Ma megint osztás volt… Általában minden munkatársin van valami blog”ok”. Jól bevált taktikát követnek, mindig más hoz fel témát, mintha spontán megjegyzés lenne csak… A lényeg a blog, vagy annak következményei…
Ma beszámoltak a vizsgálat eredményéről, melyet a hőségriadó alkalmával történt rendezvények kapcsán vizsgáltak, és mindent rendbe találtak, mivel a dolgozók körültekintően jártak el. Úgy hogy kár volt, a feljelentgetés és az egész hajcihő! Ebben egyet értünk, mondom… (Rossz válasz: Én csak ne értsek egyet! - gondolom* A szerk.)
Majd tovább folytatva azt mondja a tanul(t) kolléga, hogy legyek kedves, őt hagyjam ki legközelebb az én ügyemből, ti. behívatta a rendőrség tanúmeghallgatásra (arra gondol, amikor a Kp-né megfenyegetett)! Szerinte ez az én magánügyem… Ezzel a többiek is egyet értettek… Hogy miért, magánügy, vagy, hogy mit kellett volna tennem, azt nem tudták megmondatni, de hát, ha nekem kell blog, akkor viseljem a következményét!
Gy.I. kollégám (bár nem kérdeztem) elmondta, hogy neki egészségügyi végzettsége van: szociális ápoló és gondozó… (tudtommal ez szociális végzettség). Bevallom én sem tudtam pontosan, bár nem is foglalkoztam vele… Azt is megtudtam, hogy az OPNI-ban ő osztályvezető ápoló volt, erről neki papírja is van… Ha kell, behozza, megmutatja. Aztán megjegyzi nekem - mindenki előtt -, hogy ő, már az én helyemben régen elment volna az intézményből. Mindenkinek jobb lenne…
Elmondták, hogy B. Briginek is van egészségügyi végzettsége, szintén az ipariba szerezte, érettségivel együtt. Ezt se tudtam, igaz ezt sem kérdeztem…
Nem értem. Pár évvel ezelőtt még nem mondtak volna ilyen butaságokat a szakemberek, hogy a munkahelyen történt fenyegetés, vagy szexualitás az magánügy…
Igen, de azóta eltelt pár év, s mintha fordított arányban történnének a dolgok: minél többet tanul valaki, annál kevesebb tudás birtokába jut! Ha ez igaz, akkor nagyon nagy a baj! Vagy az emberek nem taníthatóak, vagy a képzés nem tud eleget tenni a szakmai és morális elvárásoknak. Vagy ez lenne a cél? Netán a szakmát kell lezülleszteni a képzés, vagy a pályára tódulók színvonalára? Ezért nincs alkalmassági szűrés az egész szociális szférában? Ezért jutottunk oda, ahol most toporgunk?
De ez már egy újabb összeesküvés elmélet!
Reméljük hamarosan nemcsak kérdéseink, hanem válaszaink is lesznek!
Ma beszámoltak a vizsgálat eredményéről, melyet a hőségriadó alkalmával történt rendezvények kapcsán vizsgáltak, és mindent rendbe találtak, mivel a dolgozók körültekintően jártak el. Úgy hogy kár volt, a feljelentgetés és az egész hajcihő! Ebben egyet értünk, mondom… (Rossz válasz: Én csak ne értsek egyet! - gondolom* A szerk.)
Majd tovább folytatva azt mondja a tanul(t) kolléga, hogy legyek kedves, őt hagyjam ki legközelebb az én ügyemből, ti. behívatta a rendőrség tanúmeghallgatásra (arra gondol, amikor a Kp-né megfenyegetett)! Szerinte ez az én magánügyem… Ezzel a többiek is egyet értettek… Hogy miért, magánügy, vagy, hogy mit kellett volna tennem, azt nem tudták megmondatni, de hát, ha nekem kell blog, akkor viseljem a következményét!
Gy.I. kollégám (bár nem kérdeztem) elmondta, hogy neki egészségügyi végzettsége van: szociális ápoló és gondozó… (tudtommal ez szociális végzettség). Bevallom én sem tudtam pontosan, bár nem is foglalkoztam vele… Azt is megtudtam, hogy az OPNI-ban ő osztályvezető ápoló volt, erről neki papírja is van… Ha kell, behozza, megmutatja. Aztán megjegyzi nekem - mindenki előtt -, hogy ő, már az én helyemben régen elment volna az intézményből. Mindenkinek jobb lenne…
Elmondták, hogy B. Briginek is van egészségügyi végzettsége, szintén az ipariba szerezte, érettségivel együtt. Ezt se tudtam, igaz ezt sem kérdeztem…
Nem értem. Pár évvel ezelőtt még nem mondtak volna ilyen butaságokat a szakemberek, hogy a munkahelyen történt fenyegetés, vagy szexualitás az magánügy…
Igen, de azóta eltelt pár év, s mintha fordított arányban történnének a dolgok: minél többet tanul valaki, annál kevesebb tudás birtokába jut! Ha ez igaz, akkor nagyon nagy a baj! Vagy az emberek nem taníthatóak, vagy a képzés nem tud eleget tenni a szakmai és morális elvárásoknak. Vagy ez lenne a cél? Netán a szakmát kell lezülleszteni a képzés, vagy a pályára tódulók színvonalára? Ezért nincs alkalmassági szűrés az egész szociális szférában? Ezért jutottunk oda, ahol most toporgunk?
De ez már egy újabb összeesküvés elmélet!
Reméljük hamarosan nemcsak kérdéseink, hanem válaszaink is lesznek!
Anonim levélküldés: ITT! Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net
