A vértanúk utolsó mondatai...

Knezié Károly:

"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

A vértanúk utolsó mondatai...

Kiss Ernő:

"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

A vértanúk utolsó mondatai...

Dessewffy Arisztid:

"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... 

  Így prancsolja ezt hazám szolgálata."

A vértanúk utolsó mondatai...

Damjanich János:

"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elveszíteni azt."

A vértanúk utolsó mondatai...

Aulich Lajos:

"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot."

Magyar Hiszekegy

Hiszek egy Istenben,

Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország föltámadásában!

Ámen!

                 Papp-Váry Elemérné: Hitvallás (1921.) /Részlet/

Rombolók

 
VI. Szakmai presztízs 

A szociális szférában tapasztaltakat néhány eset kapcsán szeretném bemutatni:

Kórházi ápolókat, szakasszisztenseket - gazdasági megfontolásra hivatkozva – rendszerességgel, portai szolgálat ellátására utasítanak, egy Hospinvest által vezetett súlyponti kórházban.
Aki ezt „kiokosodta”, az, vagy nem rendelkezik szakmai identitással, rálátással, munkajogi ismeretekkel, vagy tudatos rombolásról beszélhetünk. Ha az elsőről van szó, akkor alkalmatlan egy olyan jogkörre, amelyben ilyen döntést hozhat, tehát nagyon gyorsan kell meneszteni, hogy többet ne ártson. Ha a másodikról van szó, akkor arról is határozni kell, hogy soha többet ne kerülhessen olyan pozícióba, ahol kárt okozhat. 

Bentlakásos szociális intézmény felsőfokú végzettségű, foglalkoztatást szervező munkatársait a lakók üdültetésén, mosogatni viszik magukkal. Nem a lakók kulturált szabadidős tevékenységének a szervezésére, amire hivatottak, - mondják: arra ott vannak az ápoló kísérők -, hanem a konyhai dolgozók mellé mosogatni! 80 fő fölötti létszámról van szó, naponta háromszori étkeztetés, főzéssel.
A feladat nemcsak a szakmai munka presztízséhez, a munkakör kompetenciájához, hanem az intézményi hierarchiához is méltatlan. Rombolja a szakma – amúgy is megnyirbált - presztízsét, hitelességét, s ráadásul semmibe veszi a hatályos munkajogi, közegészségügyi jogszabályokat. Nemcsak, hogy nem mosogathatnak, - mivel nincs hozzá ÁNTSZ által előírt érvényes egészségügyi alkalmassági vizsgájuk -, még a konyha területére sem léphetnek be!
Mindenki tisztában van a fentiek aggályos voltával, mégis elvárja a vezetés, a kollegák pedig egzisztenciájukat féltve, eleget tesznek a jogtalan elvárásoknak. 

Önök szerint hova vezet ez a rövidlátás?


Folyt.köv.