Soronkívüliség
Előgondozás tapasztalatai I.
Az a gyanúm, mely egyre jobban beigazolódni látszik, hogy
az előgondozási munkát azért vették el tőlem egyik napról a másikra,
hogy szabad utat engedjenek a soronkívüli bekerüléseknek, ami az én gondozásom, és felügyeletem alatt nem tudott teret nyerni.
Az egyik előgondozás során a hozzátartozó borítékot dugdosott, hogy átadja nekem, amit én nem vettem észre. A kolléganő akivel voltam, már kellemetlenül érezte magát, és intett, hogy most már menjünk. Nem értettem. Kint elmondta nevetve, hogy nem érti, hogy nem vettem észre, hogy
le akart fizetni... Igaza volt, két nap múlva az intézménybe jött el vidékről (80 km) a néni, hogy egyértelműen átadja a borítékot... Természetesen nem fogadtam el. Az esetről beszámoltam a szakmai team-ben, ahol mindnyájan jót nevettünk...
...
Legközelebb hozzátartozó, nem jöhetett közvetlenül hozzám, csak igazgatónőt, vagy főorvosnőt követően... Erről az utasításról a portás tájékoztatott. Ezt egyébként a családtagok, többen is sérelmezték.
Az előgondozási munkám elvétele után az utódomat egy hozzátartozó kereste föl. Az alábbi beszélgetés zajlott – amelynek többen fültanúi voltunk.
A hozzátartozó azonnali elhelyezést szorgalmazott, miután tájékoztatást kapott a bekerülés menetéről: kérelem, dokumentáció, előgondozás, elbírálás, várakozó lista... „Na, nekem
Aranyoskám azt mondja meg, mennyibe kerül ide a bekerülés soron kívül! Kinek és mennyit kell fizetni, tudom én, hogy ez itt így megy!” A kolleganő visszautasította, melyre ő kétkedő cinizmussal újra kérdezett... Az erőszakos delikvenst a vezetéshez (igazgatónő, főorvos asszony) irányította.
A következő héten, előgondozás nélkül, bent volt a beteg...
Az előgondozási
munkám átadását (2005.) követő évben nem emlékszem ismerős arcra, aki felvételt nyert volna. Amikor rákérdeztem, akkor az volt a válasz, hogy a megyei fenntartó (Fideszes) „nyomja be őket” soron kívül. Ezt
a feltételezést a megyei elnök úr, Bányai Gábor visszautasította. Elmondása szerint, két fő bekerülésénél járt közben, mindkettő indokolt volt. Évente kb. 25 fő felvételére van mód. Ezek szerint 23 fő soron kívüli bekerülése, nem a várakozó listáról történt!
A városban az a
szóbeszéd járta, hogy a soronkívüli
bekerülések ára az intézményünkbe fél millió Ft körül van.
Ez felháborító! Ha igaz azért, ha nem igaz, akkor a rágalmazásért. Ezért felkerestem a megyei fenntartót és panasszal éltem,
kértem Bányai Gábort, vizsgálják meg az adott időszaktól a felvételeket – 5 évre visszamenőleg -, és így vagy úgy, de lássunk tisztán!
A fenntartó el is rendelte a vizsgálatot – bár feltehetően nem az én kezdeményezésemre -, de
szigorúan az előző évet (2009.) vizsgálták csak, ahol papíron mindent rendben találtak. Erről jelentést is írtak. Igaz, előtte tüzetesen rendbe kellett rakni az orvosi dokumentációt, amibe állítólag a szegedi professzor is sokat segített...
Néhány kérdés, ami ide kívánkozik:
.
Az önök olvasatában,
kellett e fizetni a soronkívüli bekerülésért az intézménybe?
Önök szerint az intézménybe kerülés korrupció gyanúját,
rossz hírét tisztázták-e a vizsgálatok?
Sikerült-e eloszlatni a kétségeket önökben?
Akkor most ki is kelti az intézmény rossz hírét? Az, aki tisztázni szeretné, vagy az, aki embertelenül visszaél a kiszolgáltatottak helyzetével, rászorultságával?
Milyen emberek azok, akik mások nyomorúságából próbálnak hasznot húzni?
Folyt. köv.
ITT! és ITT!
