Én is átéltem a munkahelyi megaláztatást, nyugtatókkal kellett bejárnom dolgozni és ott volt az igazgató fő ütőkártyája: „nem kötelező itt dolgozni, el lehet menni!"
"– Mit lehet csinálni, ha valakinek sértik az emberi méltóságát – gondolok arra, hogy pl. minősíthetetlen hangnemben beszélnek vele. Hogyan lehet ezt bizonyítani? Vegyük föl rejtett kamerával, vagy mikrofonnal?
– Igen, ez jó. Az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie. Hogyha egy ember azt szeretné bizonyítani, hogy megalázó módon bántak vele, akkor azt gondolom, hogy ennek a tételnek a bizonyításához egy titkos hangfelvétel készítése, legális jogi lehetőség. Tehát ha valaki felveszi azt, hogy ővele megalázó módon bántak, majd ebből jogi történet lesz, hogy ő milyen alapon vette ezt fel, és őt ezért meg akarják hurcolni, ilyen esetekben például nagyon szívesen tudunk segíteni.”
Nekem is furcsa, hogy diktafonnal kell járkálni, de úgy tűnik, nincs más járható út (a szakszervezet lófüttyöt ér). És ha a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) elnöke ezt mondja, akkor jogilag sincs félnivalónk. De azért kell ehhez bátorság, rendesen.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem a főnök a főnök, hanem a helyettese, és még egy kolléga, aki a kedvence.
Kinevezett vezető bizonytalan, határozatlan, döntésképtelen, fél a konfrontációtól.
Mi következik ezek után? Szájon vágja a dolgozót a vezető??
Túl sok amit megengednek maguknak, egészséges embereket tesznek tönkre, büntetlenül.
Szigorúan tilos birkaként tűrni és leginkább elmenekülni!
