogi, kisebbségi, betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselet. Kötelező Érdekképviseleti Fórumot, Közalkalmazotti Tanácsot működtetni, bár ez utóbbit nem a demokrácia hívta életre.

A mi intézményünkre a gyermekjogi képviseleten kívül, mindegyik érdeklődéssel tekinthet. (Bár fiatalkorú elhelyezésére is volt példa az intézetünkben.)

Megvizsgálták ezek működését is, és mindent rendben találtak!

Egy ügy került nyilvánosságra, az sem szándékosan. A főápoló asszony megintette a betegeket a lakógyűlésen egy ügy kapcsán, hogy nagyon vigyázzanak, hogy mit állítanak az ápolókról, mert a rágalmazásért beperelhetik őket! És bizonyítani is kell! Az egyik lakó panaszt tett, azt állítva, hogy egy ápoló bántalmazta. Jelentette ezt az érdekképviseleti fórumnak, ahol a vizsgálat kapcsán visszavonta bejelentését, mondván, nem mondott igazat! 

Más kollégák elmondása szerint, megfenyegették a beteget!

Papíron minden rendben, valami mégsem működik! Minden törvényesnek tűnik, mégis aggályaim vannak!

Az érdekképviseleti fórum tagját – egy lakót – rendszeresen nem hívják meg az ülésre, csak aláíratja vele a főnővére a jegyzőkönyvet, aki egyben tagja a képviseletnek.

Ez a főnővér, mint hozzátartozó, (nem mint dolgozó!) került a fórumba. Nővére az intézményünk lakója és gyakran panaszkodik arról, hogy húga nem is köszön neki, mert szégyelli őt! Erről mi is meggyőződhettünk. Igaz, a jó kapcsolat nem törvényi kitétel, de ha a törvény célját tekintem, akkor ez bizony kizáró ok lehet! Hogyan képviselheti valaki azokat, akik közül akár csak egyet is semmibe vesz?

A fórumnak - mint hivatásos gondnok -, tagja az a nős, vezető köztisztviselő, aki ennek a főnővérnek a szeretője. Ezt mindketten nyíltan vállalják. Csak csendben jegyzem meg, hogy a lánya lehetne… Magánügy, mondják sokan… Igen, munkaidő után, az otthonukba, de nem munkaidő alatt, a munkahelyen! Ő az a hivatásos gondnok, aki lányai nevén is gondnoki teendőket lát(ott) el évekig! Értem én, hogy támogatni kell a gyerekeit, de közpénzből, a lakók kárára?! Sok lakónak ugyanis a gondnoka jelenti az egyetlen külső kapcsolatot. Joggal elvárható, hogy a törvény által előírt maximális létszámot, ne haladja meg a gondnokoltjainak száma! S azt a kis időt, amíg az intézetben van, ne a nővérszobában udvarlással töltse, hanem fordítsa gondnokoltjaira.

A Fórum vezetője a főápoló  asszony, aki elvégzett egy jogi képviseleti tanfolyamot. Személyét, akkor még terápiás nővérként dolgozva, maga a főorvos asszony ítélte  alkalmatlannak arroganciája, lekezelő modora miatt. Igazgató asszony – akinek jószomszédja volt az ápolónő –, igazgatói kinevezése után mindenki megrökönyödésére kiemelte, kinevezte főápolónak. Stílusa mit sem változott, csak magabiztosabb lett.

Nos, önök szerint, a fentiek miatt lehet működésképtelen egy Fórum?

Véleményem szerint ellenőrzéskor, nem csak a jegyzőkönyveket kellene megtekinteni, hanem vizsgálni kellene az összeférhetetlenség kérdését, és a hatékonyságot is!

Folyt. köv.

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Újabb tragikus haláleset a kiskunhalasi pszichiátriai otthonban

Muki becenevű betegünk után elhunyt, R. István, fiatal lakónk is. Mindketten a 7. osztály közösségéhez tartoztak.

Korai haláluk, mélyen megrendített bennünket.

Mosom kezeimet…

A mai napon, 2010. szeptember 31-én meghallgatásra felrendelik B. Gábort, N. Ferencet, R. Sándort, Dr. M. Györgyöt.

Kérdést szegeznek nekik a megyei fenntartású intézményeikben kialakult helyzet miatt.

Védekezésül az alábbiakat adják elő:

-          A belső vizsgálat után, fenntartói vizsgálatot rendeltünk el – de nem igazolódott a vád; Az egészet két rosszindulatú ápolónő találta ki, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek, persze jó pénzért! Összejátszanak a szcientológiai egyházzal is!

-          A minisztériumi vizsgálat is minket igazolt!

-          Egy blogista hölgy elégedetlenkedik csak. Állandóan leveleket írogat, de senki sem veszi komolyan… Ő akar lenni az igazgató, ezért csinálja az egészet! A férje is csak egy pszichiátriai beteg! 

-          Kamerával szerelték föl az osztályt, azóta sem történt semmi, pedig ugyanazok az ápolók dolgoznak ott! Ha olyanok lennének, úgy se bírnák ki, hogy ne kövessék el újra!

-          Tessék???

-          Joguk van a munkához, megilleti őket az ártatlanság vélelme!

-          Megszavaztuk az ápolói létszám növelését is az osztályon!

-          Volt helyettes ügyészt megbíztuk, hogy legyen jelen a 7. osztályon és az intézménybe, és folyamatosan kísérje figyelemmel az intézmény törvényes működését; továbbá tájékoztasson az általa szerzett tapasztalatokról, személyekről szerzett benyomásairól; Nem talált  visszaélést!

-          Mi igazán mindent megtettünk!

-          Önök szerint, ki a felelős a kialakult helyzetért?

-          Csakis a két nővér, és a blogger házaspár tehető felelőssé! Meg is kapják a járandóságukat érte!

A felrendelők vezetője néhány perc hallgatás után, imígyen szólt:

-          Értem. Vannak gyerekeik, ugye?

-          Igen.

-          Akkor most beutaljuk őket egy kis időre a két intézménybe! Választhatnak…

A megyei vezetők egyszerre kiáltottak föl:

-          Ne! Ne! Ne!

-          Az Isten szerelmére ne tegye, inkább elmondjuk az igazat! – szólt az elnök úr!

És lehorgasztott fejjel, belekezdett mondandójába…

-          Az úgy volt, hogy a pirtói…

A töredelmes vallomás után már csak ennyit hallottak:

-          Uraim, itt van az azonnali lemondásuk, ha aláírták az átvételét, távozhatnak a tisztségükből és a pártból is. Ilyen emberekkel nem építünk új hazát!

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Nyílt levél Orbán Viktor Miniszterelnök úrnak!

Mélyen tisztelt Miniszterelnök úr! 

 Bács-Kiskun megyén, mintha átok ülne...

A kiskunhalasi Kőrösi úti pszichiátriai otthonban dolgozom 10 éve, jelenleg foglalkoztatás-szervezőként. Az intézményben uralkodó viszonyok miatt, - tragédiák sorozatát megélve - sokan fordultak segítséget kérve a fenntartóhoz, eddig sikertelenül. Ezt a blogot (ITT!) többek között, ez a reménytelen küzdelem hívta életre…

Bács megyében két megyei fenntartású intézmény is komoly visszaélések miatt került az országos médiumok figyelmének középpontjába.

Mivel több Fideszes képviselő is közvetlenül érintett az ügyben, segítséget kértem. Válasz helyett fenyegetések érkeztek… Ezt jeleztem Bányai Gábor úrnak és a Fidesz etikai bizottsága felé e-mailben… Érdemben nem foglalkoztak az ügyemmel, válaszra sem méltattak.

Zala megyében egyetlen dolog miatt vizsgálatot indítottak, és felmentették az intézményvezetőt. Nálunk száz annyi dolog látott napvilágot, súlyos voltuk nem is mérhető a zalai esethez… Három vádemelés született ápolók ellen, súlyos visszaélések miatt, ebből kettőt visszavettek dolgozni, mondván őket megilleti az ártatlanság vélelme! Egyébként az eredetileg megnevezett bántalmazókból és felelősökből, még csak gyanúsítottak sem lettek… ők is, a mai napig, azok között a betegek között dolgoznak, akiket bántalmaztak, illetve szexuális együttlétre köteleztek, passzióból! Mindenki a helyén maradt, a felelős vezetők is.

Tisztelt Elnök Úr!

Ha az Isten nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Már pedig amibe fogott, fogtunk, az nem kevesebb, mint a haza építése. Olyan hazát szeretnénk, ahol Isten is otthon érzi magát… De hogyan találna otthonra ott, ahol a kicsinyek életét szándékosan veszélyeztetik, rajtuk élősködve, őket eltaposva akarnak egyre többen karriert építeni, pozíciót megtartani, „hazát építeni”. Ezen nincs, nem lehet Isten áldása! A cél nem szentesíti az eszközt!

Ahol Isten van, ott békesség lesz! Ehhez pedig jelen helyzetben nehéz, harcos út vezet, békétlenségen át, de csak a rend, és az igazság lehet az igazi békesség alapja.

Annyira vártuk a megyei Fidesz hatalomra kerülését, de a várakozás csak még nagyobb csalódást hozott. Az ellenségben nem csalódik az ember, de ha a mellettünk állók még rajtuk is túltesznek, az elszomorító… Egyetlen vigasz, hogy tudjuk, minden Isten kezében van. Nekünk meg kell tennünk mindent, - ez is ennek a része -, de a többit Istenre kell bízni.

Ha nem tisztulunk meg mi legbelül, akkor nincs esély a tiszta, erkölcsös élet megteremtésére, márpedig ez a cél! A Fidesznek is meg kell tisztulnia.

Ne feledje: „Nem azok a barátaink, akik ránk tekintenek, hanem akikkel egy felé tekintünk!”  
Már pedig, akik elfordítják fejüket azoktól, akiket Isten rájuk bízott, azokkal bizony nem fog találkozni a tekintetünk soha!

Bízunk nyílt, őszinte  tekintetében, mely végre számunkra is megnyugvást hozhat!

    Várjuk szíves segítségét, tisztelettel: Uray Erzsébet

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net