.
Tisztelt Dobos János!
.
Több elkeseredett, panaszos levelet kaptam, amiben arról számolnak be, hogy a vezetőség akire rámondja „ez a lányok oldalán van”, rettentően kikezdik, addig marják, amíg el nem hagyja a munkahelyet önként. Lehetetlenné teszik a munkavégzést, többen kimerültek pszichésen. Kérdem én, ezeknek a dolgozóknak nagyobb a bűnűk, mint akikért demonstráltak? Hova fordulhatnak segítségért? Ki segít azoknak, akikre rászállt a vezetőség? Megjegyzem ezen ápolók is mentek demonstrálni, hogy a gyanú elterelődjön róluk. Volt, akit ott is lealjasítottak a vezetők. (Csak próbálták. A szerk.)
Nagyon szeretném, ha a munkaügyi főfelügyelőség odanézne, kik, és miért kényszerülnek elhagyni mostanság az intézetet. Volt, aki orvosi segítséget kért a munkahelyi terror könnyebb elviseléséért. Nyilvános fenyegetés van a másik blogon idézem: "19:46 –nak: A Rendest nálunk falun járomba fogják!! Az Intézményt percek alatt lejáratták, tíz év munkánk ment tönkre! Nem lesz 10 év lehetőség számára, keressen más munkahelyet! Szeptember végén. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, számára csak kóró!!" Ezeket a sorokat egy tisztességes főnővérnek szánták!!
Sajnos nem csak írásban folyik a fenyegetés, hanem nap mint nap, a munkaidő alatt is.
Tisztelettel kérem Önt, nézzen utána ezeknek a dolgoknak, mert ezen dolgozókat az alapvető emberi jogaiktól akarják megfosztani, a munkához való joguktól. Nincs senkinek ahhoz joga, hogy lelkileg tönkretegyen embereket szándékosan, főleg nem vezetőknek.
Kérem, ha lehetséges ezeket az embereket kérdezzék meg, milyen lealjasító eszközökkel bántják a vezetők, és mennyi embernek lett felajánlva a munkahely elhagyása.
.
Tisztelettel: Ildikó
.