Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben tartották tudása miatt.
Egy nap egy ismerősével futott össze az utcán, aki azt mondta:
- Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról?
- Várj egy pillanatot! - válaszolt Szókratész. - Mielőtt bármit mondanál, szeretném, ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz?
- Nem. - Válaszolta az ember. - Éppenséggel csak hallottam róla, és ...
- Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?
- Nem, épp ellenkezőleg ...
- Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
- Nem igazán.
- Nos - vonta le a következtetést Szókratész - ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?
Ezért volt Szókratész egy nagyszerű filozófus és ezért tartották igen nagy becsben.
2010. február 22., hétfő
Olvasói levél XIX. – hozzászólóknak ajánlva
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szoval ne mondjunk semmit mert biztos valaki valkijének a barátjának rosszul esik?
VálaszTörlésHa viszont igaz, a mondandó, jót tesz valakinek, valakiknek és még hasznos is, pontosan az ellenkezője a teendő.
VálaszTörlésVagyis igen is mondani kell.
Egy régi Budapest 2010. február 22. 17.36.
Szerintem a történet inkább arról szól, hogy csak jószándékú és hiteles forrásokból fogadjunk el (pl. hasznos) információkat (akár rosszakat is).
VálaszTörlésA 17:46-os megjegyzésem, a 17:35-nek szólt!
VálaszTörlésUgye van halvány remény arra, hogy nem szünnek meg a hozzászólások.Nem kell mindjárt megíjedni.Van jövő.
VálaszTörlésTermészetesen nem szüntetjük meg. Továbbra is várjuk a hozzászólásokat, reméljük minenki számára tanulságul szolgálnak a jövőben is. A változás csak annyi, hogy nagyobb odafigyelés mellett szűrjük az érkező kommenteket.
VálaszTörlésAz elvesztett vezetői bizalom visszaszerzése hatalmi eszközök nélkül
VálaszTörlésA dolgozók többféle módon tudnak borsot törni feletteseik orra alá. A lázadásnak passzív és aktív technikái is vannak. A passzív kategóriába tartozik például, ha a munkavállaló nem csinálja meg, vagy halasztja a feladatait, késik, elrontja a munkáját.
A nyílt ellentmondás, a nyílt lázadás, a konfrontáció már az aktív technika típusai.
Ennél keményebb verzió már a lázadás nonverbális jelekkel történő kimutatása: az agresszív megnyilvánulások, a szóbeli, vagy írott támadás vagy bármilyen témán történő túl rágódás, esetleg "hajba kapás".
Minél irreálisabban, a normál logikát nem követően cselekszik valaki, annál elkeserítőbbnek találja helyzetét.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a munkahelyi lázadásokért sok esetben a vezetőség is felelős: a támadásokat következetes, hiteles vezetéssel meg lehet előzni. Sokan töltenek be úgy pozíciókat, hogy nem értenek a vezetéshez. Nemcsak a feladatokat kell kiosztani, számon kérni, az eredményeket követelni, hanem menedzselni kell a szervezeti hálót, építeni a csapatot.
Azt kellene vizsgálni, hogy miként működünk, mint szervezet, mint az egyénekből álló csoport.
Szervezeti kultúrát, szociális hálót kellene építeni.
Ha egy vezetőt támadás ér, annak általában oka van, azt valamilyen cselekedetével kiváltotta.
Ha egy vezető pökhendi stílusban közli utasításait, ne csodálkozzon rajta, ha ilyen helyzetbe kerül.
Előfordul azonban, hogy nem valódi tényeken, hanem félreértéseken, kitalációkon alapulnak a támadások, amelyek reagálására nem érdemes időt pazarolni, mert az ellenálló sokszor nincs is tudatában a cselekedetének.
A támadásokkal szembeni leghatásosabb eszköz a csoport önismeret, a csoport fejlesztés, ha ez megtörtént, a problémákról nyíltan, őszintén tudnak majd beszélni a szervezet tagjai.
Egy a régiekből.
Budapest, 2010. február,23.14.35.