2013. július 27., szombat

Ady Endre: A Tűz csiholója

  
Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.


Honfitársunk küldte, köszönjük!

Levélküldés: ITT!                   Facebook

2013. július 24., szerda

NEM ÁRT(OTT VOLNA) TUDNI/ISMERNI AZ ELŐZŐEKNEK (MEGYEI VEZETÉS) A "KÁRTYAPÉNZRŐL"

 Minden bankhasználattal kapcsolatos költséget meg kell téríteni a közallkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, illetve a fegyveres szerveknél dolgozók részére. Valamennyi státusztörvény rögzíti ugyanis azt, hogy a bankszámlahasználatból nem származhat hátrányuk a munkavállalóknak. Ha egy közszférában dolgozó munkáltatója nem téríti meg számára a bankszámla-használattal és a készpénzfelvétellel összefüggő költségeit, akkor - három évre visszamenőlegesen - először levélben érdemes azt kérnie, illetve a köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek közszolgálati panaszt érdemes benyújtaniuk, amire 30 napon belül választ kell kapniuk.

Amennyiben a munkáltató nem téríti meg a költségeiket, akkor közjegyző vagy ügyvéd közreműködésével fizetési meghagyás kibocsátását kérhetik.

Tájékoztató a Kúria MFv.II.10.561/2012. számú ítéletéről, amelyben kötelezte a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatót a közalkalmazott illetményének banki átutalása miatt felmerült költségtöbblete megfizetésére 

Dátum: 2013. július 19.

A munkaügyi bíróság a közalkalmazott keresetének helyt adott amelyben 5.462,- Ft bankszámla-költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79/A. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozva. A másodfokú bíróság az alperes marasztalását 3.440,- Ft-ra szállította le. Kifejtette, hogy a munkaügyi bíróság a többletköltségként jelentkező kiadások körét helyesen állapította meg a tranzakciós díjban, a számlavezetési díjban és a kártyadíjban, nem értett egyet azonban azzal, hogy a felperes által kimutatott banki költségek teljes egészében a munkáltató által megtérítendő többletköltségként jelentkeztek.
A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
A jogalap vonatkozásában helytállóan döntöttek az eljárt bíróságok, az összegszerűség tekintetében tévedett a másodfokú bíróság, amikor a bankkártya díjának, illetve a számlavezetési díjnak csak egy részét találta megalapozottnak. A  Kjt. jelen ügyben alkalmazandó 79/A.§ (1) és (2) bekezdése előírja, hogy a közalkalmazottat megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára utalással, vagy ennek hiányában postai úton történik. Az illetmény átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetmény kifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.
A felperesnek az illetménye felvételével kapcsolatos éves bankkártyadíj és számlavezetési díj attól függetlenül merült fel, hogy kártyáját, illetve számláját az illetmény felvételén kívül egyéb tranzakciókra is használta-e. Mivel nincs mód negyedéves, vagy havi bankkártya kiváltására és a számlavezetési díjat akár egyszeri alkalommal történő illetményfelvétel esetén is meg kell fizetni, ezen összeg csökkentése a Kjt. 79/A. § (2) bekezdésébe ütközne, hisz ezáltal nem jutna hozzá a felperes az illetménye felvételével kapcsolatban felmerült költségéhez. Az illetmény kifizetésével felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a közalkalmazott által elérhető bankok a fizetési számlák vezetéséért, illetve az illetmény egyszeri felvételéért milyen ajánlatokat tesznek közzé. Nincs olyan jogszabályi kötelezés, amely a közalkalmazott költségviselését írná elő, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő számlaszerződést köt. Így nem ütközött a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe a felperes azon magatartása, hogy nem folytatott azzal kapcsolatban részletes vizsgálatot, hogy melyik számlakonstrukció eredményezné a munkáltató számára a legkedvezőbb feltételeket az illetmény felvételéhez.
Budapest, 2013. július 19.
                                                                                                           A Kúria Sajtótitkársága

Forrás:  http://www.lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-kuria-mfvii105612012-szamu-iteleterol-amelyben-kotelezte-kjt-hatalya-ala-tartozo