MOST MÁR NINCS AKADÁLYA NYILATKOZNIA!

"Megszületett" a jogerős ítélet !

Hogy is volt a kezdetekben? Hogyan is reagáltak az illetékesek a bejelentésre?  Idézzük csak fel pár sorban a történteket:

"Az intézet belső vizsgálata legalább annyit foglalkozott az állítólagos visszaéléseket bejelentő ápolókkal, mint magukkal a visszaélésekkel.

Mióta a kiskunhalasi pszichiátriai otthon egyik dolgozója először tett bejelentést az igazgatónőnek arról, hogy egyes ápolók bántalmazták az ellátottakat és szexuális visszaéléseket követtek el ellenük, négy különböző vizsgálat jutott arra a következtetésre, hogy ilyen valószínűleg nem történt. Vizsgálta az ügyet az intézmény, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mint fenntartó, a Mentálhigiéniás Egyesület mint illetékes módszertani intézet, valamint a Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, részben hivatalból, részben a szociális minisztérium felkérésére. Mindegyik vizsgálat arra jutott, hogy az állítólagos bántalmazásokra nincs bizonyíték.

 Az [origo] betekintést kért a pszichiátriai otthon fenntartójától, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattól a korábban lefolytatott négy vizsgálat dokumentumaiba. A vizsgálatok anyaga szerint a 7-es osztályon 14 ápoló dolgozik, valamennyiüket kétszer hallgatták meg a vizsgálatok során: egyszer a belső, egyszer pedig a fenntartói vizsgálat alatt. Mindannyian mindkétszer tagadták, hogy bántalmazás vagy szexuális visszaélések folytak volna az osztályon. "Ellenben a meghallgatások során arra derült fény, hogy a bejelentők és az ápolási osztályon dolgozók között mély konfliktus feszül" - olvasható abban az igazgatónőnek címzett levélben, melyet a belső vizsgálat lefolytatásával megbízott vezető írt február 1-jén.

A belső vizsgálati jelentés hosszan foglalkozik a bejelentők személyével. Rögzíti, hogy az egyik nővel néhány nappal a bejelentése előtt közölték, hogy nem hosszabbítják meg december végén lejáró szerződését, a másik ellen pedig, aki 16 éve dolgozott már az intézményben, 2009 februárjában fegyelmi eljárás folyt, és problémák voltak munkájával. A belső jelentés szerint a két bejelentő általánosságban beszélt a visszaélésekről, helyenként maguknak és egymásnak is ellentmondva, és köztük szoros barátság van a magánéletben, ezért "elfogultság is fennállhat". 

Túlfűtött szexuális fantázia

A 7-es osztály dolgozói a meghallgatásokon arról is beszéltek, hogy szerintük az egyik bejelentő nőnek túlfűtött szexuális fantáziája van, gyakran viselkedett kihívóan férfi kollégáival. A fenntartói vizsgálatról készült jegyzőkönyv szerint több kihallgatáson a kérdések nagy része már nem is az esetleges visszaéléseket firtatta. A főnővérnek például csak azt az egy kérdést tették fel, hogy mi a véleménye a két panaszos munkájáról, viselkedéséről. Az egyik olyan férfi ápolótól, aki a bejelentők szerint maga is követett el visszaéléseket, a fenntartói kihallgatáskor tíz dolgot kérdeztek, ebből hat a bejelentők személyére vonatkozott.

A fenntartó kérdéseinek megfogalmazásából sokszor az tűnik ki, hogy a kérdező az ápolók ártatlanságáról van meggyőződve. "Volt-e valami olyan, ami félreérthető volt, és ebbe az irányba vitt el, hogy úgy tűnt, mintha ezek a dolgok megtörténtek volna?" - kérdezték az egyik olyan férfi ápolótól, akinek a bejelentés szerint köze volt a visszaélésekhez.

 Az intézet pszichiátere a belső vizsgálati jelentés szerint végül azt állapította meg: "elmondásuk és a körülmények összevetése alapján a szexuális inzultus vagy bántalmazás ténye nem nyert igazolást, sőt, meg nem történtnek mondható".

 A belső vizsgálat során ellenőrizte a betegek bőrfelszínét az intézmény pszichiáter szakorvosa, akinek ezen kívül orvosi pszichiátriai rehabilitációs szakvizsgája és igazságügyi elmeorvosi szakértői gyakorlata is van. Mindössze két betegnél talált sérülést, és a jelentés szerint mindkét érintett betegségéből adódóan kiszámíthatatlan, gyakoriak náluk az auto- és heteroagresszív megnyilvánulások, a külsérelmi nyomokat valamelyik társuk okozta.

A pszichiáter főorvos megjegyezte azt is: elképzelhetetlennek tartja, hogy verésről, szexuális vagy egyéb megalázásról az ellátottak ne számoltak volna be, hiszen kisebb súlyú sérelmek esetén jelzéssel éltek. Ugyanezt mondta a fenntartói meghallgatáskor az egyik ellátott gondnoka is. Szerinte "ezek a betegek nem képesek arra, hogy az információt visszatartsák. Ha ilyen történne, azt a lakók elmondanák". A betegek ellátottjogi képviselője, aki minden hónap első hétfőjén tart fogadóórát, szintén azt mondta a vizsgálatokkor: soha nem tapasztalt bántalmazásra utaló jelet, panaszjelzést sem kapott. Az igazgatónő szerint az ellátottak hozzátartozói sem jeleztek ilyesmit.

A belső vizsgálatot méltatta a régiós módszertani intézmény, a Mentálhigiéniás Egyesület február 3-án kiadott feljegyzése. "A belső vizsgálat objektív, reális tényeket keres, kellő gondosságú, megfelelően dokumentált" - olvasható a feljegyzésben. A Mentálhigiéniás Egyesület munkatársai február 2-án személyes látogatást tettek az otthonban, beszéltek az igazgatónővel, a szakmai vezetővel és a vezető ápolóval, valamint dokumentumokat vizsgáltak, és fotókat készítettek. Ezek alapján jutott a Mentálhigiéniás Egyesület is arra az eredményre, hogy nem találtak bizonyítékot visszaélésekre.

A fenntartói vizsgálat is rendben találta az ellenőrzött dokumentumokat a jelentés szerint: nem fedeztek fel sem ellentmondást, sem utalást a bejelentett visszaélésekre a 2009-ben osztályos átadási naplóban, a lakógyűlések jegyzőkönyveiben, a nővérértekezletek jegyzőkönyveiben. Az iratáttekintés és a helyszíni szemle módszerével dolgozott vizsgálódása során a minisztérium által felkért gyámhivatal is, amely szintén nem tárt fel terhelő bizonyítékot. A február 3-án kiadott gyámhivatali összegzésben az szerepel, hogy a helyszínen "megfélemlítésnek, túlzott tartózkodásnak, visszahúzódásnak nyoma sem volt", az ellátottak pedig "nemcsak felismerték, de szeretettel üdvözölték a dolgozókat".

"Jelen ügyben a közigazgatás eszközeivel további bizonyítás nem folytatható, illetve attól az eddigiektől eltérő eredmény nem várható, csupán egy büntetőjogi eljárás lehet képes további bizonyításra" - összegezte a lefolytatott vizsgálatok eredményét a gyámhivatal."

(Forrás: baon.hu)

A kiskunhalasi pszichiátria és a kecskeméti Juhar utca körüli események és vizsgálatok miatt országos sajtótájékoztatót hívott össze Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke. 

Néhány újdonságot sikerült megtudni a két megyei fenntartású intézmény körüli helyzetről: elsőként azt, hogy a nagy médiavisszhangot kiváltó történések a fenntartó szerint egyértelműen politikai indíttatásúak, s a szálakat mindkét esetben két-három, bosszúra éhes volt dolgozó mozgatja a háttérből. Bányai Gábor bevezetőjében úgy fogalmazott: „Lejárató hadjárat indult el mind a két intézmény ellen, minek következtében éppen az ellátottak helyzete romlott jelentősen az elmúlt hetekben”.

A halasi pszichiátria belső vizsgálatának részleteit az elnök bevezetője után Rausch Sándor alelnök ismertette, majd összegezte a tényeket: jelenleg már csak a rendőrségi vizsgálat van folyamatban, az összes többi (fenntartói, minisztériumi) vizsgálat már lezárult, s ezek azt állapították meg: nem történtek meg azok az események a halasi intézetben, amelyekről a feljelentők beszélnek.

 

Az első fokon hozott elmarasztaló ítélet véleményezését a megyei Elnök úr  azzal utasította el, hogy ez még nem jogerős ítélet, majd azt követően fog nyilatkozni. Hát itt a jogerős ítélet Tisztelt Elnök Úr, ahogyan a Juhar utcai ügyben is már rég megszületett a hasonló. Várjuk a nyilatkozatát!

Ez ugyanis egy mai hír:

Erőszakos anális közösülés egy Asperger- és Tourette-szindrómában szenvedő beteggel, egy gondozott súlyos bántalmazása, a betegek zsarolása – ezekkel vádolták azokat az pszichiátrián dolgozó ápolókat, akinek ügyében kedden hozott jogerős ítéletet a Kecskeméti Törvényszék. Az egyik sértett már meghalt, a vádlottak pedig Németországban dolgoznak, de már nem sokáig, mert a fajtalankodással vádolt férfit 6 év 6 hónapnyi fegyházra ítélték.

A Kecskeméti Törvényszék másodfokon, jogerősen ítéletet hirdetett a kiskunhalasi pszichiátrián történt visszaélések ügyében. 6 év 6 hónapi fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra súlyosbította annak az ápolónak az ítéletét, aki 2009. nyara és 2010. januárja között hatszor is fajtalankodott az egyik beteggel, akit az otthonban ápoltak.

 A tárgyalásra egy védőügyvéd és újságírók mentek csak el, a vádlottak - összesen három egykori férfi ápoló - nem voltak ott: kiderült, hogy ketten közülük, akik szabadlábon védekezhettek, jelenleg Németországban dolgoznak. Köztük az a férfi is - az elsőrendű vádlott -, aki a legsúlyosabb, hat és fél éves fegyházbüntetést kapta. Ügyvédje újságíróknak azt mondta, hogy a szabályok szerint három hónap múlva kell börtönbe vonulnia a férfinak.

A kiskunhalasi pszichiátrián történt esetek ügyében 2010 elején indult nyomozás két ápolónő feljelentése nyomán, akik azt állították, hogy több ápoló rendszeresen veri az ott kezelteket, valamint különböző szexuális műsorok előadására veszik rá őket. Bár az eredeti feljelentés alapján nem tudtak vádat megfogalmazni az ügyészek, találtak olyan erőszakos eseteket, amelyek alapján mégis vádat emeltek.  A korábban nyilatkozó ügyészek szerint jegyzőkönyvek készültek a verésekről, a homoszexuális erőszakról, az intézet vezetője mégsem tett lépéseket, az ügyeket "szó szerint eltussolták". Egyikük a vádak szerint egyszer úgy megvert egy beteget, hogy mentőt kellett hívni hozzá.

Ez egyszer hittek a pszichiátriai betegnek

A másodfokú ítéletet kihirdető bíróság hosszan indokolta az ítéletet, amelyet az erőszakos közösüléssel összefüggően még súlyosbított is (első fokon ugyanis öt évet szabtak ki az ápolóra). Azt is elmondta, hogy miért fogadta el a sértett - vagyis a megerőszakolt pszichiátriai beteg - vallomását. Erre épült ugyanis főként az ügy, pontosabban a bizonyítási eljárás a tárgyalások során. (A beteg nem élhette meg a másodfokú tárgyalást, mert az eset után átszállították egy sümegi intézménybe, ahol öngyilkos lett.) 

A nemi bűncselekményeket eleve nagyon nehezen lehet bizonyítani, ebben az esetben még nehezebb dolga volt a hatóságoknak, ugyanis az áldozat pszichiátriai beteg volt - mondta a bíró. Az Asperger-szindrómában és Tourette-szindrómában szenvedő ápolt az eljárás során aprólékos vallomást tett, míg a vádlott csak szimplán tagadta a vádat.

A sértett apró részletekbe menően elmesélte, hogyan hajtották végre a bűncselekményt: beszámolt a helyszínről, hogyan kötözték le, mesélt a fájdalmáról, lelkiállapotáról és a fenyegetettség érzéséről, amit az ápoló magatartása miatt érezhetett. Nem egyszerűen elmondja a történeteket - hogy análisan közösült vele a vádlott -, hanem apró részletekkel színesítette az esetet, ami a bírói gyakorlatnak megfelelően erősíti a vallomás hitelességét - sorolta a bíró.

Szerinte ez, illetve a sértett mentális állapota is azt bizonyítja, hogy a helytálló volt a vallomás. Az áldozatot hét szakértő is tüzetesen megvizsgálta, akik megállapították, hogy az aspergeres és tourette-es betegek nem képesek fantáziálásra, hazugságra, ezért elfogadták azt, hogy a sértett "megfelelő akaratnyilvánítási és tanúskodási képességgel" rendelkezett.

Az ápoló védője több ponton is megpróbálta kétségbe vonni a beteg beszámíthatóságát, de sikertelenül. A védelem szerint furcsa volt például az, hogy csak fél évvel az eset után szólt a sértett másoknak. A pszichiáterek véleménye szerint viszont az autisztikus, kényszeres betegek nem "a megszokott módon" reagálnak a dolgokra, a sérelmeiket nem azonnal, hanem később oldják fel, addig pedig magukba zárják.

A védelem szerint az is furcsa volt, hogy többeknek nevetve adta elő a sértett az erőszakos anális közösülésről szóló szörnyű történetet. A bíró szerint ugyanakkor a Tourette-szindrómás betegekben örömet okoz az obszcén szavak kimondása, ezért ez sem gyengíti a sértett vallomását. Ahogy az sem, hogy a beteg rendkívül magas intellektusó ember volt, aki valószínűleg így félre tudta vezetni a szakértőket.

Azt fogod kapni, amit egy lány

A bíró több olyan részletet is bizonyítéknak értékelt, amelyek közvetlenül nem kapcsolódtak az esethez. Például az egyik ápolónő vallomását, akit a fajtalankodásról kérdeztek. Ő egyszer hallotta, amint az elítélt ápoló azt mondja a betegnek: „Olyan a segged, mint egy lányé, és azt is fogod kapni, mint egy lány”. Míg egy szintén az intézetben dolgozó ápoló annak volt fültanúja, hogy a fürdőző ápoltaknak azt mondja a vádlott, hogy „haladjatok, mert mindjárt feláll a faszom”. A bíró szerint ezek is arra utalnak, hogy a vádlottat nem csak munkaköri kötelességből, hanem szexuális vonzalomból is foglalkozik az ápoltakkal. A vádlott szexuális szokásairól egy férfiismerős vallomását is felidézte a bíró: az egyik átszórakozott éjszaka után a vádlott felajánlotta neki, hogy 30 ezer forintért orálisan kielégíti.

 Egy embert azért visznek kórházba, mert bíznak az intézményben, abban, hogy jobb körülmények közé fog kerülni" - mondta a bíró, aki szerint az itt elkövetett visszaélések éppen ezért különösen súlyos bűncselekmények. A vádlott "alapjaiban rengette meg ezt a bizalmat", mondta, hozzátéve, hogy "fokozott mértékben esendő az, aki pszichiátriai betegségben szenved, és a vádlott okkal gondolhatta azt, hogy a sértettnek senki nem fog hinni".

Nem önvédelem, hanem erőszak

A másodrendű vádlott ítéletét, akit azzal vádoltak, hogy az egyik szintén kóros elmeállapotú beteget ütlegelte és rugdosta, viszont helybenhagyta a törvényszék, így ő 2 év felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az estet. Őt azzal próbálta menteni a védelem, hogy jogos védelmi helyzetbe került, amikor az egyik beteg megtámadta. És azért rúgta meg a sértettet, mert számíthatott arra, hogy még többször megrúgja. A bíró szerint ugyanakkor több vallomásból is kiderült, hogy a vádlott a rátámadott ápoltat lelöki, aki eszméletlenül földre zuhan, mert beütötte a fejét. A vádlott ápoló ezután a papucsos lábával rugdosta a földön fekvő ápoltat, ezért az önvédelem nem igazán indokolható.

A harmadrendű vádlott felmentő ítéletét helyben hagyta a bíróság. Ellene az volt a vád, hogy élelmiszert és egyéb apróságokat zsarolt ki a pszichiátriai otthon lakóitól. Az ítélet szerint a vádlott kapott édességet, élelmiszert és apróbb ajándékokat az otthon lakóitól, de bizonyítható volt, hogy ő is vitt be élelmiszert az intézetbe, amit többször szétosztott.

(Forrás: origo)

Álláskeresés

Állást keresek!

Becsületes ember, tisztességes bérért, tisztességes munkát keres.

Csak korrekt munkaadók megkeresését várom!

Magamról (hivatkozások - kattintson!): 

Szakmai önéletrajz

Aki nem ismerne I. (szakmai tapasztalat)

Aki nem ismerne II. (képesítések)

 Az intézményi munkámról

Referencia blog:  http://pszicho.net

Levélcím: erzsebet@uray.hu

Petíció a megbecsülésért...

Lásd: ITT!

Egy dologgal egészíteném ki a fentieket: a pályára kerülést megelőzően kötelező mentális alkalmassági szűrés bevezetését indítványoznám, alkalmazás feltételeként pedig erkölcsi bizonyítvány meglétét.

Ezek nélkül nem lehet beszélni a szakma elismeréséről, sem a dolgozók megbecsüléséről... 

Levélküldés: ITT!                   Facebook

SAKK

 Nagyításért kattintson a képre!

Levélküldés: ITT!                   Facebook

Olvasói levél – Levél a szakszervezet vezetőségének

 

"Az integráció első alapgondolata gazdasági indoklással történt, majd mikor ez nem hozta meg az eredményt szakmai indoklásba bocsátkoztak, de mikor ez sem igazolódott az integrált rendszer igazgatója azzal érvelt, hogy vissza kell állítani a kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona Intézmény megtépázott hírnevét. Kíváncsi lennék, hogy mi lesz a következő indoklás ??

A halasi intézmény tehát telephely lett és ki lett szolgáltatva egy a pszichiátriai betegek gondozásában laikus társaságnak.

Az integrációt követően az alábbi intézkedések történtek:

Először is megszüntettek jó néhány orvosi ellátást, többek között a bőrgyógyászati rendelést, a szemészeti rendelést, a fogászati rendelést. Az ellátások megszüntetésével sikerült elérni, hogy a helyi kórházban időpontok egyeztetésével lehet csak a nevezett ellátásokra bejelentkezni, melyek egyes esetekben akár hetek is lehetnek.

A helyi önkormányzat által működési és használatbavételi engedéllyel rendelkező rendelőket viszont átalakítják, netán ha valamikor (esetleg az integráció megszűntével) újra működnének a rendelők hosszú eljárási procedúra és pénz befektetésével lehet újból azokat megnyitni.

El kezdték a pszichiátriai betegek gondozását pedagógiai és fegyelmi módszerekkel végezni, mint ahogy azt az önkéntes szenvedélybetegekkel meg tudták csinálni. Szétbontották az intézmény szubintenzív részlegét, valamin az un. 7. osztályt, azzal a céllal, hogy a nehéz eseteket szétszórják az intézmény teljes területén. Ez a módszer valószínűvé teszi a teljes területen történő  problémák eszkalációját, a teljes területen történő károkozást és a gondozók veszélyeztetését.

Ebben az intézményben pontosan a régi tapasztalatok alapján lett létrehozva ez a bizonyos 7. osztály.

Központosították a vezetést a telephely vezető egy személyben telephely vezető, vezetőápoló és mentálhigiénikus csoportvezető is lett, miután rájött, hogy ez sok,  később a mentálhigiénét leadta.

Állandó értekezletek közepette telnek a napok, minden értekezlet után az új vezérkar még tovább értekezik órákon át, majd másnap más értekezlet és a szóban közölt határozatok alapján valami elkezdődik, egy időre, majd órák múlva természetesen rájönnek, hogy ez mégsem jó, majd új értekezlet új döntések új utasítások és egy a cirkuláció megy folyamatosan tovább.

A vezetői módszerük a minőségbiztosítás jegyében zajlik, mert büszkék arra, hogy tanúsított rendszerük van, holott ez alapvetően nem igaz, mert a MERT - CERT KFT-nek, aki végezte a tanúsításukat az ápolás és gondozásra nincs akkreditációja.

Az egész rendszer ily módon csak egy halandzsa, melyet jól eladtak a fenntartó felé, aki be is vette ezt a maszlagot.

Néhány gondolat még:

A konyhán, mint veszélyes üzemben szabálytalanul délutáni műszakban csak egy személyt alkalmaznak,

A portai szolgálatot ahol komoly szakmai kihívások is vannak (lift elakadás elhárítás, tűzjelző rendszerkezelés…stb.) lakóval láttatják el

A büfét engedély nélkül üzemeltetik Az alapító okirat 12. pontja szerint „Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat”) természetesen Kaskantyúról és Tabdiról származó áruval ellátva.

Tanuk nélkül vizsgálja meg Petrichné (személyiségi jogokat sértve) a konyhai és mosodai dolgozók személyes tárgyait, táskát, kabátot, köpenyt stb. (bemenet a konyhai dolgozók öltözőjébe és az egyik dolgozó táskáján a tépőzárat felnyitva belenyúlva átkutatta azt).

A lakók rendszeresen késve kapják meg a szociális foglalkoztatásból adódó bérüket.

Megszüntették a lakók számára 20 éven keresztül biztosított esti kenyér és zsír adagolást

Folyamatosan ellenségeskednek a Közalkalmazotti Tanács vezetőségével, a Szakszervezettel.

Nagyarányú fejlesztésekbe és átalakításokba kezdtek az amúgy is csökkent szakmai értékű karbantartó csoporttal, akik a munkájukat úgy tudják végezni, hogy az egyik helyről,l egyik befejezetlen munkáról a másikba rángatják őket, mert sem ember sem eszköz sem idő nincs a szervezetlen, és egyszerre mindent akaró fejlesztések elvégzésére. Nem beszélve arról, hogy semmit sem adnak ki írásban, ami reggel még fontos, az délutánra már nem fontos.

Be akarják vezetni több millió forintért a központi gyógyszerellátást, az eddig bevált módszer helyett, ami a helyi un. osztályos terápiás nővérek feladata volt.

Egy - egy osztály 35-45 lakóval működött ahol a terápiás nővér ismert mindenkit, ismerte a gyógyszereit és ha valami probléma támadt akkor az intézményi pszichiáter főorvossal konzultálva módosítottak a terápián. Az új rendszerben az információ elveszik. A módszer működik egy kisebb közösségben, de nem 300-nál több ápoltnál.

Az intézményben dolgozó körzeti orvos ( Dr. Bús Imre) már többször figyelmeztette Kiss Gábort, hogy amit művelnek nem vezet jóra.

Kiosztották a munkaköri leírásokat egy példányba hitelesítés nélkül, de nem mindenkinek.

A probléma az, hogy a másik példányt takarékossági okokból elektronikusan tartják nyílván, ezáltal a dolgozó alá sem tudja írni, de még ellenvéleményt sem mondhat.

Bevezettek a néhány új beosztást szóban, de sem a munkaköri leírásban, sem pedig felelősségi, és hatáskörben nem lettek tájékoztatva a dolgozók.

Elvárják az elektronikus adatszolgáltatást a telepvezető és az igazgató felé, de nincs tárgyi feltétel hozzá, sem internetes hálózat, sem pedig eszköz, pendrive stb.

Állandóak a vezetői értekezletek, de semmilyen döntés nem születik, javaslatok és ötletekkel tűzdeltek az értekezletek, semmilyen irányvonal nem tisztázott.

Az ötletek és javaslatok már az első napon megváltoznak.

Nincs az intézményben egy felelős személy, aki dönteni tudna, még az igazgató sem dönt, mert Kiskunhalas és a helyi viszonyok gondolok itt az ápolás és gondozásra, valamint az 1/2000-es rendelet szerinti egyéni gondozási, fejlesztési, felülvizsgálati kötelezettségekre nem tisztázott számukra.

Nincs olyan kinevezett felelős személy, aki ezt felvállalhatná, vagy elkészíthetné.

A 20 év alatt a jogszabályoknak megfelelően kialakított nyomtatványokat begyűjtötte Kaskantyú és nem adott helyette ki semmilyet, meg lett tiltva a régi nyomtatványok használata.

A foglalkoztató csoport vezetésével megbízták Klam Lászlót még a tavasszal annak ellenére, hogy csoporton belüli szavazással Vincze Istvánra szavazott a csoport. Ezután folyamatosan dicsérték a munkáját. A múlt hét végén az igazgató egy huszárvágással szóban leváltotta Klam Lászlót és a mentálhigiénés csoport által nem kívánatos személyt, N. Krisztinát bízta meg szóban a csoport vezetésével.

N. Krisztina a csoport szavazáson mindössze két szavazatot kapott, egyet saját magától, egyet pedig a barátnőjétől. A csoport tagjai nem kívánnak együtt dolgozni ezzel a személlyel és ezt ott a helyszínen, Kiss Gábor telepvezetővel is közölték

A KJT szerint az írásban kinevezett Klam Lászlót csak indoklással lehetett volna leváltani!

Az igazgató hetente rövid ideig tartózkodik Kiskunhalason és a jelentésekre, beszámolókra vagy nem, vagy pedig csak később érkezik válasz.

Nem csak a Petrichné és a Kiss Gábor ellen lázong az egész intézmény, hanem az integráció ellen, mert egy ekkora intézmény 300 lakóval és 200 dolgozóval nem lehet probléma mentesen távirányítással és hatáskör nélkül vezetni.

Az is elgondolkodtató, hogy a tisztelt fenntartó folyamatosan ellenőrizte az intézményt éveken keresztül, de az integráció óta, egyetlen felettesi ellenőrzés sem volt.

Olyan ez mintha már senkit sem érdekelne Kiskunhalas sorsa.

Az intézmény dolgozóinak egy része ezt unottan veszi tudomásul, másik része konformistaként behódol, a harmadik része pedig titkon lázong.

A teljes engedetlenség azért nem történik meg, mert létrehoztak egy besúgó információs hálózatot és minden elejtett más gondolat azonnal a vezetőség tudomására jut.

Kérjük a szakszervezet közbenjárását az intézmény érdekében, akár a fenntartónál, akár a fenntartó felettesénél.

Kiskunhalas 2013. augusztus 2."

Anonim levélként érkezett, köszönjük!

Levélküldés: ITT!                   Facebook

Csabának

 

Ilyen, amikor több „húron” együtt pendülnek:

ITT!

Ugyanaz, két húron pendülve:

ITT!

Mi pedig, egy húron pendülünk…

Levélküldés: ITT!                   Facebook

Helycserés támadás…

A foglalkoztatóba új vezetőt neveztek ki Klam László helyett… Szakmai értekezlet helyett, vezetőcsere bejelentés történt... Mindenki megdöbbent, bár ez nem szokatlan ebben a csoportban...

Tizenöt év után lett ő a csoportvezető… Sokáig ő volt az egyetlen, akinek gyógypedagógiai végzettsége volt, így továbbra is rejtély, hogy ki fog foglalkozni a jövőben az intézmény (egyik-) másik felével… Korábban, amikor vezetőváltás történt a csoportban, - és nem ő lett az új vezető – azzal vigasztaltam, hogy azért nem lehetett ő, mert a munkáját nem lehet nélkülözni… Nálunk ugyanis eddig az volt a felső utasítás, hogy a csoportvezetőnek nem kell foglalkoztatni a lakókat! Sosem értettem...

Mára az a furcsa helyzet alakult ki a fogiba, hogy két korábbi igazgató (Simon Ilona és Vincze István) is tagja a foginak, valamint a két volt csoportvezető is (Visnyei Ágnes, Klam László)… Erős a mezőny, még akkor is, ha Simon Ilona gyakorlatilag több mint két éve nincs jelen a csoportban…

Aki alkalmas lenne az elmegy, vagy fel sem merülhet a neve, mivel túl jó szakember… Az új vezetés alatt volt itt már szavaztatás a csoportban –, hogy kit szeretnének vezetőnek… (Ismerjük az előző vezetés gyakorlatából, a kiváló dolgozóra történő titkosított szavaztatások: „Mert véleménye fontos nekünk!”). Most is meglett az eredménye: aki a legkevesebb szavazatot kapta (állítólag 1 kolléganő szavazott rá), azt nevezték ki… No nem mintha az egy szavazat miatt lenne valaki alkalmas, vagy alkalmatlan vezető…

Miért kérdezték meg akkor? – háborog az ember magában. Mert bármennyire is el akarják hitetni velünk, hogy fontos a véleményünk, valójában senkit sem érdekel. Csak azt akarják tudni, hogy mire (kire) gondolunk?

Arról már nem is beszélve, hogy egy kirekesztésben élenjáró csoporttól nem kérdezem meg, hogy kit szeretnének vezetőjüknek!? Pontosan tudom, hogy ki lenne alkalmas, s ki az, aki semmiképpen sem… De ehhez, nekem is – mint döntéshozó vezetőnek – megfelelő koncepcióval kell(ene) rendelkeznem.

Egyébként láttam őt korábban helyettesíteni más csoportvezetőt … Nem volt rossz, igaz, meg kell tanulnia, az egyenlő bánásmódot… Pontosabban az egyenlő, jó bánásmódot…

Érdeklődve várom a fejleményeket, többek között azt, hogy sikerül-e Simon Ilonát - elődeivel ellentétben - munkába állítania… Korábban Simon Ilona nem engedte, hogy belőle vezető legyen… Az okát, csak ő tudja…

Mindenesetre ez is egy üzenet, hogy rajtunk kívül kinek, az majd az idő múltával kiderül.

Levélküldés: ITT!                   Facebook