Vezetőink így dolgoznak!

Igazgatónő, hogy tetszik lenni?

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Két legyet egy csapásra...

Közeledik az év vége, illetve reményeink szerint valaminek a vége. Ha mégsem úgy alakulna a dolog, ahogy nagyon sokan várjuk, szeretnénk ha az igazgatónőnk a karácsonyi ünnep szervezésénél az alábbi kérésünket méltányolná!
Az összmunka értekezlet és a karácsonyi ünnep nem ugyanaz! Nekünk sajnos a karácsonyi jókívánságok és egymás köszöntése helyett, egy évenként megismételt  előadás jutott. Az előadás témája a pszichiátriai betegségek. A résztvevők fele nem is szakember, de megkockáztatom, hogy a hozzáértők sem kívánták ezt, az ünnepi köszöntés helyett végig hallgatni. Az évenkénti változás az volt, hogy a diaképek bemutatási sorrendje, eltért a tavalyitól! Az igaz, hogy szakterületén elismert előadó aki ezt tette, de milyen szakember az, akinek nem jut eszébe, hogy Karácsony hete van, ne szomorítsuk már őket.

Ültünk mint az iskolában csendben és némán, magunkba azon keseregtünk, hogy milyen jól esne egy kötetlen beszélgetés, megtudni, hogy a körülöttem, vagy a másik asztalnál ülők közül ki, hogyan készül az ünnepre, milyen ötleteket szedett össze arra, hogy egyre kevesebb pénzből is szép, meghitt legyen. Ez csak ábránd maradt, a szomorú valóság: előttem a legolcsóbb pogácsa és valamilyen ízű, üdítő ital.

Közben tudtuk, hogy a szegedi "Tanár Úr" juttatása 200.000,- Ft, mert nem csak ünnepi ebéd volt, hanem már ha egyébként is itt van, tanácsadó is... Két legyet egy csapásra...

Tehát 200.000,- Ft + Sóstói csárdában a teljes vezérkarral  ünnepi ebéd, intézeti gépkocsi hozta, vitte, természetesen intézeti sofőrrel.
Akkor az utolsó munkanapon a sofőr, munkaidőn túl a portán várta a telefonhívást, hogy mehet a csárdába a tanár úrért és indulhat Szegedre, december lévén, hóban fagyban. Este 8-ra itthon is volt. Ez minden évben - reményeink szerint utoljára tavaly - így volt.

Évek óta havi rendszerességgel (úgy fizetés környékén), megjelenik tanácsokat adni. Ezt szinte minden esetben, iszonyatos káosz és szomorúság követte. Nem ők szomorkodtak...
Arra kértük némán magunkban, hogy tegye meg a kedvünkért, hogy nem tesz semmit, tanácsot meg főleg nem ad! Legyen az övé a járandóság + útiköltség + ingyen ebéd pakk a konyháról, csak ne keverje, fokozza a rosszat  tovább!

Adódik a kérdés, hogy a két pszichiáter mellett, kinek ad tanácsot? Vagy, a két pszichiáter képességét meghaladó tanácsra van szükség az intézet vezetéséhez? Mert a szörnyűségek minden tanács ellenére megtörténnek. Állítólag nem is tudták! Sőt meglepődtek, úgy igazán.

Mostanában sokat foglalkoznak a médiában bizonyos tanácsadói szerződések felülvizsgálatával, az egész országra kiterjedően. Gondolkodjunk együtt: 12 hónap x 100.000,- Ft ez mennyi is, igen 1.200.000,- Ft + decemberben 2x, a hetes osztály felkészítése a kihallgatásra még 100.000,- Ft, útiköltség,  ingyen ebéd, pakk a konyháról, "sajt az ölbe". Hát ember, ez több mint 1,5 millió Ft évente. Ki tudja hány éve? Ez a tanácsadói szerződés, hova sorolandó?

Adódik a kérdés, hogy a fenntartó jóváhagyta e az intézet költségvetésében olyan sort, hogy tanácsadói díj 1,5 milló, vagy egy kicsit több?! Ha ezt meg tudja finanszírozni a fenntartó, akkor nagyon szerencsés, mert nemhogy nem érte el a gazdasági válság, hanem egyenesen Kánaán van a megyében!
Ha nincs ilyen sor a költségvetésben, akkor kitől veszik el, és hogy merik?

Az ünneplés befejezése, koccintás olcsó pezsgővel, műanyag, vagy üdítős pohárral. de ezt általában már nem vártuk meg, mert ez az egész nem értünk volt, és nem rólunk szólt!

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Hírvivő

 .
Nagyításért kattintson a képre!

c

Lukács Lászlónak ajánlva, szeretettel

Ha az én rokonom lenne az ápolónő, aki kiállt a betegekért, én büszke lennék rá! Így is az vagyok, pedig ez egyedül az ő érdeme!

Ez az igazán nagy horderejű dolog, kockáztatni az állásunkat, egészségünket, nyugalmunkat, kapcsolatainkat, hivatásunkat, megélhetésünket a ránkbízottakért! Szembe menni - hivatásunk  tisztaságáért – majd' mindenkivel, kitaszítottá válni érdemtelenül. Megalázottnak lenni, elismerés helyett!
Kíváncsi lennék, hogy ön képes lenne e mindezt felvállalni a szent ügyért, a hazáért!?
Lehet büszkének lenni rá, lehet felnézni rá, lehet utána csinálni... lehetne esetleg kiállni az igazság mellett, a hazugság helyett!

Ő, s a hozzá hasonlók az én szememben az igazi hősök... Egyszerű emberek, akik felismerik az igazságot, és kiállnak mellette... Remélem, egyszer majd dicsekedni fog vele, és ön is felnéz rá, mert rádöbben, mi az igazi érték, melyet tűzön-vízen át képviselni kell! 

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

JUHA’LAS*

Sajnos, nem csak a fenntartó a közös a két Bács megyei intézmény problémájában, ugyanis sok helyen hasonló a helyzet. Örököltük a rosszul működő rendszert és szemléletet, melyben a vezetők lenézik azokat, akik emlékeztetik őket arra, honnan indultak… S hogy ezzel ne kelljen folyton szembesülniük, igyekeznek távol tartani magukat a problémától!

 

Emlékeznek talán még Gyurcsány Ferenc elszólására: Nem lehet munkával büntetni az embereket! Mert nekik a munka mindig is büntetés volt… Az "Oda nekik, az is jó lesz!" szemlélet lett az uralkodó, szemben azzal az állítással, melyet nem győzök eleget hangsúlyozni: A legelesettebbek, legkiszolgáltatottabbak mellé kellenek a legjobb szakemberek!

Eleink idejében, főleg a családok vállalták a gondoskodást hozzátartozójukról, valamint az Egyházban, a Vöröskeresztben, vagy más civil szerveződésben elhívatott, nemes(lelkű) emberek foglalkoztak a rászorulókkal, azóta ezt az elmúlt 60 év gyökeresen megváltoztatta... Ma is ez a helyzet, a betegek, kicsinyek nem számítanak! Oda, nekik, ez is jó! És most itt be lehet helyettesíteni a közigazgatással, vagy más társszakmákkal…

Ahogy a rendszerváltoztatást követően létre kellett hozni a szociális ellátó rendszert, a meginduló képzés magábaszívta a potenciális munkanélkülieket...  Oda, megfelelő az alkalmatlan munkaerő is, ezért nem engedik a szűrést, a pályaalkalmassági vizsgálatot. Nekik, jó az alacsony színvonalú oktatás, mert így nem támasztanak majd igényeket! Jöhet a sógor-koma-jóbarát, mert ő majd kiáll mellettük, - mint látjuk - bármi áron! Olyan ellenőrzés, ami nem találhat semmit, mert őket is a fenntartó fizeti, és utasítja... Működésképtelen jog- és érdekvédelem, lényeg, hogy a kezükben legyen a gyeplő, s papíron minden működjön... A beteg meg nem számít, rajta taposhatunk, hogy állásunk megmaradjon, karrierünk tovább épüljön, pozíciónk erősödjön, kapcsolatrendszerünk szélesedjen, egzisztenciánk, anyagi helyzetünk tovább gyarapodjon. Gyalázat.

Ez a probléma széles e hazánkban, ahogyan én látom.

Lenézik az egyszerű, becsületes dolgozót és kisemmizik őket. Velü(n)k tartatják el a sok élősködőt, ingyenélőt, hazudozót, csalót, beteget veszélyeztetőt…

Hát ezen kell változtatni, tisztelt döntéshozók, tisztelt választók! Nem majd a választások után, hanem azonnal!

*Juhar+Halas - A szerk.
 
Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Egy bizonyos Máriának!

       

Hetek óta készülök, hogy végre írjak neked, hiszen most ünnepeljük a te kedves neved, most végre rászántam magamat, hogy írjak, csak már azt nem tudom, hogy téged hogy hívnak... Túl sok a neved:)))

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net