Mikor lesz végre igazgatója a intézménynek?

"2012-05-07 16:03:25

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona akkor került 2010. elején országos reflektorfénybe, amikor két ápolónő azt állította: több férfi munkatársuk szexuálisan zaklatja, veri és megalázza az ápoltakat. Ebben az ügyben jelenleg is tart a bírósági eljárás. Csakhogy az intézet körüli országos botránynak meglehetősen érdekessé vált személyi következményei lettek. Nem sokkal a botrány kirobbanását követően ugyanis a vezetői székben helyet foglaló igazgató, Simon Ilona megbízatása lejárt volna.  Ez azonban az akkori fenntartónak nem okozott fejfájást: 2011 márciusában öt évre meghosszabbította a vezetői megbízatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés. Nem várt fejlemény történt viszont ehhez képest néhány hét elteltével. Simon Ilona 2011. április 29-én váratlanul lemondott a beosztásáról az aznap ülésező megyei közgyűlésen, és május 1-től megbízott igazgatónak kinevezték Vincze István lelkészt. Aki alig néhány hónapja került csupán az intézetbe: akkor települt ugyanis vissza Kiskunhalasra. 2011 őszén azután kiírták a pályázatot az igazgatói állásra. Majd szeptember 15-én, még a pályázati meghallgatások előtt, a megbízott igazgató bejelentést tett az intézményben. Közölte a dolgozókkal, hogy december 31-ig ő marad a megbízott igazgató. Azzal magyarázva ezt, hogy a benyújtott pályázatokat nem találták megfelelőnek, ezért januárban az új tulajdonos, a kormányhivatal majd az intézet átvételét követően újra dönt a pályáztatásról. (A szerkesztő megjegyzése: ismert, hogy 2012. januártól az állam átvette számos egészségügyi intézmény felügyeletét a megyei önkormányzatoktól. Így történt ez a kiskunhalasi intézetétben is.) A 2011 őszén kiírt pályázatra egyébként hárman nyújtottak be pályázatot. A kiskunhalasi születésű Uray Erzsébet, általános szociális munkás, az intézmény volt dolgozója, a szintén halasi születésű Lajos Tibor, az Ópusztaszeri Pszichiátriai Otthon volt igazgatója és az intézmény megbízott igazgatója, Vincze István lelkész. Négy nappal az igazgatói bejelentést követően, 2011. szeptember 19-én az egyik pályázót azután felhívta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat bizottsági referense. Közölte a pályázóval, hogy szeptember 28-ra tűzték ki a meghallgatásának időpontját. Eközben állítólag elhangzott az is, hogy a bizottsági referensnek nem volt tudomása arról, hogy Vincze István megbízott igazgató - aki bejelentette saját státuszának év végéig történő meghosszabbítását - maradna. Valamint arról sem tudott, hogy a pályáztatást elhalasztanák, és csak a kormányhivatal átvétele után kerülne majd ismét napirendre a kérdés. A pályázati meghallgatások után a bizottság tanácskozott, majd behívatták mindhárom pályázót, és tájékoztatták őket arról, hogy a pályáztatás eredménytelen. Vincze István megbízatását a bizottság javasolta meghosszabbítani 2011. december 31-ig. Hozzátéve, hogy erről majd a közgyűlés határoz. Mely nem sokkal később halasi pszichiátria vezetői posztjára kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánította, és döntöttek a vezetői megbízatás meghosszabbításáról is. Idén februárban azután ismét kiírták a pályázatot. Ekkor már négyen pályáztak, és a négy pályázat közül a bizottság kettőt emelt ki. Döntés azonban ezúttal sem született. Illetve az lett a döntés, hogy a pályázat érvényes ugyan, de eredménytelen. A megbízott igazgató pedig az újabb pályázat kiírásáig a helyén marad... - Döbbenetes, hogy a 30 éve szociális ellátással foglalkozó, sőt vezetői tapasztalattal rendelkező pályázó nem kellett – kommentálta a pályáztatás körüli eseményeket a kiskunhalasi pszichiátria egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa. - A szociális végzettségű, évtizedek óta ezen a pályán dolgozó másik szakemberre pedig szintén nincs szükség. Nem értjük, hogy meddig lehet húzni még ezt az állapotot..."

Forrás: ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Elképesztő brutalitás, küszöbön az ítélet

„Először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak.”

2012-04-23 16:58:51

 "Szemérem elleni erőszak és más bűncselekmények miatt folytatódott a napokban a kiskunhalasi bíróságon annak a három ápolónak a pere, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában lezajlott vizsgálatok után emelt vádat az ügyészség. Ítélet júniusban várható.

A tárgyalás zárt, emiatt arról információk egyelőre nem szivárognak ki. Dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője is csupán a vádiratot ismerteti röviden, a korábban óriási felháborodást kiváltó, majd a médiában országosan ismertté vált ügyben:

- A három vádlott a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és 
Fogyatékos Betegek kiskunhalasi otthonában dolgozott ápolóként - tájékoztatta hírportálunkat dr. Sárközy Szabolcs. - Ahol az I. rendű vádlott 2009 nyara és 2010 januárja között hat alkalommal – részben a szubintenzív szobában, részben pedig a fürdőszobában - fajtalankodott egy, az otthonban ápolt, kóros elmeállapotú sértettel. Akit megkötözött és a szájába zsebkendőt tett. Az ügyészség a II. rendű vádlottat azzal vádolja, hogy az egyik – szintén kóros elmeállapotú – gondozottat megütötte és megrugdosta. A III. rendű vádlott ellen pedig az a vád, hogy jogtalan haszonszerzés végett bántalmazással, illetve azzal fenyegetve arra kényszerített két másik, részben szintén kóros elmeállapotú gondozottat, hogy neki élelmet vásároljanak. Egy harmadik beteget pedig bántalmazott.

 A Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában történt borzalmakat több hónapon keresztül vizsgálta az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány. Dobos János, az alapítvány elnöke emiatt naprakész a szörnyű eseményekből.

- A kiskunhalasi ügy valójában 2009 végén indult el, amikor a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának két ápolónője nem bírta már tovább nézni, amiket a személyzet egyes tagjai az ápoltakkal szemben elkövetnek – foglalta össze a büntetőper előzményeit az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány elnöke. - Elmondásuk szerint rendszeresen verték, megalázták az ápoltakat, és olyan eset is volt, hogy nyilvánosan szexuális aktusra kényszerítettek őket, más ápoltak és a személyzet előtt. Az ápolónők először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak. Mivel a vezetőség nem lépett semmit, ezért az ápolónők a városi ügyészhez fordultak. Így az ügyben 2010 januárjában nyomozás indult, és ezzel egy időben pattant ki az országos médiabotrány is.

 

Megindult a vizsgálat

Az ügy nyilvánosságra kerülése után mind az otthon vezetősége, mind az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indított, ám mindkét vizsgálat azzal zárult, hogy az intézetben semmilyen visszaélés nem történt.

- Ekkor alapítványunk is bekapcsolódott az ügybe – folytatta Dobos János. - Először felvettük a kapcsolatot a két ápolónővel, majd rajtuk keresztül a városi ügyészséggel. Mindannyian örömmel fogadták a felajánlott segítséget.

A két ápolónőn keresztül az alapítványnak egy sor olyan emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, akik információkkal tudtak szolgálni arról, hogy milyen visszaélések történnek az otthonban. Ők vagy olyan emberek, akik korábban ott dolgoztak, vagy olyanok, akik most is ott dolgoznak, de nyilvánosan nem mertek az ügy mellé állni, viszont négyszemközt elmondták, amit tudtak. Így az alapítvány számos olyan információt tudott begyűjteni és eljuttatni az ügyészséghez, melyek egyébként nem kerültek volna a nyomozás látókörébe. Információkat gyűjtöttek többek között gazdasági, pénzügyi, munkaügyi szabálytalanságokról. Az alapítvány egyik munkatársa pedig ezen kívül személyesen is ellátogatott az intézetbe, hogy az egyik ápolttal beszéljen.

Tiltakozik a vezetőség

Eközben folyt az ügyészségi nyomozás az eredeti panaszokkal kapcsolatban. Az ügyészségnek azonban nem volt könnyű dolga a nyomozással: az elsődleges bizonyítékokat ugyanis azoknak a tanúvallomásai jelentették, akikkel a bántalmazások történtek, vagyis az ápoltakkal. Az ügyészség által összeállított szakértői csapat viszont úgy látta, hogy az ápoltak vallomásai megállják a helyüket. Ennek következtében 2010 áprilisában az otthon két ápolóját őrizetbe vették, szemérem elleni erőszak, valamint akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértés gyanújával.

 Nem egészen két hét elteltével a nyomozó hatóság az otthon még egy ápolóját letartóztatta, zsarolás gyanújával. (Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy – a gyanú szerint – az ápoló a betegeket saját tulajdonaik visszatartásával kontrollálta, például nem kapták meg a saját cigarettájukat, csokijukat, ha nem tették meg ezt vagy azt.)

Mindezeket az eseményeket végigkísérte az otthon vezetőségének tiltakozása, akik kiálltak a három letartóztatott ápoló ártatlansága mellett. Egy alkalommal még békés tüntetést is szerveztek ennek okán, Kiskunhalason.

Elképesztő brutalitás

Így azonban még kontrasztosabban hatott, amikor napvilágra került egy korábban az intézetben folytatott belső vizsgálat anyaga, amely arról szólt, hogy az egyik őrizetben lévő ápoló olyan súlyosan bántalmazta az otthon egyik lakóját, hogy kórházba kellett vinni.
.

 A dokumentumban többek között ez olvasható:

„Láttam, hogy egy személy fekszik a fürdőszoba ajtóban, és ennek a személynek [az ápoló] rugdossa az oldalát, hasát. … Kimentem a folyosóra, akkor [az] ápoló [az ápolt] nyakára taposott. [Az ápolt] hörgött.”

„A fürdőszoba bejárata körül nagy vértócsát láttam. [Az ápolt] fején szétnyílt sebet láttam, amely nagyon vérzett. [Az ápolt] nagyon zavaros dolgokat kiabált. [Az ápoló] emlékezetem szerint azt mondta [az ápoltnak]: »Mertél nekem jönni.«”

„A mentő megérkezése előtt azoknak, akik bent tartózkodtak a szobában, [az ápoló] azt mondta, egyezzünk meg abban, hogy a mentősöknek azt mondjuk, hogy [az ápolt] szaladt a nedves folyosón, megcsúszott, és elesett, és így verte be a fejét az ajtófélfába.”

Dübörög az igazságszolgáltatás

A nyomozás 2010 július közepére lezárult, és a három ápoló ellen hivatalosan vádat emeltek. A büntetőper 2011 januárjában indult el a Kiskunhalasi Városi Bíróságon.

Márciusban a büntetőper részeként a bíróság tanúként meghallgatta az egyik ápolónőt, aki az egész ügyet elindította. Aznap este az ápolónő rémülten hívta az alapítvány munkatársát, hogy elmondja, a családjuk két autója hirtelen és egyszerre kigyulladt és kiégett. (Az ezt követő rendőrségi nyomozás végül nem tudta bebizonyítani, hogy szándékos gyújtogatásról volt-e szó.)

2011 tavaszán az intézet igazgatónője, Simon Ilona végül lemondott a posztjáról, ám ez nem nyújtott számára kibúvót azok alól a kivizsgálások alól, amelyek folyamatban voltak olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek az irányítása alatt történtek az intézetben. Tavaly októberben a folyamatban lévő kivizsgálás lezárult, és a volt igazgatónő ellen az ügyészség magánokirat-hamisítás vádjával vádat emelt. A bíróság a bizonyítékokat olyan egyértelműnek találta, hogy nem látta szükségesnek egy bírósági eljárás lefolytatását, így Simon Ilonát gyakorlatilag a vádemeléssel egy időben el is ítélték. A büntetés: választhatott 60 nap börtön vagy 150 ezer forint bírság közül.

- Az intézetben történt visszaélésekkel kapcsolatban az alapítvány panaszt nyújtott be az Ombudsmani hivatalhoz is – sorolta Dobos János. - A vizsgálat eredményét és az abból készült jelentést az Ombudsman 2011 októberében tette közzé. A vizsgálat az intézetben számos problémát tárt fel, többek között megállapította, hogy az intézetben tapasztaltak több pontban visszásságot idéznek elő az élethez és az emberi méltósághoz való joggal. Így például az intézet lakóinak kapcsolattartására vonatkozó szabályozás, az elhelyezési körülmények, az alkalmazott korlátozó intézkedések tekintetében. Az Ombudsman a nemzeti erőforrás miniszterhez, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához, valamint a kiskunhalasi intézet igazgatójához fordult, felkérve őket, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a visszásságok kiküszöbölése érdekében.

Küszöbön az ítélet

Az ombudsmani vizsgálattal egy időben egy másik vizsgálat is zajlott az alapítvány panaszbeadványának köszönhetően, méghozzá a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol az alapítvány szintén az intézet kivizsgálását kérte. Novemberre a minisztériumi vizsgálat is lezárult, és ez is visszásságokat tárt fel az intézet működésében, ami azért volt jelentős, mert 2010 első felében az – akkor még – Egészségügyi Minisztérium is folytatott már vizsgálatot az intézetben, ám az semmilyen problémát nem tárt fel. Az új vizsgálat a visszásságok megállapítása mellett jó néhány tekintetben átszervezést kezdeményezett az intézet működésében. A  javaslatok érintik például az intézet 7-es osztályát – a  7-es osztályon történtek azok a bántalmazások, amelyek miatt a három ápolót letartóztatták. A javaslatok között szerepel a 7-es osztály jelenlegi működtetésének azonnali felszámolása és az ellátottak alapbetegségének megfelelő osztályon való elhelyezése. A minisztériumi vizsgálat javasolja a korlátozó intézkedés alkalmazása helyett új, korszerű terápiás szemlélet és eljárások bevezetését is az intézetben.

A három ápoló büntetőpere idén tavasszal folytatódott, és várhatóan a következő, júniusi tárgyalás után elsőfokú ítélet születik."

Forrás: ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Nyilvános a nyilvános tárgyalás?

A múlt héten két tárgyaláson is jártam… Az egyik a Pesti kerületi Bíróságon, a másik a Kúrián volt. Ez utóbbin Budaházy Györgyöt jelentette föl a BRFK, hogy a már jogosan megítélt kártérítéseket visszavegyék… A kúria, mindkét ügyben elutasította a hatóság által benyújtott keresetet, helyt adva a korábbi jogos kártérítésnek. Lásd: ITT! 

Az ítéletek némi bizakodásra adnak okot, de azért nem szabad elbízni magunkat. A bíróságra belépve ugyanis megkérdezték, hogy kinek a tárgyalására érkeztem? Bár a kérdés sem tartottam jogszerűnek, válaszoltam. A mellmagasságig érő pult mögött ülő nő elkérte a személyi igazolványomat – véleményem szerint ez sem szokványos (törvényes) eljárás… Mielőtt megkaptam a szokásos kitűzőt (N. 0014), látom, hogy egy füzetbe ír. Kérdezem, hogy regisztrálni kell a tárgyalásra érkezőket? Azt feleli, nem, csak a tárgyalóterem férőhelye korlátozott, ezért be kell írni hányan érkeznek. Előrehajolok kissé és látom, hogy beírta az adataimat (név, szig.szám)… majd visszanyújtja a személyi igazolványomat. (!?)

Azt kérdeztem magamban, vajon mindenkit regisztrálnak, vagy csak a Budaházy György tárgyalására érkezetteket? (Aznap mentették fel Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt is.) Ez ugyanis egybevágna azzal, amit a házi őrizetben tartott Budaházy elmondott korábban, hogy mindenkit megfigyelnek és felírnak, aki otthonában meglátogatja. Így joggal hihetik a hatóságok, hogy a közvetlen baráti körhöz tartozom, pedig – bár nagy tisztelője vagyok – ő nem ismer engem.

Az előző tárgyalásra érkezve a Kúriával szembe, nem regisztráltak, nem kérdezték kinek a tárgyalására érkeztem – mivel nincs is közük hozzá - csak kaptam egy látogató kártyát, amit kifele le kellett adnom. Persze mindkét helyen át kellett haladnom egy fémdetekoros kapun…

Budapesthez közeli város bíróságán sem regisztráltak, nem kérdezték kinek a tárgyalására érkeztem… A bíró viszont a tárgyalóteremben végigkérdezte a hallgatóságot, hogy ki-kicsoda? A válaszokat rögzíttette a jegyzőkönyvbe! Mivel én nem kívántam magam megnevezni – nem is értettem egyet a kérdésével -, így ”és egy magát megnevezni nem kívánó személy” megjegyzéssel kerültem a jegyzőkönyvbe…

Így történik ez Kiskunhalason is, feltéve, ha beengednek a nyilvános tárgyalásra – ami itt még nem fordult elő -, csak ha idézővel érkeznek, akkor engedik be a nyilvános tárgyalásra! Ez a korlátozás, szerintem több mint törvénytelen… Mondják, a cigányok miatt van ez így… Nem értem… mi nem gyakorolhatjuk az alapvető jogainkat azért, mert a cigányokat nem tudják fegyelmezni? Vagy ez is csak egy ürügy a civil társadalmi kontroll kizárására, mint a halasi pszichiátriai otthonban történt visszaéléseket vizsgáló tárgyalások alkalmával, amikor is Dr. Kastyják János ügyvéd úr (volt rendőrkapitány) kérésére, - a betegek személyiségi jogai miatt - teljesen kizárták a nyilvánosságot a több éve tartó tárgyalássorozatból!

Érdekes, míg a betegjogok védelmére való hivatkozással korlátozzák az állampolgárok alapvető emberi, személyiségi és állampolgári jogait abban, hogy részt vehessenek a nyilvánosságot érintő tárgyalássorozaton, addig a vádlottak ártatlanság vélelmének joga megakadályozhatja a betegek egészséghez, biztonsághoz, méltósághoz való jogát, olyannyira, hogy a vádlottak továbbra is a betegek mellett dolgozhatnak! Ezt, a mai magyarországi kaotikus jogrendszer lehetővé teszi!

Tűrhetetlen.

Összegezve, láthatjuk, hogy országszerte más és más a bírósági gyakorlat a nyilvános tárgyalás értelmezését illetően.  A fenti esetekből is kitűnik, hogy a négy esetből, csak egy esetben nem sértették meg az alapvető emberi jogokat.

Ismerjük a megszokott retorikájukat, legföljebb, majd elnézést kérnek a félre értelmezésért! A Kúrián - az igazságosztás legfelsőbb fórumán - már az ajtóban nagyot hazudnak a jóhiszemű, felelős állampolgárnak...

Kérdezzük sokan, mit várhatunk olyan bíróságoktól, melyre belépve, máris jogtalansággal találjuk szembe magunkat?

Azért én bizakodom, és hiszek az isteni igazságszolgáltatásban. Ezért szeretettel invitálok mindenkit a kiskunhalasi városi bíróság folyó év május 21-én, 9 órakor kezdődő (előreláthatólag 12 óráig tartó) a blog miatt ellenünk indított nyilvános tárgyalásra.

Előzmény: ITT! 

és ITT!, ITT!, ITT! és ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Zsebmetszés

.
A teljes dokumentum megtekinthető: ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Érdemi intézkedés nem történt...

Szexuális rabszolgajátékokat tartott a betegeknek egy ápoló?

A Kiskunhalasi Városi Bíróságon ma folytatódik annak a három ápolónak a pere, aki ellen a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában lezajlott vizsgálatok után emelt vádat az ügyészség.

Delmagyar.hu - 2012.04.19. 06:15

A tavaly kezdődött tárgyalás kezdetén az egyik védő (dr. Kastyják János) zárt tárgyalás elrendelését kérte a bíróságtól, Nagyné Tajti Ilona tanácsvezető bíró pedig helyt adott a kérelemnek, azóta a nyilvánosságot kizárták.

Egy 2010 elején tett feljelentés alapján a rendőrség vizsgálatot folytatott az intézetben, majd az ügyészség vádat emelt három ápoló ellen. A vádirat szerint az egyik férfi szemérem elleni erőszakot követett el egy gondozás alatt álló emberrel szemben. A másik férfit azzal vádolják, hogy a testi sértés minősített esetét követte el, különös kegyetlenséggel, egy akaratnyilvánításra képtelen ember sérelmére, míg a harmadik ápoló ellen zsarolás a vád.

A korábban letartóztatott vádlottak szabadlábon védekeznek. A bíróság előtt megjelent a három vádlott, közülük ketten továbbra is az intézményben dolgoznak.
A tárgyaláson ott volt az egyik feljelentést tevő ápolónő. Lukácsné Vágó Judit a bíróság folyosóján elmondta: 18 éve az intézményben dolgozik ápolónőként. Szavai szerint 2009 őszén már jelezték az intézmény vezetésének, hogy elfogadhatatlan és embertelen körülmények uralkodnak egyes osztályokon, érdemi intézkedés azonban nem történt.

"Ezután nem volt más választásunk, mint az, hogy 2010 év elején feljelentést tettünk az ügyészségen" - mondta Lukácsné Vágó Judit.

Mint hangsúlyozta: szemtanúja volt annak, hogy a vád alá helyezett egyik ápoló verte a pszichiátriai és fogyatékos betegek otthonának ápoltjait, illetve "szexuális show műsorokat rendeztek" az ápoltak között, amiért cigaretta volt a jutalom.

Egy később felvett vallomás szerint nemcsak zsarolta, emberi méltóságukban is megalázta a betegeket a kiskunhalasi pszichiátriai otthon egyik ápolója. Elmondása szerint a férfi gyakran szórakozott azzal, hogy vízből, cigarettahamuból és csikkekből "kávét" készített, amelyet megitatott a betegekkel - írja a Magyar Nemzet.

Máskor félmeztelenre vetkőzött és női ápoltakkal masszíroztatta magát. Gyakran okozott súlyos sérüléseket azzal, hogy a kulcscsomóját hozzávágta a betegekhez. Az ápoló az ügy harmadrendű vádlottja és tagadta az ellene felhozottakat. Állítása szerint az otthon lakói szerették őt. (Lásd még: ITT! Húgyot itattak a betegekkel!)

Igazságosztás…

Részlet egy interjúból:

-          A bíróságokkal nem vagy kibékülve… miért?

-          Nem a bíróságokkal van bajom alapvetően, hanem az bíróságokat körülvevő hazudozással nem értek egyet. A mai bíróságok nem azok a bíróságok, amelyek valóban az igazságot és az emberi jogokat szolgálnák. A rendszer az, ami rossz és teljesen hiteltelenné teszi a taláros urakat és hölgyeket. A rendszer szerint a bíróság alapvetően a mindenkori hatalom kiszolgálója. Nem az emberi tisztesség és erkölcs mezsgyéjén működik, hanem a mindenkori hatalom parancsára, törvényei szerint ítél és old. Hiszen a törvényeket a hatalom hozza, és a bíróság ennek megfelelően működik. Ha olyan törvények vannak, mint Rákosi idején, akkor, ha kellett, ha nem akasztófa várta a meghurcoltat. Koncepciós perek százai zajlottak a „független” bírságokon. 2006-ban a Gyurcsányi ámokfutás után az ártatlan tüntetőket ítélték el, nem a hazudozó rendőröket… mert akkor ez volt a verdikt. Ma felmentették a tüntetőket, de bírót és ügyészt nem ítéltek el a törvénytelenségek miatt. Holnap meg majd egy másik kormány mást diktál, és a bíróság aszerint fog ítélkezni… De egyszerű bűnügyekben is rendszeresek a falsch ítéletek, hiszen ártatlan embereket ítélnek hosszú elzárásra, majd évek múltán kiderül, hogy az ítélet törvénytelen volt… de a bírók maradnak, felfelé buknak. Itt említhetném a vállalkozót, akire a rendőr szabadította rá a zsarolókat, és ő saját védelmében lőtt… a tizenhárom évből hetet leült, majd felmentették. És a bíró, meg az ügyész még nem utcaseprő. Vagy említhetem a móri vérengzést, amelynek a tárgyalásán olyan embert ítéltek el, aki ott sem volt, semmi köze sincs a rabláshoz és a mészárláshoz. Majd felmentették… és a bíró? Felfelé bukott. Röviden ennyi a bajom a bíróságokkal… És akkor a saját tapasztalataimat nem is említette, amikor hozzá nem értő, politikai utasítást kapott bíró a tényekkel homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott… A társadalomban a bíróságnak hatalmas ereje van arra, hogy vagy züllessze a társadalmat vagy erkölcsi példát mutasson. Ma a züllesztés idejét éljük…

-           Miért nem lett társadalmi vitatéma ez?

-          Mert a társadalom a legalapvetőbb dolgokat nem veszi észre, ugyanis a politika nagyon vigyáz arra, hogy egy-egy nagyobb cirkusszal elterelje a társadalom figyelmét a valós helyzetről, az igazi bajokról. A társadalom szereti a nagyhangú cigányozást és zsidózást, a Schmitt Pálos tömegdemonstrációkat, azt, ha valakit temetnek vagy becsuknak… Viszont nem veszi észre, hogy az energiaszolgáltatók, a multik, a különböző hivatalok ott verik át, ahol csak lehet, hogy az élettere egyre szűkül, hogy olyan dolgokért is neki kell fizetni, amihez semmi köze nincs. Amíg a kormány az emberek jóhiszeműségére játszik, például az államadósság visszafizetése okán, addig azok, akik az államadósságért felelősek, milliomosokként élik zavartalan világukat. A társadalom sötét. Aki pedig józan gondolatokat ad közre, az közellenség.

A teljes interjú megtekinthető: ITT! 

--------------------------------------------------------------------

Kritika:

„Stoffán Úr! Megint kitett magáért! A Fideszt nemzeti kormánynak nevezni kb. olyan, mint pl. a szudánit demokratikusnak. Értékek? Ezt a “demokráciának” nevezett izét nevezhetjük-e értéknek? Ahol lassan az igazság kimondása börtönbüntetést von maga után! A Parlament is újabb és újabb szabályokat szavaz meg az igazság kimondása ellen.
Embertelenné, aljassá váltak az emberek? Nos, ezért a regnáló “kormányok” tették a legtöbbet! Ezzel a “nemzeti” kormánnyal együtt! A nyomor, kisemmizettség, elnyomás elembertelenít, pont Ön ne tudná? Ma már a lakosság 40%-a szegénynek számít. 1998-ban “csak” 700 ezer (~7%) volt ez a szám. A nemzettudat kiirtása az agyakból szintúgy folyamatosan zajlik. Az Ön által emlegetett keresztény értékeket lassan tűzzel vassal üldözik, irtják (az Ön által favorizált “nemzeti” kormány felforgató egyházakat juttatott “történelmi” pozícióhoz!). Ma is van az a “krém”, amelyik kézben tartja a nemzeti erkölcsi normákat: most 2012-ben épp Fidesz a neve; ha valahol erősödni látszik a társadalom, odacsap és bomlaszt egy buzimenettel, vagy egy csaló államfő körüli műbalhéval (a történelembe úgy fog bekerülni, hogy 2010 és 2012 közt Magyarországon egy csaló volt az elnök). Vagy az oktatás tönkretétele? A Fidesz pontosan ugyanúgy folytatja, ellehetetleníti, szétzilálja, elérhetetlenné, megfizethetetlenné teszi, mint elődei: tehát nem a magyar érdekek a fontosak számukra (sem). A kvótarendszer az utolsó rúgás az agonizáló oktatáson: a nemzet jó része elől elzárva a felemelkedés útja. (“Egy nemzet felemelkedésének záloga az oktatás”)
Felelősségre vonás? Mindenkori üres választási ígérethalmaz. Most lehetetlen az elszámoltatás, ezt Ön is tudja. Két (több) politikai maffia nem tud a törvény előtt elszámolni. Maffiák háborújában nem a törvényé, jogé, ügyvédeké a szó, hanem a fegyvereké. Ezért az árokásás és a nemzet egymásra uszítása, polgárháborús helyzet kialakítása. Az erkölcs az ország vezetőitől indul ki, ők, akik ennek képesek (lennének, ha volna mit) érvényt szerezni. Mára már minden fősodratú politikai megnyilvánulástól legcsekélyebb mértékben eltérő vélemény antiszemita, rasszista, fasiszta, náci, szélsőjobb és egyebek. Ettől a Fidesz sem kivétel, sőt! Lassan ebben élen jár.
Pont Ön jelenti ki, hogy szereti a társadalom a schmitt pálozást meg a cigányozást, zsidózást és tömegdemonstrációkat – de nem veszi észre a multik nemzetpusztító tevékenységét… Ön vak. Ezeket a gumicsontokat – ugyanúgy, mint anno Kuncze a drogliberalizációt – egy-egy igen kényes helyzetben vetette be a “kormány”, amikor a nemzet figyelmét ugyan fontos, de másodlagos dolgokra kívánja terelni a lényegről. Hát ezek is ilyen gumicsontok – miközben újabb adók, újabb megszorítások, újabb eladások, újabb eladósodások, vasút leszerelések, kilakoltatások, szemben vele betelepítések folynak.

Amúgy Ön, kedves Stoffán úr a legfontosabb dologról elfelejtkezett vagy elegánsan átsiklott felette: ki ne felejtsük, hogy Magyarország nem rendelkezik gazdasággal. Ipar: leszerelve. Mezőgazdaság: szétverve. Feldolgozó ipar: tönkretéve. Hír- és távközlés: külföldiek birtokában. Vasút: részben idegen tulajdonban, részben szétverve. Szállítás: külföldi érdekeltségek kezében. Pénzügy/bankrendszer: idegen kézben. Termelő szféra: (szinte) nincs magyar. És folytathatnám.
Kéne végre egy kormány, amelyik kiutat tud mutatni és nem csak mutatni, de megvalósítani is képes azt, egy olyan pillanatban, amikor Magyarország talán történelme során minden tekintetben az egyik legmélyebb pontjára, megsemmisülése közelébe került. Az elmúlt két évtizedben nem volt ilyen kormány. Most sincs.
Nagyon aktuális lesz a Kórisme című könyve.
Szóval: Stoffán úr, ne hagyja magát, üssön vissza a rohamnak!

Ha ez nem egy öninterjú, akkor már két Stoffánunk van.(Dr. Emődy a másik.)
“…végre van egy magyar kormány, amely hibáival együtt is páratlan érdemeket szerzett…” — Miféle marhaság ez?
Fülöp Cilike emlékszik, milyen ígéretekkel csalta ki a (relatív) kétharmadot ez az EU-stréber likudtesó? És mit váltott be azokból? Nagyobb hazug, mint az a Gyurcsány, akinek a felelősségre vonását és elszámoltatását elszabotálta! Nem sorolom a mulasztásait és bűneit, mert reggelig kellene püfölnöm a klavit, és egyébként is felesleges, mert már csak azok nem látják, akik nem is akarják.
Tákolt magának egy saját “alkotmányt”, állított saját aláíró-elnököt, most meg állít egy bólogató (Áder) Jánost. Lenyúlta a nyugdíj-kasszát, és azzal törlesztette azt az adósságot, amit nem mi vettünk fel, és ami most nagyobb, mint a törlesztés előtt volt. Most meg újabb kölcsönért gazsuláltat a csicskáival.
Abban viszont igaza van Stoffánnak, hogy — “…a társadalom sötét(…), olyan mélyre süllyedt erkölcsileg, szellemileg és nemzeti tudatában, hogy nem csak nem érti, de a kommunista és liberális lázítás okán minden erejével akadályozza is a nemzeti stabilitás szellemiségét és annak gyakorlati megvalósítását. A jobboldalon is! Embertelenné és aljassá vált a magyar társadalom, ami egy ország életében és a nemzet jövőjét tekintve katasztrófához vezet…”

A kritikát, levélírónk küldte, köszönjük!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Egy pályázat felolvasó est margójára...

Előzmény: ITT! 

Mint írtam lent, a felülről jövő sötétséget csak egyetlen dolog múlhatja fölül, az alulról jövő sötétség, érdektelenség, apátia, és rettegés…

Nem szokás nyilvánosság elé tárni egy szakmai pályázatot, főleg úgy, hogy a pályáztatás még nincs lezárva. Nagy bizalomnak és szakmai felelősségérzetnek kell társulnia ehhez.

Az öt intézményvezetői pályázat – kétséget kizáróan – legjobbjának szerzője azonban, lehetőséget teremtett egy felolvasás keretében annak megismerésére…

(Ezt a gesztust korábban, 2011-ben én is megtettem, nyilvános hozzáférést biztosítva blogomon a pályázatomhoz. Megtalálható: ITT!)

Az alkalomról mindenkit értesítettünk, feltettük blogunkra, invitálva a szakembereket és laikusokat egy szakmai előadás meghallgatására… Városszerte tudtak róla, hiszen korábban még egy újságíró is érdeklődött…

Megmondom őszintén, hosszú ideje nem készültem ilyen érdeklődéssel egy előadásra, pedig egy fárasztó nap végén köszöntött be…

Bíztam benne, hogy sokan leszünk, hiszen ki ne akarná hallani, hogy milyen is lehetne a mi intézetünk jövője? Ráadásul két pályázó jelenleg is az intézményben dolgozik. El tudják képzelni egy szakemberről, hogy ne akarna egy másiktól tanulni? Hogy ne akarná megtisztelni őt a jelenlétével? Hogy ne kaphatna ötleteket, melyekkel az intézmény, a munkatársak és a lakók jólétét szolgálhatná? El tudják azt képzelni bármilyen szakemberről az intézménybe, hogy ne akarna a legjobbtól tanulni?

Én, el sem tudom képzelni. (Igaz, feltételezésem szakemberekről szól, nem szakképesítést megszerzőkről, vagy szakképzetlenekről.)

Előbb indultam, hogy legyen ülőhely… meg, különben se szeretek késni… Csupa kedves ember… De milyen kevesen jöttek el… Tudtuk, hogy nagy a baj, de hogy ekkora, azt mégsem gondoltuk…

Én persze szokásomhoz híven mentegetem őket, hogy nem mernek eljönni, de ahogy kimondom, már én is érzem, hogy milyen üresen cseng… erre nincs mentség…

A felolvasásból nagyon sokat épülhettünk… És nemcsak a szakemberek, hanem a nem szakmai részen dolgozók is… Mert az építő közösség, a jó munkahelyi légkör alapja mind a hatékony munkavégzésnek, az eredményességnek, és az otthon gyógyító, megtartó érzésének…

A pályázatában felajánlotta szaktudását, tapasztalatait, terveit éppúgy, mint egy 10 millió forint értékű tárgyi eszközkészletét, melyet magánalapítványa az intézmény részére bocsátana.

Nem értem. A kormányhivatal döntéshozója, nemcsak a legjobb pályázatot utasította vissza, nemcsak a legtapasztaltabb szakembert és potenciális igazgatót, hanem egy tíz milliós felajánlást is!

Tényleg ilyen jól állunk? Ilyen luxust is megengedhetünk magunknak?

A családias, baráti légkörnek és a jelenlévőknek köszönhetően több volt ez, mint egyszerű felolvasás... Irigykedve és vágyakozva hallgattuk: így is lehet egy intézményt vezetni, működtetni? Lajos Tibor megköszönte a jelenlevőknek, hogy eljöttek és hogy volt „bátorságuk”, türelmük meghallgatni…

A többiek vesztettek… Nem azért mert nem voltak ott más pályázók (Dr. Molnár Árpád főorvos, Vincze István mb. igazgató), és mert nem küldtek maguk helyett sem senkit… Nem azért, mert az exigazgatónő nem akarta megtudni, hogyan kellett volna az intézményt vezetnie... Nem azért, mert a  szakszervezet nem képviseltette magát… Nem azért, mert a nem működő  közalkalmazotti tanács sem képviseltette magát… Nem azért, mert az egészségügyi (szakmai)  vezetés - főorvosnővel az élen - nem képviseltette magát… Nem azért, mert  a mentálhigiénés csoport egyetlen tagja sem kívánt tanulni egy országos rangra emelt és szakmai hírnevéről ismertté vált intézményvezető 10 éves tapasztalatait, harcait, újításait megosztó előadásából… Nem azért, mert egyetlen középvezető sem volt jelen… Nem azért, mert nem mertek eljönni a dolgozók… Vesztettek, s immár nemcsak azért mert nem hallottak semmit a felolvasásból, hanem amiért nem  vették a bátorságot, a fáradtságot, hogy szellemileg, és lelkileg is épüljenek maguk és a köz javára.

Mert az a közeg, amely nem akar tanulni, az nem tanítható! Még akkor sem taníthatók, ha közpénzek millióit ölik beléjük… Mert aki nem tud tanulni az elesettől, és nem akar tanulni a szakembertől, azon nem lehet segíteni. Annak mindegy mennyi papírt szerez ilyen-olyan képzés címen… Lyukas zsákba tömött pénz! Mert a tanulásnak ára van… mi tudjuk ezt, s ez bizony nem a pénzről szól, főleg nem a közpénzről…

Mit is gondoljunk olyan közalkalmazottakról, akik már ingyen sem akarnak tanulni! S az ilyen „szakembereket” foglalkoztatja az állam az adófizetők pénzéből! Akik pedig csinálni akarják, értik is a dolgukat, azokat erőszakkal, rágalmazva, átverve, távol tartják a hivatásuktól! Döbbenet.

Az igazi veszteség ez a sötétség, amely a lelkek és a szellemek mélyén honol… Mert ha felül rossz diktatúra, lelki, szellemi sötétség uralkodik és ugyanez fertőz alul is, akkor hogyan fog a világosság felszínre törni?

Egy esélyem van: nekem a jót kell választanom, s amellett kitartanom… Felülről közelítve pedig, a jót kell diktálni…

Hogyan lehetett volna ezt jelen esetben elérni? Úgy, hogy az intézmény vezetője felhívja a munkatársai figyelmét az előadásra és mindenkit a megjelenésre biztat. Úgy, hogy esetleg maga is csatlakozva a két pályázóhoz, bemutatja a pályázatát…

Lajos Tibornak ezúton is megköszönjük, hogy megosztotta velünk tudását, látását, tapasztalatát. A látszat ellenére, tudjuk, hogy nagyon sokan várnak, vágynak a változásra, a megújulásra, s alig várják, hogy végre olyan vezetőjük legyen, akire felnézhetnek, akit követhetnek!

Remélem értékes munkája hamarosan egy olyan hozzáértő döntéshozó kezébe kerül, aki a szakmai szempontokat képes lesz felülhelyezni az egyéb befolyásoló tényezők ellenében!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!