A burn-out szindróma, a lelki kiégés az egészségügyben dolgozóknál is egyre gyakoribb. A kezdetekkor még szakmája iránt motivált, érzelemgazdag személyiség a nap mint nap rázúduló stressz hatására néhány év alatt lelkileg fásulttá válik, majd betegségtüneteket is mutat. Állapotát súlyosbítja, hogy általában különböző pszichés problémák (szorongás, intolerancia stb.) is társulnak általánosan rossz, érzelemszegény lelki állapotához. Ezek a tünetek pedig, kezelés híján, előbb-utóbb szomatikus problémákat is felszínre hoznak. Többek között ezek is okai lehetnek a pszichiátriai otthonokban dolgozó nővérek korai halálozásának, szenvedélyekbe való menekülésének, fokozott öngyilkossági hajlamának. Előforduló pszichés zavarok (alkohol-, drog- és gyógyszerfüggőség, öngyilkosság) jelentőségére hívják fel a figyelmet, míg a korábbi magyar kutatások a szomatikus megbetegedések magas előfordulását állapították meg. A dolgozók testi és lelki panaszai alapvetően stresszfüggők. Feszültségforrásuk elsősorban nem a súlyos betegek növekvő száma és a velük való intenzív foglalatosság, hanem a munkahely kedvezőtlen pszichológiai légköre, a merev munkaszervezés, a növekvő bürokrácia. A helyzetet súlyosbítja, hogy a naponta ismétlődő munkahelyi stressz hatásainak tompítására a többségnél hiányzik a magánéleti "védőháló", a lelkileg támogató család, a baráti kör, a megnyugtató szociális körülmények.
Tegyen a munkahelyi presszúra ellen! Ne hagyja, hogy magánéletét is az otthon vezetése tegye tönkre!