A tények
Előzmény: ITT!
Mint
korábban írtam, nem volt lehetőségem a gyanúsításom, majd rabosításom
és végül a megrovásban részesítésem kapcsán keletkezett iratanyagba
betekinteni…
Így,
utólag kértem annak postázását… Áttekintve a vizsgálat dokumentációját
megdöbbentem, ugyanakkor visszaigazolta korábbi sejtéseimet…
Íme, a tények:
- Dr. Téglás Péter vezető ügyész úrhoz küldött e-mailem, amire ellenem a hamis vádat alapozta Dr. Kastyják János ügyvéd úr és F. Gyöngyi:
„Névtelen bejelentést kívánok továbbítani, miszerint S. Ilona, a Kőrösi úti otthon igazgatója, hamis adatokkal jövedelemigazolásokat bocsát ki, kiváltságos beosztottainak, évek óta.
A jövedelemigazolásokra a bejelentő szerint, valótlan jövedelmet tüntettet föl, hogy így az illetők - jogosulatlanul – pénzbeli, illetve természetbeni előnyökhöz jussanak.
Az igazolások egy részét, különböző kérelmekhez csatolva, nyújtják be férjének S. Istvánnak a Polgármesteri Hivatal szociális osztályának vezetőjének, aki a jogosultságot – a bejelentő állítása szerint - kedvezően bírálja el. Ugyanez az aggodalom, az adócsoport vezetőjéhez benyújtott kérelmek esetében is megfogalmazódott.
A bejelentést tevő magát nem kívánja megnevezni, de elmondta, hogy tudomása szerint, évek óta, több személyről is tud, - melyek közül kettőt megnevezett (F. Gyöngyi főnővér, F. Istvánné könyvelő)
-, akik jogtalan módon jutottak különböző jogosulatlan kedvezményhez,
támogatásokhoz, sőt az utóbbi önkormányzati lakáshoz is.
A 2010-es, és az azt megelőző években bizonyosan történtek visszaélések!
Kérem, szíveskedjen megvizsgálni, hogy van-e alapja a bejelentésnek!
A Sztv. Egyértelműen kimondja, hogy aki jogosulatlanul vesz fel pénzügyi támogatást, az visszafizetni köteles.
Amennyiben
a vizsgálat alaptalannak bizonyul, úgy erről tájékoztatom az illetőt,
és a cáfolatot nyilvánosan is közöljük, blogunkon (netrefel.net)!
Szeretnénk elejét venni a hamis vádaskodásnak, ezért kívánunk bizonyosságot szerezni a fenti ügyben is!...”
- Attól tartottam, hogy a tanúvallomás, mely a hamis vádat cáfolhatja, nem szerepel az iratok között… Szerencsére, tévedtem:
„ …feladatom volt a dolgozók igazolásainak elkészítése, szinte mindig valós adatot tartalmazott, kivéve, ha arra külön utasítást kaptam, hogy csökkenteni kell, ilyen időtávlatból sajnos minden névre nem emlékszem.
…F. Gyöngyinek én csináltam hamis munkáltatói igazolást, de azt már nem tudom megmondani, hogy ő hol használta fel, de a F. Istvánnénak is készítettem az utóbbi években hamis munkáltatói igazolást és ő a polgármesteri hivatalban használta fel.
Ez úgy zajlott, hogy az igazgatónő S.
Ilona utasított, hogy bizonyos pótlékokat ne rögzítsünk a munkáltatói
(jövedelem)igazoláson, sőt azt is megmondta, hogy milyen összeghatár
alatt kell lennie… Az ellenőrzés
lehetősége szempontjából volt fontos, hogy munkáltatói igazolás két
példányban készüljön és ebből az egyik mindig a munkáltatónál kellett,
hogy maradjon. Ezekben az esetekben, amikor hamis adatok szerepeltek az igazoláson, akkor utasítást kaptam, hogy csak egy példányba készítsem. Én ezeket soha nem másoltam le és őriztem meg.
Kitöltöttem az adatokat az igazoláson és bevittem az igazgatónőhöz, aki aláírta, majd én adtam át a dolgozónak… minden alkalommal a dolgozó kérte az igazgatónőtől, hogy munkáltatói igazolást állítsunk ki… ezeket utasításra hajtottam végre…
…ennek a két embernek biztosan készíthettem hamis munkáltatói igazolást, sőt…
S. István rendszeresen bejárt az intézetbe, ott ebédelt… S. István az ebéd befizetési listán nem szerepelt…
… a munkáltatói igazolásokat pedig időrendi sorrendben egy dossziéban tároltuk, kivéve a hamisakat.”
A tanú az igazság elmondásával önmaga ellen is vallott, ami nem maradt következmény nélkül, – hozzám hasonlóan – megrovást kapott az ügyészségtől!
- F. Gyöngyi gyanúsított vallomásából (dr. Kastyják János ügyvéddel):
„… az igazolást a munkaügyi ügyintéző tölti ki, aki F. Istvánné volt, de ha ő nem volt, akkor a helyettese töltötte ki, akit nem tudok megnevezni… az igazolást az arra illetékes írja alá, akit nem tudok megnevezni… az igazolást átadtam a munkaügyesnek, aki kitöltötte és aláíratta és átadta nekem, de én soha nem néztem meg, hogy mi szerepel rajta.
…november körül kaptam meg a diplomás béremet és ezt jeleztem is az Önkormányzat felé… 2011. április 22-én meg is kaptam róla a határozatot S. Istvántól. (S. István március 31-ig folyósította a támogatást – 5 hónap!)…
Arra nem tudok nyilatkozni, hogy miért nem szerepel a munkáltatói igazolásom a lefűzött munkáltatóik között…
…soha nem kértem senkit, hogy kevesebbet írjanak a munkáltatóimra…
Én a bűncselekményt szándékosan nem követtem el… Amennyiben jogosulatlanul vettem fel a pénzt akkor annak visszafizetését részletekben vállalom visszafizetni.”
Mondja már meg valaki, a törvény a szándékos amnéziát még nem bünteti?
4. S. Ilona gyanúsított vallomásából (dr. Kastyják János ügyvéddel), mely lényegében megegyezik a médianyilatkozataival:
„… A munkáltatói igazolásokat nem én állítottam ki, hanem a munkaügyes… nem ellenőriztem a tartalmát, mivel nagyon sok aláírni valóm van és képtelenség minden ügyiratot ellenőriznem, csak a fontosakat olvasom át…
… arra nem emlékszem, hogy ha ő (munkaügyes) nem volt, akkor ki lehetett helyette…
… a munkaügyesnek is nagyon sok dolga volt, így lehet, hogy csak elszámolta vagy elírta a munkáltatói igazolásokat.
… a dolgozó kérte a munkaügyestől… én aláírtam, de nem ellenőriztem, mivel megbíztam a munkatársaimban.
Tőlem soha nem kért senki munkáltatói igazolást, sőt azt sem kérte*, hogy kevesebbet írjunk rá. (elszólás* A szerk.)
Én alá sem írtam volna olyan igazolást, ami nem a valóságot tartalmazza, de ilyen szóba se került.
… két példányban készült mindig… biztos, hogy 2 példányba írtam alá.
Többször előfordult, hogy a munkaügyes munkaidő után kellett, hogy elvégezze a feladatát, mivel munkaidőben nem volt rá ideje.
Az
igazgató asszony tudta, hogy a munkaügyesnek nagyon sok dolga volt, de
nem intézkedett semmit, hogy el tudja látni munkaidőben a munkáját?
Érdekes, hogy ő sem emlékszik semmire… főleg azt a személyt nem tudták megnevezni, aki szintén az igazság mellett tanúskodott volna…
- F. Istvánné tanúvallomásából (még védőügyvéd nélkül):
„2010-ben* kértem* az igazgatónőtől jövedelem igazolást (Ez a „soha nem kért senki” második cáfolata * A szerk.) …
A jövedelem igazoláson az az összeg szerepelt, amennyi a fizetésem..
S. Ilona kislánya és az én lányom egy osztályba járnak… nem vagyunk baráti viszonyba, nem is járunk össze, ő sem és én sem voltam még nála.”
2004. novembere körül kaptam… az önkormányzati bérlakást, melynek bérleti díja 7.000,- Ft. …Gép Károlyné volt a bizottság elnöke…” (ügyintéző viszont S. István - S. Ilona igazgatónő férje - volt* A szerk.)
A dokumentumok beszerzése után kiderült, hogy a tanú nem mondott igazat!
- Gyovai István polgármester úr tanúvallomásából:
„Tudomásul veszem az előadónő azon közlését, hogy F. Istvánné munkáltatói igazolása hamis adatokat tartalmazott és ez alapján jogosulatlanul vette fel 2009-2010-ben a rendszeres gyermekvédelmi és lakásfenntartási támogatást.
A polgárjogi igényem az Önkormányzat nevében 165.385,- Ft, mely az ingyen ebédből, a felvett támogatásokból tevődik össze.
Kérem a közvetítő eljárás lefolytatását, ha lehetséges és az okozott kár megtérítését.”
A későbbiekben, mégis elállt az okozott kár megtérítésétől, elegendőnek tartotta elfogadni a bocsánatkérést!
- F. Istvánné ügyében a városi ügyészség határozatot hozott az eljárás 6 hónapos felfüggesztéséről és a közvetítői eljárás elrendeléséről.
A határozatot kapja dr. Kastyják János megbízott ügyvéd (!), és a BKM-i Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata…
… a gyanúsított ellen indult eljárást – tevékeny megbánás miatt megszüntetem…
…jóvátétel módjában megállapodás született. …gyanúsított a sértett által elfogadott jóvátételt (bocsánatkérés) teljesítette, így a büntetőeljárást megszüntetem.
Tevékeny megbánás37
36. §38 (1)39 Nem büntethető, aki
a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII.
fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. Fejezet) vétség vagy háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a
vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. Az elkövető nem büntethető a Be. 221/A. §-a (1) bekezdésének második mondata szerinti halmazatban lévő bűncselekmény miatt sem.
Figyelemreméltó, hogy Kastyják ügyvéd úr (volt rendőrkapitány) megbízásával, az ügy 180 fokos fordulatot vett.
- „S. Ilona a bűncselekmény elkövetését határozottan tagadta, a szembesítés nem vezetett eredményre.
S. Ilona ellen indult nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntetem.”
Furcsa,
hogy a szembesítés másik szereplője – aki sohasem hazudik, még akkor
sem, ha igazmondásával maga ellen vall, s tudja, hogy az ügyészség ezért
elmarasztalhatja – úgy érezte, hogy a szembesítés eredményes volt, mivel igazgató asszony nem állta a tekintetét, sem a szemkontaktust… s nem tudta cáfolni a vádakat sem…
Ráadásul, - a határozatban foglaltakkal ellentétben - nem tagadta meg a tanúvallomást… Tőle elmulasztották megkérdezni, hogy munkájában ki szokta őt helyettesíteni!
- S. Istvánt – a dokumentumok tanúsága szerint – nem idézték be tanúkihallgatásra sem a segélyezésekkel kapcsolatban, sem az intézeti ingyen étkeztetéssel kapcsolatban… Erről róla, – a többiekkel ellentétben – nem kértek intézményi tájékoztatást, sem az intézményvezetőtől, sem a konyha vezetőjétől, sem a pénztárosoktól… Úgy tudjuk, etikai vizsgálatot sem kezdeményeztek az ügyében.
Pusztán
tájékoztatást kértek tőle a szociális (gyermekvédelmi és
lakásfenntartási) támogatások igénylésének feltételeiről, melyre S.
István a jegyző megbízásából néhány soros választ közölt.
………………….
Egyéb
nyomozás, más esetek és bizonyíték feltárása, beszerzése… - más
ügyekben, más személyek ellen – az iratanyag tanulsága szerint nem
történt. Annak ellenére nem történt további nyomozás az ügyben, hogy a
koronatanú elmondta, hogy sok esetben kapott utasítást erre. Megerősíti
ezt a kecskeméti nyomozó ügyész azon megjegyzése, hogy a rendőrség
eleinte nem igen akart nyomozni, sőt egészen addig nem is nagyon csinált
semmit, amíg az ügy ügyészi felügyelet alá nem került.
Hát, ha megengednek nekem egy személyes megjegyzést, szerintem, utána se…
- F. Gyöngyi és Kastyják János ügyvéd úr feljelentése hamis vád miatt ellenem:
„Uray Erzsébet bejelentést tett a Kiskunhalasi Rendőrkapitányságon… (nem tett * A szerk.)
Természetesen tagadtam (!*), hogy bűncselekményt követtem el, hiszen nekem senki sem állított ki hamis munkáltatói okiratokat.
…a bejelentő – bár igyekezett egy névtelen informátor mögé bújni
és bejelentését állítása szerint azért tette meg, hogy „elejét vegye a
hamis vádaskodásoknak” magatartásával megvalósította a Büntető
törvénykönyvben írt tényállást. Ellenőrizetlen információt tényként jelentett be… (Ellenőrzőtt információ volt és nem tényként jelentettem be.)
…bűncselekmény el nem követő emberekkel szemben büntető eljárás indul annak összes negatív hatásával. Különösen igaz ez egy olyan intézmény esetében, amelynek vezetőit és dolgozóit sorozatosan érték (érik) utóbb valótlannak bizonyult támadások…”
Az eset tanulsága szerint, sajnos nem sikerült „elejét venni a hamis vádaskodásoknak”, sőt… Ennek ellenére bizonyosak lehetnek abban, hogy nem szokásom „névtelen informátor mögé bújni” (sem), annál is inkább, mivel nevemmel továbbítottam…
A hamis ügy miatt beidéztek Kecskemétre gyanúsítottként, ahol kihallgattak… tanúvallomást tettem és a gyanúsítás ellen panasszal éltem... Közölték velem, hogy az iratanyagba az iratismertetés alkalmával tekinthetek be, aminek az időpontjáról értesítenek, de nem értesítettek, így nem is tekinthettem bele… Tájékoztattak arról, hogy rabosítanak… Az utazási költségeimet nem térítették meg, mivel gyanúsítottnak nem jár…
Kiskunhalason, egy bűnügyi technikus révén bekerültem a bűnügyi nyilvántartásba… Iratismertetés helyett újabb idézést kaptam Kecskemétre, ahol azonnal döntenem kellett, hogy elfogadom-e a megrovást, vagy panasszal élek, de akkor máris írják a vádemelést… Ha elfogadom, vége az eljárásnak és törölnek a nyilvántartásból, ha nem, járhatok megint bíróságra (ha futja az útiköltségre) és a többire…
Mivel
átvettem a megrovásról szóló határozatot, lezárult az ügy… Tehát,
egyelőre ennyi kárt okoztak nekem… Hamarosan, nevesíteni is tudom…
Folyt. köv.: ITT! és ITT!
