Társadalmunk, globális szinten
(is) két osztályra bomlik. Az eltartó, létminimum környékén élő, lényegesen
nagyobb rész és a kisebb, kizsákmányoló, gazdag rész alkotja a fejlődő
„civilizált” világot (társadalomtudományi alaptétel). Érdekes paradoxon, hogy a fejlődést mindig a jóléthez kötjük, míg a
valóságban a sokak nyomorából keletkezett haszon adja a lehetőséget a
fejlesztésekhez. Pénz a semmiből nem kerekedik, az
üzletemberek is tudják jól, hogy cégek folyamatos adásvételéből nem lehet hasznot
húzni. (Képzeljük el, amikor pár műkincskereskedő egymás közt adja-veszi a
festményeket. Ez egy igen beszűkült piac, a szakma által rögzített árak nem
kecsegtetnek komoly haszonnal.) komoly
hasznot csakis ott lehet produkálni, ahol jelentő eltérés van, az előállított
áru értéke és a kereskedelmi, forgalmazásba kerüléskor megállapított érték
között. Napjainkban több száz százalékos profitról beszélhetünk. Nem ritka
a tízszeres, vagy azt meghaladó extraprofit.
Tudjuk tehát, hogy a kistermelők
(például a kávéültetvényesek) hallatlan szegénységben élnek, forgalmazó
világméretű üzletet bonyolítanak, hihetetlen vagyonokra téve szert, a lánc
végén a kiskereskedők megélhetését is biztosítja az a kávé (példánknál maradva)
amiért mi nem kevés pénzt áldozunk fel, hogy szenvedélyünknek hódolhassunk.
Összértékélésben: világszerte milliárd dollárt költünk (Magyarország: 50
milliárd forint/év) kávéra, de nem
azoknak fizetünk, akik megtermelik. A pénz elakad valahol, és a termelők
mélyszegénységben folytatják harcukat a túlélésért.
Miért jó ez a példa? Egyrészt jól
mutatja a pénz vándorlásának természetét. Az első lépcsőben, valaki
tevékenységére mások felfigyelnek. Korrekt
ajánlat címén, velük partnerségi kapcsolatot létesítenek, mosoly, kézfogás
és teljes „lehúzás”. A pénztől felbátorodnak, még több mosoly, még több
kézfogás, még több lenyúlás. Ezt követően már jöhet bármi: saját cég, exclusive
clubtagság, ingatlanok vásárlása… sorolhatnánk. Másrészt, mit hagynak maguk
mögött? Kizsákmányolt, kihasznált és
erőszaktól sújtott „üzletfeleket”. De Ők, az Üzletemberek, szenvedésüket
nem veszi fel, meg van az extraprofit, a
szerződési feltételeket pedig senki se olvassa el valamilyen okból.
Nem is értem miért írtam ezt le,
hiszen semmi köze sincsen Kiskunhalashoz. Ja, igen! Ezt a mondatot ízlelgessük
egy kicsit: „Pénz a semmiből nem
kerekedik.”
Kiegészítem: sok pénz pedig végképp nem…
Levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
"Mert megérdemlem!" Kiskunhalas