Nem fogadom el a felmentésemet, egy olyan intézményvezetőtől, akinek
erre semmi erkölcsi alapja nincs, hiszen köztörvényes bűncselekmények miatt
jelenleg is gyanúsított…
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel nem jogszerű…
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel az pontatlan…
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel az jogtalan…
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel az indoklásnak nincs
igazságtartalma. Idézem:
„Uray Erzsébet közvetlen
munkatársainak nyilatkozatai szerint munkahelyén munkatársaival
összeférhetetlen magatartást tanúsít, munkatársai közt állandóan viszályt
kelt, rossz munkahelyi légkört teremt, munkatársaival nem tud együttműködni a
zavartalan munkavégzés érdekében. Összeférhetetlen magatartását hosszabb ideje
tanúsítja és a munkáltató felszólítása ellenére sem változtatott magatartásán.
Az Mt. 103.§(1) bek. c) pontjában
írt együttműködési kötelezettségének sem tesz eleget, mellyel veszélyeztetni a
foglalkoztató csoportban végzett munka jó szakmai színvonalát és munkatársaival
szemben sorozatosan együttműködési kötelezettséget sértő magatartást tanúsít.
Munkahelyének belső ügyeit az interneten (saját működtetésű blogjában) hosszabb
ideje és folyamatosan nyilvánosság elé tárja, valamint munkatársairól olyan
valótlan tényeket állít, melyekkel munkatársai becsületét is sérti. Uray
Erzsébet fenti magatartása miatt a közvetlenül vele dolgozó többi
közalkalmazott nem kíván a továbbiakban vele dolgozni.”
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel nem vagyok elmarasztalható, sem a
munkavégzésben, sem kollegiális magatartásban, sem szakmai-etikai kérdésekben.
Nem fogadom el a felmentésemet
azért, mert
tisztességesen dolgoztam,
s csak azt tettem, amit a hivatásom szakmai-etikai-morális szabályai
megkövetelnek. Erről maga igazgató asszony tájékoztatott 1 éve, ezt mondván:
„Minden
egyes munkakörbe, ahova eddig helyeztünk, maximálisan meg voltunk elégedve veled,
mindenütt megálltad a helyedet, és kiemelkedő munkát végeztél.”
(Lásd: ITT! és ITT!)
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel az összeférhetetlenségi indítványt
– Nógrádi Krisztina elmondása szerint -, maga igazgató asszony kezdeményezte három ízben, eltávolításom céljából,
durván megszegve ezzel a szociális szakma etikai normáit.
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel az abban foglaltakra nézve korábban sem
tudtak egyetlen konkrét dolgot megnevezni…
Nem fogadom el a felmentésemet,
mivel az összeférhetetlenségi beadványt megelőzően és követően tartós táppénzen
voltam… Hiszen, hogyan lehet az összeférhetetlen,
aki nincs jelen?
Nem fogadom el a felmentésemet internetes naplómra való hivatkozással,
hiszen:
-
jogom van
blogot írni, szerkeszteni,
-
a blog intézménnyel kapcsolatos kezdeti írásaim a személyemet és kollégákat ért munkahelyi terror miatt kerültek
megírásra,
-
a
blogom működésének
„leleplezése” az intézményi
„besúgó
rendszeren” (lásd: ITT!) keresztül került a vezetés látóterébe,
-
ráadásul, főorvosnő
és igazgatónő tette azt nyilvánossá és elérhetővé az összes dolgozó
számára,
-
bejegyzéseim, még az érintettek szerint is a
valóságot tartalmazzák, sőt főorvosnő
azzal vádolt meg, az általam emlékezetből leírt történetek kapcsán, hogy
titokban rögzítettem az eseményt (Lásd.
Lakógyűlés margójára II.)
-
két év alatt egyetlen egy blog bejegyzésem
valóságtartalmát sem tudták megcáfolni,
-
sorozatos provokációjuk sem érte el a célját magánblogon,
-
naponta kellett
raportra járnom miatta – munkatársi megbeszélés címen…
Sajnálom, hogy a nagy nyomás és
munkahelyi stressz miatt kevéssé léphettem föl hatékonyan, s nem tettem meg
jóval hamarabb azt, ami minden állampolgár kötelessége…
Azt is sajnálom, hogy velem
együtt csak kevesen tudták felvállalni a
kiállást…
Lásd még: Számvetés II.
Levélküldés: ITT! Az utolsó döfés:
ITT!
"Mert megérdemeltem!" Facebook