Hallelujah!

A lényegét ne felejtsük el az ünnepnek, sem az ünneplésnek! 
Emeljük fel a fejünket és a szívünket!

Tekintse meg a Hallelujah Chorus (flash mob) videóját: ITT!

.

Hova kéred a puszit???

Egy alomból valók?

Ismerős történet a közszférából...

"Majdnem 800 ezer forintot keres Havas Szófia fővárosi szocialista képviselő szakorvosként a fővárosi Szent János Kórházban. Orvos kollégái ugyanitt 150-300 ezer forint közötti fizetést kapnak...

...Idén március 19. óta dolgozik Havas Szófia fővárosi képviselő a Szent János Kórház III. Belgyógyászati Kardiológiai Osztályán. A képviselő azt követően került erre az osztályra, hogy a kórház visszavonta megbízott orvos-igazgatói beosztását. Noha Havas hivatalosan március óta szakorvos beosztásban dolgozik, munkatársai idén november 5-ig nem is tudtak arról, hogy van egy új kollégájuk....

... interjút kértünk dr. Havas Szófiától... miként kereshet közel bruttó 800 ezer forintot, ha kollégái ennek töredékéért gyógyítanak, valamint az után is érdeklődtünk, hogy ha közel fél évig táppénzen volt, hogyan tudta ellátni fővárosi képviselői teendőit? Válaszokat nem kaptunk a képviselőtől, aki magánügyre hivatkozva nem volt hajlandó reagálni kérdéseinkre, és dühösen távozott az interjúról."

A teljesség kedvéért: ITT! 

 
H. SZÓFIA  AKÁR NÁLUNK IS DOLGOZHATNA...

Kíváncsian várom, hogy táppénzcsalására hasonló módon reagálnak-e az ő esetében is, mint nálunk. (ITT!) és (ITT!)

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Olvasói levelek - Közérdek...

A VITAINDÍTÓ ÍRÁST ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ MEGJEGYZÉSEKET, TÉVES INFORMÁCIÓT MAGÁBA FOGLALÓ TARTALMUK MIATT TÖRÖLTÜK! (2011.12.13.)

----------------------------------------------------------------------

„Rendszeresen megsérti az intézmény vezetése a dolgozók magánszféráját.
A múlt alkalommal több mint tíz dolgozó mobil telefonszámát adta ki az igazgató a rendőrségnek, tudtuk és hozzájárulásuk nélkül. Tette ezt úgy, hogy egyikük sem adta meg neki a telefonszámát! Ez pedig azt jelenti tehát, hogy neki is nyomoznia kellett a számok után!
Milyen alapon? Ki hatalmazta fel erre?„

--------------------------------------------------------------------

„Nemcsak idézést nem küldtek, de vallomásunkról, még jegyzőkönyvet se adtak. Pedig kértem.
Azt mondták, menjek be, vegyek illetékbélyeget, jöjjek vissza, majd akkor kaphatok!!!!”

-------------------------------------------------------------------

„Simon Ilona helyett új igazgató van Zsanán januártól...
Úgy hallottam idén már nem dolgozik, kiveszi a jutalomszabadságát...„

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Ez a verés nem verés…

 

Sokszor látjuk, hogy egy eseményre, vagy történésre, különböző módon reagálnak felelősök, attól függően, hogy mi a történés tárgya, vagy ki az alanya, illetve rájuk nézve ez, mit jelenthet…

Történt ugyanis a Mikulás ünnepség kezdete előtt a színpadon, hogy az intézmény  folyamatosan korlátozás alatt álló fogyatékos betege, leteperte, s úgy megagyabugyálta egy fafurulyával a mentálhigiénés kolléganőt, hogy a hangszer is eltörött.

Elsősegély? Munkahelyi baleset? Jegyzőkönyv? Látlelet? Vizsgálat? Feljelentés? Felelősök keresése? Számonkérés? Fegyelmi vizsgálat? Kártérítés? Esetleg táppénzre küldés? Jutalom wellness konferenciára küldés a hétvégén? Emlékeznek még, mint főorvos asszony lánya esetében? (ITT!)

(ITT!)

Tudják, az egyenlő bánásmód alapján…

Hát persze. Álmodik a nyomor…

A főorvosnő jött, megnézte, s ment. Mondják, jött-ment.

Az eset kapcsán két ember viselkedett normálisan… két beteg. Az egyik aki lefogta, a másik pedig, aki korábban egy lakógyűlés alkalmával számonkérte a vezetéstől a betegbántalmazók visszahelyezését! Lásd: ITT! Ő most azt kérdezte, „Miért kellett idehozni a színpadra, amikor korábban egy próbán se vett részt!?” Milyen kár, hogy ez a gondolat korábban nem fordult meg egy szakember fejében sem…

Aki válaszolhatott volna, már nem tudott, mert a delikvens "ellátta a baját". A többiek valószínűleg válaszra sem méltatták, vagy, - ahogyan korábban is, - rászóltak, hogy hallgasson!

Szerintem, nem kell hallgatni, ki kell vizsgálni, s a felelősöket felelősségre kell vonni! Végre, itt a lehetőség egy valóban megalapozott fegyelmi eljárás lefolytatásának! Az sem lenne baj, ha nem a potenciális felelős kapná a megbízást, az eljárás lefolytatására!

Aznap este összefutottam a korábbi és az aznapi áldozattal, egy köszönés erejéig. A bántalmazott fején nem volt kötés, így remélem sérülése sem túl súlyos… Igaz, ahogyan a benti viszonyokat ismerem az is elképzelhető, hogy – saját védelmében - ő maga igyekezett elbagatellizálni sérülését… Ez ellen a kijelentés ellen is gondolom ő tiltakozna a leghangosabban… Én azonban rossz színházhoz, rossz közönség vagyok…

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!
"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Kényszerrel nem lehet gyógyítani

 MTI  

2011. december 12., hétfő • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben

Az ország összes pszichiátriájára egységesen jellemző problémákat tár fel az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány a Jelentés a pszichiátriai kezeltek emberi jogi helyzetéről Magyarországon – 2011 című, MTI-hez hétfőn eljuttatott kiadványában.

Az egyik fő probléma az önkényes kezelés elrendelése, hiszen az a “legfontosabb alapjogtól”, a személyes szabadságától fosztja meg a pácienst. Az ilyen típusú eljárásokat ugyanis “az erőszakos gyógyszerezés, a kényszer és a páciens akaratának a semmibe vétele” jellemzi – fogalmazott a bizottság.

“A ráerőltetett pszichiátriai kényszerkezelés senkit nem gyógyít meg. Kényszerrel nem lehet gyógyítani” – olvasható a jelentésben.

A bizottság megállapítása szerint a kényszeres megoldásokkal pusztán a kellemetlen tüneteket lehet enyhíteni, “de ez nagyon messze áll attól, amit orvoslásnak, gyógyításnak nevezünk”.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának adatai szerint a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelését Magyarországon 2009-ben több mint 46 ezer esetben rendelték el. A bizottság jelentése szerint bár ez a szám magában foglalja a felülvizsgálatok számát is, a kényszerbeszállítások és -kezelések száma tízszeresére becsülhető ez évben.

A kiadványban szó esik arról, milyen könnyen juttatható valaki akarata ellenére pszichiátriai osztályra; a korlátozások, kikötözések jogsértő gyakorlatairól; és a néhány pszichiátriai otthonban még mindig tapasztalható sivár ellátási körülményekről is. Az alapítvány adatai szerint például az ópusztaszeri, a kiskunhalasi, a gáti, a kéthelyi és az eleki intézményekben alig lehet a szobákba lépni, annyira zsúfoltak.

Az Állampolgári Bizottság jogsegélyszolgálatához beérkező panaszok és a munkatársak a pszichiátriákon végzett személyes kutatásai alapján készült el a jelentés, amelyet a napokban eljuttat minden vezetőhöz és köztisztviselőhöz, aki posztja révén tehet valamit a “problémák” megelőzése érdekében, ilyen emberi jogi problémák pedig ne fordulhassanak elő Magyarországon.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány (Citizens Commission on Human Rights – CCHR) közhasznú, nemzetközi szervezet, amely 34 országban több mint 130 csoporttal működik. A CCHR legfontosabb feladatának tekinti, hogy kivizsgálja és feltárja a pszichiáterek által elkövetett visszaéléseket. A CCHR-t mint emberi jogi szervezetet a szcientológia egyház alapította 1969-ben az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy lépéseket tegyen a mentális egészségügy területén.

Fényképnézegetés…

 

Czene Lászlóné kitüntetéséről szóló cikkeket keresve találtam rá – elsőre! - a halasi „Szociális Munka napi ünnepség a Váriban” tudósításra (2011. 11. 16.)… Több mint száz fényképet néztem meg… Fura, ismerős, visszás érzés kerített hatalmába, semmi sem változott…

Azt gondolhatnák némelyek, hogy irigykedek, hiszen én vendégként, mint szociális munkás, sohasem vehettem részt az ünnepségen… Amikor megkifogásoltam ezt (hármunk nevében), az igazgatónő elhíresült elszólása (válasza) az volt, hogy „Vegyük tudomásul, hogy a szociális munka napja, nem a szociális munkásokról szól!”  Ez a legpontosabb definiálása az ilyen típusú rendezvényeknek, s ez az életérzés az, mely folyton visszaköszön bennem. Csak a magasztosság és a lelki emelkedettség hiányzik… mondhatni a lényege az ünneplésnek. Hiába a külcsín, hiába a méltóságot sugárzó öltözet, ha a viselője folyton méltatlannak bizonyul…

Hogy teljes és hiteles képet kapjak az alkalomról, lassan pásztáztam végig a képeket… Nagyon árulkodó volt… Itt-ott olyan érzésem volt, minta egy másfajta nyilvántartást nézegetnék…

Ki tudja, mit keresnek ott azok, akiket feljelentettek, de megúszták, mert „védelem” alatt állnak… Akit nem jelentettek, de vádlott lett… akik ellen nagy erőkkel nyomoznak… vagy, akik büntetett előéletűek?

Beszédesek ezek a fényképek… Ki, ki mellett, vagy mögött, vagy előtt áll? Ki, kivel ül egy asztalnál… ki mellől húzódnak el az emberek… ki, kinek gratulál… Mit keresnek ott azok, akiknek igazán semmi keresnivalójuk ott, akik a bántalmazásokban érintettek, akik a rágalmazásban élenjártak, akik kétfele sántikálnak, és még sorolhatnám…

Mindenesetre a képek tanulsága szerint, sokan a hátuk közepére kívánták az egészet… Nem is értem, hiszen nekik örülniük kellett volna… Ha másért nem, legalább egymás társaságának… Hiszen, hasonló a hasonlóval érzi jól magát…

No, azért ne legyek túl szigorú, négy emberrel, én is szívesen találkoztam volna!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!