Ha valaki a munkánk során nem szimpatikus nekünk, fontos, hogy véletlen se áruljuk ezt
el, hogy ne veszítsük el a bizalmát. Ilyenkor
még sokkal jobban kell figyelnünk magunkra, nehogy valamit kifelejtsünk a
lehetőségek közül, amire ő jogosult lehet, ami megilleti őt. Még türelmesebbnek,
még szívélyesebbnek kell lennünk vele, mint másokkal…
Ügyeljünk, hogy igyekezetünk ne
forduljon visszájára… ne engedjük, hogy csakis személyünkhöz ragaszkodjon a
továbbiakban, illetve mások ne kerülhessenek hátrányba vele szemben.
------------------------------------------------------------------------------
Ha valaki első ránézésre antipatikus
számunkra, annak oka nagy valószínűséggel nem benne, hanem magunkban keresendő.
Lehet, hogy a neve, a hangja, a gesztusa, a külleme, viselkedése, betegsége,
életvitele emlékeztet minket valakire, akit nehezen tolerál(t)unk életünk
folyamán. Előfordulhat, hogy előítéletesek leszünk, tipizálunk, vagy pusztán
kulturális mássága miatt nem tudjuk elfogadni.
Meg kell tanulnunk
szétválasztani. A rossz dolgokat, tetteteket el kell utasítanunk, meg kell
ítélnünk, de az elkövetőket, gyakran áldozatokat meg kell értenünk. Akkor is,
ha nem értünk velük egyet.*
(*a szerk.)
Levélküldés: ITT! Az utolsó döfés:
ITT!
"Mert megérdemeltem!" Facebook