2011. február 13., vasárnap

Arcbeszéd


Megtérésemet követően az egyik Istentiszteleten néztem az énekkarunk szolgálatát. Azért mondom, hogy néztem, - túl azon, hogy hallgattam – mert döbbenten vettem észre, hogy mindenki milyen szép! Azok is nagyon szépek voltak, akiket eddig a küllemük alapján nem láttam annak. Ez a szépség, nem az ő szépségük volt, hanem annak az isteni személynek a kisugárzása, akiket ők korábban befogadtak… Szépségüket, a későbbiekben sem láttam mulandónak.

Hasonló élményem volt Csíkszeredán, amikor bemutattak egy néptáncos fiút. Barátjával, akinél vendégségben voltunk – együtt táncoltak a Hargita együttesben. Vendéglátónk - akit évek múlva, az István a király csíksomlyói produkciójában láthattuk viszont – pironkodó gúnynévvel illette őt. Mivel a legény helyesnek sem volt mondható, ráadásul a gúnyneve is ártott a külső megítélésének, sajnálatot, részvétet éreztem iránta, barátnőmmel egyetembe. Aztán este együtt mentünk szórakozni, és láss csodát… Megszólalt a népzene, s ez a fiú felkért egy táncos lányt, s úgy igazán megtáncoltatta… pörögtek, forogtak… a fiú közben szólót is táncoltegyenes tartása, örömtől, büszkeségtől, öntudattól áradó arca oly széppé, igen széppé (!) és vonzóvá tette, hogy barátnőmmel nem tudtuk levenni a szemünket róla… Kiderült, hogy gúnyos becézése ellenére, igen nagy népszerűségnek örvend a lyányok körében. Ugyanazt gondoltuk… soha többé nem láttuk őt, nemhogy csúnyácskának, de még átlagosnak sem…
A hagyomány őrzőjében ugyanazt a sugárzó szépséget véltem felfedezni, mint korábban az énekkari tagok esetében… Hiszem, a két különböző alkalom ellenére, ugyanazt a Lelket láthattam áthatolni boldog lényükön. Ez a szerelem… Aki szerelmes, az megszépül… akiben szeretet van, abban szépség van.


Persze ennek az ellenkezője is igaz.
Nemcsak a bennünk levő szépség, hanem a bennünk levő gonoszság, kín is kiül az arcunkra. Az emberek indulatai, érzései nyomot hagynak az emberek arcán, tekintetén… mély nyomokat… A ráncoknak, azok arcformáló erejének átütő üzenete van. Gondoljunk csak az arcberendezés kifejezésünkre. Sokan, komoly tudományos megfigyelést szenteltek már e témakörnek.
Egyik politikai választás alkalmával, sokat tapasztalt kolléganőmnek, egy - számára ismeretlen - jelölt fényképét mutattam meg, ezt kérdezve tőle: Mit gondolsz ránézésre, erről az emberről?

- Erről? Pár másodpercig elmélyült az arc tanulmányozásában, majd leszögezte:
- Ez egy alattomos, sunyi, kétszínű, minden hájjal megkent ember. Semmi jó nem várható tőle…
- Talált, süllyedt… 
Sajnos…

Jó hír azonban, hogy mi is tehetünk azért, hogy bizalmat ébresszünk embertársainkban…
Perennis kedvenc mondása jutott eszembe ismét, amivel változtathatunk belső, lelki állapotunkon, ami külsőnkre is kellemes kihatással lehet: Mert, jónak lenni jó!



Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

2011. február 11., péntek

Nincs új a nap alatt – Közalkalmazotti tanács választása III.


Az utolsó választásnál, a lemondott tagok újra választatták magukat…
Már a jelöltállításnál, félretájékoztatták a közalkalmazottakat, azt mondták, hogy ez csak jelöltállítás, és aki felkerül a listára, azok közül lehet majd jelöltet állíttatni, amennyiben vállalják a megbízatást. Nem mondták el a munkatársaknak, hogy csak azok kerülhetnek a választási listára, akik bizonyos százalékát elérik a jelölésnek.
Mondták viszont, hogy a jelöltek közül csak 5 főre lehet majd szavazni, ennek ellenére, jóval több személyt is lehet jelöltnek állítani a szavazó cédulákon!? Tehát, bár csak 5 főre szavazhatok majd a második fordulóban, de az első fordulóban jelölhetek akár 1- 180 főt is a listára… Ezt már akkor sem értettem…

Állításuk szerint az első fordulót követően, hogy csak öt fő érte el a limitet, így került föl az az 5 fő a listára, s közülük csak egy személy feddhetetlen…
Többen jelezték, hogy számításaik szerint mások is elérték a százalékos szintet, mégsem kerültek a szavazólistára… Nekem azt üzenték, hogy egy szavazatot sem kaptam, pedig többen jelezték, hogy  rám szavaztak… A választási csalás alapos gyanúja már ekkor felmerült…
Ennek ellenére kiírták a szavazást, öt jelölttel… Öt főre lehetett szavazni…
Az új választáson nem az intézménnyel, hanem a vezetéssel lojális önjelöltek kerültek listára:
Katona Judit a 7. osztály kitüntetett főnővére, a közalkalmazotti tanács indoklás nélkül – írásban - lemondott elnöke, aki újra indult a választáson!?
Györgyi Attila a 7. osztály ápolója, a közalkalmazotti tanács indoklás nélkül – szóban - lemondott tagja, aki újra indult a választáson!?
Petrecz Krisztián 7. osztály volt ápolója, akinek a neve szintén felmerült a bántalmazások kapcsán; vádlottak mellett kiálló, szimpátiatüntetés szervezője, ellenblogger;
Nográdi Krisztina az intézmény kitüntetett gyógypedagógusa, aki tudott a betegbántalmazásokról, de nem tett semmit; aki az ellenem benyújtott összeférhetetlenségi indítványok szorgalmazója volt…
Simola Gábor – tudomásom szerint kiváló, megbízható munkaerő;
Az első négy fő nem jelöltethette volna magát, szakmai-etikai okok miatt.
Az első két fő, indoklás nélkül lemondott, majd újrajelöltette magát – ez példátlan, etikátlan, és meggyőződésem szerint jogtalan.

Az is kiderült, hogy a félrevezetett dolgozók közül többen kívántak távolmaradásukkal elhatárolódni az irányított szavazástól, de a felettesük rájuk szólt, hogy tessék menni, szavazni!
Ugyanolyan nyomást gyakoroltak a dolgozókra a választásnál, mint a tüntetésnél, a tanács visszahívása miatt kezdeményezett aláírásgyűjtésnél és az összeférhetetlenségi indítványoknál

Az ellenblogon megírtak alapján feltételezhető, hogy azok bekerülését szorgalmazták, akik tanácstagsági védelmük mögé bújva szeretnék elkerülni a felelősségrevonást, az elmarasztalást, illetve az elbocsátást…

A tanácstagok szakmai, etikai, morális hozzáállása - egy személy kivételével – nem elfogadható. Így, ilyen munkatársak jelölése, megválasztása sérti az érdekképviselet független, pártatlan és hatékony működését.


 Előzmény: Lásd az előző bejegyzést


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

Nincs új a nap alatt - Közalkalmazotti tanács választása I-II.

  
Három közalkalmazotti tanács választását éltem meg…
Az első választás alkalmával, legtöbb szavazattal és bizalommal elnöknek választottak… Az ülést követően, mire fölértem, hívatott az igazgató asszony, s olyan dolgokat kért számon, amikről nem határoztunk, csak érintőlegesen beszélgettünk róla… Többször megfenyegetett, ha követelőzünk (munkaruha, étkezési hozzájárulás…), működésképtelenné tesszük az intézményt!
A közalkalmazotti kedvezmény igénybevételét, kisebb hadjárat követte… A személyemet érintő munkahelyi presszió és folyamatos zaklatás ebben az időben  kezdődött, és mind a mai napig tart.

A második választást belső, vezetői kampány előzte meg. Előre megmondták kire kell szavazni, hogy ne kerülhessek be újra a tagságba… Ezt többen megerősítették. Az eredmény 3:2 a vezetők javára… Újra a legtöbb szavazatot kaptam, de az elnökválasztáson szavazategyenlőség alakult ki… K. Judit a hetes osztály főnővére, ragaszkodott az elnökséghez, így lemondtam róla, abban a reményben, hogy az egyetértés közte és a vezetés között, gyümölcsöző együttműködést hív életre, ami a munkatársak javát szolgálja… Nem így történt…
A tanács továbbra is két részre szakadva működött… Egyik tanácstag elmondása szerint, a három tanácstag bekerülésének előre megbeszélt, határozott célja az volt, hogy engem kirekesszenek…

Eltávolításom céljából, táppénzes távollétem alatt, az ominózus lufis tüntetés után, aláírásgyűjtést szervezték, a vezetők támogatásával a közalkalmazotti tanács visszahívására. /Ezt megelőzően és követően a közvetlen munkatársaim – felsőbb utasításra – összeférhetetlenségi indítványt adtak be ellenem…/
A tanács megszűnése ügyében összehívott értekezleten – valószínűleg jogi tanácsra –, végül is nem vetették be ellenem az aláírásgyűjtést. A visszahívás indoklásában semmi konkrétum nem szerepelt, sőt személyemet sem nevezték meg… A visszahívás helyett, indoklás nélkül lemondtak a jelenlévő közalkalmazotti tanácstagok… engem kivéve, mindnyájan.
Új választást írtak ki tanácsom ellenére, nem megvárva az intézménnyel kapcsolatos történések kimenetelét.

Folyt. köv.

Előzmény: ITT! és  ITT! és ITT! és ITT!


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

2011. február 9., szerda

Az előgondozás tapasztalatai IV.


Tanulmányaim során speciális képzés keretében – kultúrantropológiai szempontú megközelítéssel – sajátíthattam el a szociális munkát… Ennek következtében könnyebben tájékozódunk egy személy, vagy kisebb- nagyobb közösség kulturális hovatartozása terén.


Az előgondozás során évekig jártuk az egész megyét... Megismertem a kérelmezők életvitelét, megélhetését, környezetét, otthonát… az igénylőket és hozzátartozójukat, az adataikat, elmesélték életüket, pályájukat, nehézségeiket, viszonyukat a beteg hozzátartozóhoz, betegséghez, annak vélt, vagy valós okához…

Tapasztalataimat bár sokaknak elmondtam, mégsem tettem közkinccsé…
A pszichiátriai betegek felmenőinél a nációk keveredését lehet tetten érni. Nem találkoztam munkám során egy pszichiátriai beteggel sem, akinél ezt ne lehetett volna alaposan feltételezni!

Hipotézisem, hogy minden pszichiátriai beteg vegyes házasságból született, de nem minden vegyes házasságból született utód lesz pszichiátriai beteg. A többit, a tudomány mívelőire bíznám…
Bizonyos azonban, hogy a különböző, - főleg a mienktől távoli - kultúrájú népekkel történő keveredés, különböző megbetegedést, súlyos identitászavart, devianciát okozhat…

Komoly gondot okoz, az eltérő – véleményem szerint genetikailag kódolt – viselkedés, mentalitás, gondolkodás, értékrend elegyítése…
Lehet a következménye, egy zseni születése is, ugyanakkor értetlenül szemléljük a zseni életképtelen utódját. Itt nem csak a „közelítés az átlaghoz” törvényszerűség visszaigazolását láthatjuk, hanem valóban visszaütni látszik az isteni parancs megszegése, mely tiltja a fajták keveredését, nem csak az embereknél… Kukorica kereszteződésénél láthatjuk, hogy az első utód növeli ugyan a terméshozamot, de aztán ki kell vágni, mert a többi már nem lesz termőképes…
Vagy gondoljunk a ló és a szamár kereszteződésére...

Egy segítő kapcsolatban fontos a kulturális hovatartozás felismerése, pl. a gondozási terv elkészítéséhez. Így könnyebben megértjük, és hozzáértőbben, szakszerűbben segíthetjük, támogathatjuk. Kiküszöbölhetjük irreális, teljesíthetetlen célok kitűzését, elérését… S a hiedelemmel ellentétben erre nem azért van szükség, ahogy mások ezt mondani szokták, hogy lemagyarozzuk, lezsidózzuk, lerománozzuk, lecigányozzuk, lekunozzuk, hanem azért, hogy tudván, ismerve, értve becsüljük, megértsük, támogassuk. Hogy tiszteletben tartsuk kultúráját! Hogy büszke lehessen származására… Azért, hogy „felmagyarozzuk”, „felzsidózzuk”, „felcigányozzuk” és „felkunozzuk”…!  

Ez a tudás segíthet abban is, hogy jobban megismerjük és elfogadjuk egymást, önmagunkat. 
Kevesebbet fogunk csalódni embertársainkban, hiszen az is azért eshet meg velünk, mert mi nem ismertük, illetve rosszul ítéltük meg őket…

Egy tanácsot mindenképpen fogadjanak el tőlem, ha megengedik… hasonló a hasonlóval közösködjön… mivel örök törvény, hasonló a hasonlóval érzi jól magát…

Figyelembe kellene venni ezt az intézmények, és a gondozási egységek kialakításánál is…


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

2011. február 8., kedd

Az előgondozás tapasztalatai III.


"A pszichiátriai betegségeket meg lehet előzni, megfelelő munkamorál biztosításával is." – írta egyik hozzászólónk.

A munka jótékony hatásáról magam is meggyőződhettem az előgondozás során. Egy esettel szeretném megerősíteni a fenti állítást.

Falusi környezetben élő középkorú férfi egyedül gondoskodott, schizofrén nővéréről, akivel ketten laktak egy házban. A férfi mezőgazdaságból tartotta fenn magát, szőlője, gyümölcsöse, állatai is voltak… Egész napját a földeken töltötte. Nővérét ellátva, a házban magára hagyta, de sok gondot okozott… pl. idegeneket engedett be, akik meglopták, vagy mosás közben eláztatta nemcsak a fürdőszobát, hanem az egész lakást…
Kérte ugyan a soronkívüli elhelyezést, amit támogattunk is, de mégsem tudtuk férőhely hiányában felvenni… Egy hónap múlva kérték a halasztást.
A következő látogatásom során elmondta, hogy továbbra sem kérik az elhelyezést, mivel nővére állapotában tartós javulás következett be, már több mint fél éve…
Elmondta, mivel nem hagyhatta magára otthonukban testvérét, kivitte magával a földre dolgozni… Ha esett, ha fújt, reggeltől estig dolgoztak… A friss levegő, a föld, a napfény, a fizikai munka, az állatok gondozása, az értelmes, termékeny időtöltés, a hatékonyság, a nélkülözhetetlenné válás élménye, a jobb étvágy, a kevesebb gyógyszer, a pihentető alvás… min-mind hozzájárult a betegség tüneteinek lényeges csökkenéséhez, a kérelmező állapotának javulásához. Az orvosok is meglepődve, örömmel nyugtázták a változást…

A gondolatok elterelése, a hasznos munka, a tiszta levegő, a föld jótékony hatása hihetetlen javulást érhet el a betegek gyógyításában, kezelésében. Arról nem is beszélve, hogy a gyógyszerek csökkentésével jelentős anyagi megtakarítást lehet elérni…

Eltelt több mint hét év, az illető személy úgy tudom, a mai napig nem került be intézményünkbe.


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas