Gulág világ...

Ha meg akarjuk érteni, mi történik körülöttünk, olvassunk Szolzsenyicint! Különösen ma, amikor világszerte a kommunizmus áldozataira emlékezünk!

 

"- Ki az a Szolzsenyicin? - kérdezte tőlem, két fiatal - pedagógus diplomával rendelkező - kollégám? (Ugye sejtik, ki lehetett az egyik?! Perennis)

 - Nem tanultátok?

- Nem tanították!  (Persze..., középiskolás anyag... Perennis)

- Nem is olvastatok, vagy hallottatok róla?

- Nem!"

 (Ijesztő, pedig 22 éve volt valami rendszerváltozás-féle... Igaz, a tanárokat, még mindig ugyanott, ugyanazok,  ugyanabban a szellemben képzik!)

„A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem.

Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra – és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára.

A kommunizmus nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret.

A kommunista eltorzult lélek, egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja.”

Alekszander Szolzsenyicin

Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

Életmentő gyilkosok...

Kommandó

Meglepő közleménnyel rukkolt ki ma az Állampolgári Bizottság Az Emberi Jogokért nevű szervezet.

„Az idősek otthonának két dolgozója (igazgatója és egy ápoló - a szerk.) csökkentette a bentlakók tudatmódosító gyógyszerezését – az idős emberek ettől jobban érezték magukat és megszűnt a halálozás az intézetben. Nem sokkal később a magánotthon tulajdonosa kirúgta a két dolgozót, mondván: az intézet nem termel elég profitot.

Napjaink idősotthonaiban sajnos rendszeres jelenség, hogy az idős embereket pszichiátriai gyógyszerekkel tömik – ettől csendben vannak ugyan, így kevesebbet kell foglalkozni velük, de ez számos elesett ember életét megrövidíti. A budapesti idősek otthonának egyik ápolónője és igazgatója ezen akart változtatni, ezért fokozatosan csökkentette az idős lakók tudatmódosító pszichiátriai gyógyszerezését, ami oda vezetett, hogy az otthonba visszatért az élet: az idős emberek erőre kaptak, tevékenykedni kezdtek, volt olyan idős hölgy, aki már az otthonból is biztonsággal kisétálhatott.

Mindennek hosszabb távú következménye az lett, hogy az idős emberek halálozási aránya az otthonban lecsökkent, illetve megszűnt. Bár így a lakók nem cserélődtek, és extra profit nem termelődött, az otthon továbbra sem működött veszteségesen.

2011 januárjában az otthon tulajdonosi képviselője magához hívatta az igazgatónőt és az ápolónőt, és azonnali hatállyal elbocsátotta őket, arra hivatkozva, hogy az intézet nem termel elég nyereséget. Az elbocsátás olyan hirtelen történt, hogy még arra sem volt idejük, hogy munkahelyükön összepakolják a holmijukat.

Az intézetből származó információk szerint az időseknek azóta újra intenzíven adagolják a pszichiátriai szereket, elhanyagolják őket, így a halálozás is újra növekedésnek indult.

A két elbocsátott dolgozó egy emberjogi szervezethez fordult segítségért. A szervezet adatai szerint az idős emberek pszichiátriai gyógyszerezése az idősotthonokban, illetve az ennek következtében fellépő egészségkárosodás gyakori jelenség Magyarországon.”

Magára valamit adó miniszter ilyenkor azonnal felhívja a közleményt kiadó szervezetet, megtudja a címet és intézkedik. Orvosok ülnek autóba, ÁNTSZ szakemberek szerveződnek szakmai látogatásra, őrizetbe veszik, majd elszámoltatják a gyógyszereket felíró orvost.

Magára valamit is adó politikus, országgyűlési képviselő ilyenkor interpellál, sajtótájékoztatót hív össze az idősotthon elé, követeli az intézmény átfogó szakmai vizsgálatát.

Magára valamit adó újságíró ilyenkor közli az MTI honlapjáról ingyenesen letölthető közleményt, és teszi a dolgát.

A közlemény teljes terjedelmében lapunk szó szerint idézve rovatában olvasható: ITT!

Az emelt szintű, idősek otthonának lakói bekerüléskor megválthatták lakrészüket pár millió forintért, vagy egyszeri magasabb térítéssel juthattak hozzá a színvonalas ellátáshoz. Gondos ápolás mellett azonban, az ellátott élethossza jelentősen megnyújtható, ami az intézmény költségvetése szempontjából deficitet okoz! Az ellenérdekeltség fennállása lehet az egyik ok, amiért a tulajdonos elfogadhatatlanul reagált. A többi - általunk is jól ismert okokat – most ne firtassuk… 

A másik motiváció hasonlatos az elsőhöz, valószínűleg a gyógyszerérdekeltség - felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök… - és a támogatottságuk mögött rejlik, ennek visszásságáról már korábban szóltunk. A harmadik ok mögött, a szándékos egészségkárosítás áll… Életmentés helyett, tehát szándékos halálokozás...

Józan ítélőképesség, egészséges lelkület mellett azonban, egyik ok sem merülhet föl!

Újra, meg kell említsem, amit már oly sokszor elmondtunk – itt a blog hasábjain is -, hogy az intézmény van az ellátottakért, nem pedig az ellátottak az intézményért! A dolgozók, a felelősök vannak a rábízottakért, nem pedig fordítva!

Furcsa ezt kimondani is. Normális helyen, ilyenről nem is kellene beszélni…

Mégis, mondom a magamét, de kinek?  Akinek hallani kellene, úgy sem érti… Más nyelven gondolkodunk…

Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

EZ IS CSAK A NÉPVAKÍTÁS KÖRÉBE TARTOZÓ!

Olvastam az intézmény igazgatónőjének felmentése elmaradásának magyarázatát dr. Gömöriné, dr. Iványi Margit "tollából származóan"!

Nagyon tetszik nekem az a magyarázat, hogy az intézmény igazgatói tisztéből való "kizáró körülményt" sem ez, sem pedig az a megjelölt jogszabály nem tartalmaz.  

Kár, hogy további, kizáró körülményeket hasonlóan nem tartalmazó jogszabályok felsorolására nem került volna sor, így pl. kimaradt a listából a KRESZ, az ebtartásra vonatkozó, sőt esetlegesen a languszták nemi életét szabályozó jogszabályok ismertetése is.

Valóban ez lenne a helyzet? A fenéket, csak ugye ha valamit a fenntartó nem akar, akkor mindig van arra magyarázat! Nézzük csak, hogy is van ez valójában!

Amikor egy intézmény vezetői posztjára kiírják a pályázatot, annak kötelező tartalmi eleme az erkölcsi bizonyítvány! Persze nem úgy csak az erkölcsi bizonyítvány (mert az mindenkinek van, csak némelyeknek nem "tiszta"!) hanem az, amelyik igazolja, hogy a pályázó nem áll vele szembeni jogerős ítélet hatálya alatt, de azt is, hogy nem folyik ellene büntető eljárás.

Amikor az igazgatónő benyújtotta a pályázatát, minden rendben is volt, tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezett, tehát ez nem volt részéről kizáró körülmény. (a többit esetleges kizárót pedig ne most tárgyaljuk!) Igen, csakhogy az erkölcsi bizonyítvány max. 3 hónapig érvényes, a fenntartó pedig bármikor ellenőrizheti (sőt köteles lenne ellenőrizni) a tisztség betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges TISZTA erkölcsi bizonyítvány folyamatos meglétét. 

Hát bizony egy büntető eljárás esetén a gyanúsítottnak ilyen tisztaságú már korántsem áll rendelkezésére, ami ugye a vezetői tisztének betölthetőségét is kizárja. Persze ezen könnyen átlép a fenntartó, hiszen ők ugye nem értesülnek minderről hivatalosan, mert a bűnüldöző hatóságoknak feléjük nem áll fenn tájékoztatási kötelezettségük, Iluska értelemszerűen nem jelzi neki azt, ők pedig csak ugye a net-ről, az újságokból, vagy esetleg más hírforrásokból értesülhetnének erről, de hát nem olvasnak, nem neteznek, sőt TV-t sem néznek. (kivéve a hős fideszes megyei vezető életmentéséről szóló híradásokat)

Természetesen betartották volna ők a jogszabályi előírásokat (mégha nem szívesen is) de ha nem szereztek arról tudomást, akkor ugye hogyan is intézkedhettek volna kellő időben, most meg már "késő"? Fő is most a feje szegényeknek a sok egyéb más probléma mellett!

Egy büntető ügyben gyanúsítottá vált intézményvezető már nem felel meg a pályázatban előírt tiszta erkölcsi bizonyítvány követelménynek, az arról való tudomás szerzést követő 30 napon belül az ellene folyamatban levő vizsgálat jogerős lezárásáig fel kellett volna függeszteni az állásából, ezt a határidőt mulasztotta el (szándékosan?) a fenntartó, hogy ne tudjon azt követően már intézkedni. (mintha akart volna egyáltalán!) 

A felfüggesztési kényszer tekintetében mindegy, hogy milyen bűncselekménnyel való gyanúsítás miatt "szürkült be" az a korábban patyolatfehér erkölcsi. Nem tiszta és kész, nincs mérlegelési lehetőség. Ez pont olyan, mint a macit továbbra is bent hagyni a málnásban, hagyni továbbra is nyalakodni a jóból (csak itt közpénz fogy, nem a málna!) 

A morális kérdéseket (vagyis a kinek milyen vastag bőr is van a pofáján ezek után és ellenére még maradni) itt és most nem feszegetném, jól minősíti az érintettet az ezügybeni "döntése" pedig ha valaki, hát legjobban éppen ő tudja, hogy menni lett volna köteles! (azért senki se dőljön nyugodtan hátra, nincs ám ennek még vége, korántsem lezárt még ez a téma!)

Az azért igencsak érdekes, hogy másutt (legyen az akár rendőrség, más politikai hovatartozású vezető, stb.) igencsak működik ez a meggyanúsítást követő azonnali felfüggesztés, sőt felmentés, illetve állásából való eltávolítás, csak éppen ennél a fenntartónál "akadozik a gépezet"!  Talán csak nem valami különös okai vannak ennek a kiemelt védelemnek, esetleg a jól ismert "ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni" félelme?

Olvasói levél XCV.Már féltucat intézmény harcol a terror ellen

"Kedves Blogozók!

Ez az ügy is a mi (CCHR) ügyünk volt.
És sajnos nem egyedi, mint ahogy a kiskunhalasi Pszichiátriai Otthonban történtek sem.
Köszönhetően a többféle nyilvánosságnak, a médián kívül ennek a blognak is, jelenleg 6 hasonló intézményből fordultak hozzánk segítségért, legtöbbször az ott dolgozók!
Ők is szenvednek a vezetőség terrorjától, illetve az olyan "kollégáiktól", akik hasonlóan bánnak a betegekkel, lakókkal.
Remélem a vizsgálatok hatására az összes intézményben megszűnnek ezek az áldatlan állapotok és valóban a hozzáértő, a munkájukat és főleg ezeket az embereket szerető egészségügyi dolgozók és rátermett vezetők lesznek csak. Nem kis munka, de megvalósítható, hiszen egyre többen mernek kiállni ezért!
Nagyon köszönöm a blognak, hogy a megfélemlítések ellenére kiállnak az igazságért!

  Üdvözlettel,
Hídvégi Klára
 Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért"

  

Kedves Klári, köszönjük!

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért elérhetősége,  blogunk oldal-menüsorában található: CCHR megnevezés alatt. 

Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

Az igazság helyben III.

 

Előző (Az igazság helyben) bejegyzésünkhöz, több névtelen kérdés érkezett. Ezekből válogatva tesszük fel kérdéseinket úgy, hogy az a. válasz a jelenlegi vezetés és holdudvara válaszát tükrözi, a b. válasz, pedig a mienkét! Remélem, mindenki ráismer saját magára…

1. Igaz lehet-e a betegverés?
1. Ki van zárva.
2. Igaz.

2. Valóban történhet ma Magyarországon betegverés?
1. Máshol igen, nálunk nem!
2. Sajnos igen.

3. El szabad csalni a betegektől a pénzüket?
1. Hát persze. Az különben is a mi pénzünk, csak visszavesszük, ami minket megillet! Kár beléjük!
2. Soha, egy fillért sem.

4. Kik felelősek, hogy így zajlik a beteggondozás Kiskunhalason?
1. Csak és kizárólag az ápoló a felelős.
2. A politika, a szakma, a képzőintézmények… és az összes vezető: fenntartó, igazgató, szakmai vezető, szakorvos, főápoló, főnővérek, szaktanácsadó… és az összes szakmai ellenőrző hatóság… és természetesen az ápoló.

5. A fenntartó felelős-e ilyen esetekben, hogy asszisztál?
1. Dehogy! Hát ő a kenyéradó gazdánk! Hálával tartozunk neki!
2. Ő, elsődlegesen a felelős.

6. A fenntartónak joga lett volna ezek megszüntetése?
1. Itt nincs mit megszüntetni, csak ti akartok a főnökök lenni!
2. Nemcsak joga, kötelessége!

7. Ki hibás, az elkövetők, vagy a jelentők?
1. Természetesen a jelentők! Meg a bloggerek…
2. A kérdés felvetése sem helyes, de természetesem az elkövetők!

8. Felelős az igazgató, ha a vezetése alatt álló intézetben ilyen a szakszerű gondozás?
1. Arról ő nem tehet, ha az ápolók hibáznak!
2. Igen, felelős. Még akkor is, ha nem ért hozzá, és akkor is, ha jót akart!

9. Orvosok felelősek-e, hogy a 8 napon túli gyógyulásokat, nem jelentették a hatóságnak?
1. Miért kellene, ha el tudják látni… csak terhelnék a kollégáikat! S persze rossz hírbe hoznák az intézményt!
2. Nemcsak felelősek, megszegték kötelességüket!

10. Felelősek-e abban, hogy 1 hét után küldték szakorvoshoz a megerőszakolt beteget (nem azonnal)?
1. Honnan kellene nekik tudniuk, hogy nem-e a beteg hazudott? S ha jól esett neki, vagy ő így szereti?
2. Nemcsak felelősek, hanem nagyot hibáztak, mivel bűncselekményt fedeztek.

11. Miért vették körül magukat olyan emberekkel, akik nem nézik a beteget embernek?
1. Mert a szakmában a bizalom a legfontosabb! Fontosabb, mint a szaktudás! ”Az meg hogy ki-kinek a rokona? Szerintem mindenki kérdezze meg magától kiben bizik (rövid i-vel, "B.Brigi diplomás, tanító, a szakirányú végzettsége az általa betöltött munkakörnek teljesen megfelel.") meg? Rokonban vagy egy idegenben?"/B.Brigi/ 
2. Mert hasonló, a hasonlóval érzi jól magát!

12. Miért marták, marják el a szakképzett dolgozókat?
1. Nem martak el senkit… Önként mentek el, mert nem szerettek dolgozni és nem tűrtek meg maguk fölött senkit!
2. Mert így, a hozzánemértésük nem feltűnő.

13. Miért védik a betegverőket?
1. Nem védik, hanem kiállnak mellettük!
2. A dominóelv miatt, egy bukik, bukik minden… Egyébként pedig, a mi kutyánk kölyke…

14. Vezetőknek, orvosoknak nem a lakók érdekét kellene nézni?
1. Miattuk csinálják! De aki magát nem szereti, az hogy tudna másokat szeretni? Ők is magukat szeretik!
2. Elvileg ezért kapják a fizetésüket.

15. A főnővérek, miért hazudnak a bántalmazók védelmében?
1. Nem hazudnak!!!!!!! Te hazudsz!!!!!!!
2. Mert akkor kiderül az ő felelősségük és rossz irányításuk is! A szakmai tudásukról nem is beszélve!

16. Miért nem mondanak le a felelősök?
1. Nem nekik kell elmenni, hanem nektek!!!!!!!
2. Mert nem képesek a koncot elengedni.

Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

Az igazság helyben II.

Perennis kérdései*

1. Lefoglaltak-e gazdásági iratokat az intézménynél?
1. Igen.
2. Közöd hozzá?

2. Kivágták-e a fákat az intézmény területén?
1. Sajnos igen.
2. Csak a beteg fákat! Megmondták…

3. Folyik-e per, zsarolás, bántalmazás, valamint szexuális bűncselekmény miatt?
1. Sajnos igen.
2. Ez csak rágalmazás! Miattatok van ez is!

4. Lefestették-e a kerítést a koncert bevételéből?
1. Nem.
2. Mást vettek belőle… Különben is, megkapták az osztályok már régen! Csak tagadják!

5. Igaz-e, hogy csak 33 fő beteg szokott nyaralni, és nem tart velük a rájuk akaszkodó 76 fős slepp?
1. Nem igaz. Ráadásul a lakók duplán fizettek, és a pénzüket sem kapták vissza évek óta!
2. Csak a lakók, a kísérők nyaralnak, és néhány kiskorú gyermek, akiket nem tudtak a szülők elhelyezni arra az időre! Bebizonyítottuk, ott van a tábori névsor! Hazudtok!!!!!

6. Kikérte-e valaha is, bárki, őszintén az ön véleményét?
1. Soha. Ha mégis, csak azért, hogy kiszedjék belőlem, hogy miről mit gondolok, hogy aztán hátba támadhassanak vele!
2. Mindig!!! Őszintén beszámolok feletteseimnek a kollégákról, mindent elmondok róluk amit megtudok, meg amit gondolok!

7. Megbecsülik-e önt és munkáját?
1. Sem a személyemet, sem a munkámat…
2. Csak azét, aki megérdemli! Év végi jutalmazások, ingyen ebéd, ingyen üdülés…

8. Részt kíván-e venni a további jogsértésekben?
1. Soha többé…
2. Eddig sem sértettem meg semmit, csak a betegeket, és a dolgozókat! Mert megérdemlik!

*a b. válasz a jelenlegi vezetés és holdudvara válaszát tükrözi, az a. válasz, pedig a mienkét!

 Folyt. köv.


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

IJESZTEGETÉS MINDEN ALAP NÉLKÜL AVAGY ILYEN HA VALAKI NEM ISMERI AZ ŐT MEGILLETŐ JOGAIT

Számos alkalommal hallottam az általam kifogásolt csendben maradóktól, hogy nem azért nem lépnek/szólnak az ügyben, mert nincs arra vonatkozó saját véleményük, hanem azért, mert félnek, hogy megnyilvánulások esetében elvesztik az állásukat. (magyarul mondván: kirúgják őket!)

Egyre többen ismerik fel, hogy az állam számára sokkal többet ér a csupán csak az adott szakterületén képzett, de általános ismereteiben (legyen az műveltség, vagy más adatok) "homály" állampolgár, sőt mind többen látjuk, hogy a tudatos "információáramlat" is legfeljebb csak "Győzike-show" szintű és értékű.

Így aztán számos alkalommal és helyről értesülhettünk pl. arról, hogy a valóban elismerésre méltó helytállású életmentést milyen pártállású és beosztású megyei vezető "követte el", amely infók mellett természetesen szóba sem került, hogy a Veránka szigeti önkormányzati üdülő felújítására még ebben a nehéz helyzetben is jutott 118, 8 milcsi önerő, miközben pl. a Juhar utcai gyermekek otthonára csak majd 5 "milkót" sikerült "kiszorítaniuk", pedig mindkettőre mintegy 75 milliós pályázati összeg esett. 

Naná, hogy a nyilvánvalóan csak a kiváltságosok által használható (ezt csak az vitassa, akinek a postaládájában arról, nevére szóló értesítés lapul, hogy mint közalkalmazott igénybe venni jogosult az önkormányzati tulajdonú üdülőt, pl. üdülési csekkje (ha kapna) felhasználásával) szóval a csupán egyesek által igénybe venni lehetséges üdülőről is csak azt követően szerezhetett tudomást a "nagyérdemű" amikor az ott tartózkodás indokát volt muszáj megjelölni, addig egy szűk körön kívül ki tudott arról, hogy mire is megy el ennyi pénz?

Kb. ugyanennyire hiányos (sőt a valósággal ellentétes tartalmú) a tájékoztatás az egyes közalkalmazott dolgozókat megillető jogosultságok terén. Vegyük pl. azt a fent említett "kirúgás" lehetőségét. Na itt aztán valóban megy ezerrel az etetés. Mindenekelőtt tisztázzuk is, hogy itt nem egy magántulajdonú vállalkozásról, hanem egy "közintézményről" van szó, vagyis a vezető nem egyben a korlátlan joggal rendelkező cégtulajdonos is egyben, aki csak úgy elküldhet bárkit is.

A vonatkozó jogszabály (a közalkalmazottak jogállásásról szóló Kjt.) alapján ugyanis egy közalkalmazottat nem lehet csak úgy egyszerűen kirúgni. A közalkalmazotti jogviszonyának szándékos megszüntetéséhez vagy az intézmény adott álláshelyének megszüntetésére vonatkozó megyei közgyűlési határozat (hát ez elég fura lenne, az egész közgyűlést "rábeszélni" egy álláshelynek megszüntetésére az adott dolgozó kirúgathatósága érdekében) vagy a dolgozóval szemben "munkaköri kötelezettségének lényeges és vétkes megszegése miatt" indított fegyelmi eljárás során hozott elbocsátás fegyelmi büntetés szükségeltetne.

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy a vezető ezt a fegyelmit laza könnyedséggel intézi, jó ha tudják, hogy csak igen megalapozott indokolás esetén nem helyezi vissza a munkaügyi bíróság a fegyelmileg kirúgott dolgozót, a munkáltatót elmaradt munkabér, sőt kártérítés megfizetésére kötelezés mellett, így a kirúgással való fenyegetődzés ugyan valóban ijesztő lehet, csak éppen valóságtartalom nélküli. 

Egy közalkalmazottat - valós fegyelmi vétsége nélkül - végleges jelleggel kirúgni nehezebb, mint megmászni a Mount Everestet! Tudom, a kirúgással való fenyegetődzés esetén sokan inkább a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetését választották (elesve ezáltal számos őket megilletőtől: felmondási idő, végkielégítés, stb.) de igencsak meglepődtek volna, ha a másik utat választották volna, mert még a mai napig is ott dolgoznának, hiszen közalkalmazottat nem lehet csak úgy kirúgni.

Mindezekre tekintettel tehát az egyeseknek az ügybeni hallgatásának nem lehet valós indoka és magyarázata az állásukat féltés, mert akárhogy is "vergődne" a vezető, a közalkalmazott munkavállaló jogviszonyának megszüntetése neki önmagának "túl nagy falat".

NE HIGGYÜNK AZ EZZEL FENYEGETŐDZŐNEK!