Terrorelhárítás

Azok kedvéért, akik nem a Kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában dolgoznak, tájékoztatásul közöljük, hogy az alábbi személyek, már nem dolgoznak az intézményben:

Dr. Szűcs Erzsébet szakmai vezető – nyugdíj előtti, felmentési idejét (!) tölti;

Zöldhegyi Gyuláné belső ellenőr – felmondott;

Maczkó Lászlóné főnővér (Szűcs Erzsébet nővére) – nyugdíjba ment;

Kispál Ernőné főnővér (igazgatónő rokona)  – nyugdíjba ment;

Dr. Szűcs Erzsébet székét – meleg váltásban - elfoglalta Simon Ilona exigazgató asszony, aki, az őt ér „méltatlan támadások miatt” mondott le. Simon Ilona a szakmai vezetői státuszt nem vehette át… A volt igazgatónő a  lemondásakor tett nyilatkozatában megjelölt fejlesztő pedagógusi munkakörét sem látja el, a jelek szerint… Igaz, eddig ritkán látták a munkahelyén, valószínűleg ő is otthon végezte „különleges” munkáját… Nálunk, ennek hagyománya van, mint tudjuk... Több vezető is él/élt ezzel a „lehetőséggel”… Valószínű, hogy fizetését továbbra is felveszi, bár senki sem tudja, hogy milyen valós teljesítmény állhat mögötte…

Láthatjuk hát, bár - hála Istennek - a terror enyhülni látszik, azért akad még bőven tennivaló…

.
Lásd még: Személyi változások az intézményben

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

A mai nap eseménye II.:

.

Előzmény: ITT!

Egy majális margójára…

Kétségbeejtő helyzet uralkodik országszerte… Emberek vetnek véget az életüknek önként, mert nem lát(tat)ják a kiutat a munkanélküliség, a banki és közüzemi eladósodás, a betegség, a nélkülözés övezte reménytelen és méltatlan állapotból…

Naponta ugranak ki emberek lakásuk emeleti ablakából, vetik vonat elé, vagy villamos elé magukat, felakasztják magukat, vagy szándékosan közúti balesetet okozva választják a halált… Ezek az események és okok persze elkerülik a híradások nagy részét… Pedig ideje lenne felemelni a hangunkat, hogy közösen mondjuk nemet a megszorításokra, kizsákmányolásra és igent, az élhető jövőre… Pártállástól függetlenül… Mert a pártok csak azért vannak, hogy pártoskodással elválasszák az embereket egymástól, s hogy ellenségeskedést szítsanak közöttünk a maguk javára, ellenünkre… Igen, ezt is a mi pénzünkből. Miközben a közös célt agyon hallgattatják… a méltó, egymással szolidáris, fizikai, szellemi és lelki gyarapodásunk magvalósítását minden eszközzel megakadályozzák… 

Ha valaki szolidáris a másikkal, netán a gyengébbel, azt kiközösítik… Aki nem elég önző, azt nem veszik be maguk közé… Szerencsére…

Vannak, akik képesek felülemelkedni a pártoskodáson…

Vannak, akik minden fajta igazság ellen küzdenek, folyamatosan harcolnak a társadalom igazságos szervezéséért, azért, hogy ne történjen meg a hazugság és csalás által történt kizsákmányolás, s a megtermelt javak igazságtalan szétosztása. Dr. Fóris Eszter mindig azok mellé áll, akik az adott kérdésben a legjobban, leghatározottabban állnak ki, ha kell, az LMP-sekkel tüntet (doktori plagizálás), ha kell, a baloldaliak mellett (szociális fórum), ha pedig a jobboldal mellett (választások tisztasága) a leghatékonyabb a munkája  akkor a radikális nemzeti oldallal tart (magyar föld védelme). Nem pártfüggő, hanem az igazság oldalán áll. Példát ad az összefogásra, a kitartásra, a végsőkig fel nem adásra...

Május elsején egy olyan mozgalomhoz csatlakozott, mely minden rászorulót és kisemmizettet képviselni szándékozik. A Magyar Szociális Fórum a legelesettebbek mellet emeli fel a szavát!

Lásd: ITT! 

A Magyar Szociális Fórum szervezésében Budapesten, 2012. március 25-én megtartott Népi Gyűlés követelései az élet védelmében, a létfenntartásért 

A Népi Gyűlés megállapította, hogy a jelenleg folytatott politika életekbe kerül. Megélhetésük, otthonuk, családjuk elvesztése miatt embereket kerget öngyilkosságba, a mögöttünk álló télen 330 honfitársunk fagyott meg, a kilakoltatási tilalom tavaly július 1-i feloldása miatt 3 ezren kerültek az utcára, a március 1-én feloldott moratórium miatt 15 ezer embertől készülnek elvenni otthonát. A Népi Gyűlés az élet elleni merényletnek tartja ezt a politikát, és az élethez való legalapvetőbb emberi jog nevében ellenállásra szólít fel vele szemben. Azt akarjuk, hogy mielőbb véget vessenek az életek pusztulását előidéző politikának, nehogy még többen pusztuljanak bele! A Népi Gyűlés szerint mindenekelőtt fel kell számolni a politika alárendelődését a pénzügyi csoportok érdekeinek, és meg kell szüntetni a politika összefonódását a banki érdekekkel, mert a jelenlegi állapot fenntartása óhatatlanul az emberi jogokkal ellentétes cselekedetekhez vezet. Követeljük a kormánytól, hogy

1. Azonnal állítsa le azoknak az embereknek, családoknak a kilakoltatását, akiknek nincs hová menniük. Követeljük a kormánytól, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a végrehajtóknak adott engedélyét, és ne engedje meg, hogy március végéig elárverezzenek 5050 lakást 15 ezer ember feje fölül, sorsukra hagyva őket!
2. Ne engedje meg a rendőrség igénybe vételét a kilakoltatások lebonyolításában, hanem a rendőrséget csak az állampolgárok életének és biztonságának védelmében használja fel! Tegyék a rendőrök kötelességévé olyan elővigyázatossági intézkedések meghozatalát, amelyekkel elkerülhetik, hogy kilakoltatásuk közben öngyilkosok legyenek emberek. Követeljük a legszigorúbb hatósági fellépés elrendelését azokkal szemben, akik felelőtlen magatartásukkal, vagy szándékosan embereket kergetnek a halálba!
3. Azonnal fogjanak hozzá olyan intézkedések meghozatalához, amelyekkel megszüntethető, hogy Magyarországon évről-évre tömegesen fagyjanak meg a szabad ég alatt és fűtetlen otthonukban. Az intézkedések sorában a legelsőnek azt tartjuk, hogy megszűnjenek a kilakoltatások, és ne kerüljön még több ember az utcára!
4. Követeljük a március 1-én feloldott kilakoltatási moratórium érvényben tartását mindaddig, amíg nem orvosolják megnyugtatóan a megélhetési válságot.
5. Az állam indítson közérdekű keresetet a bankok által megkárosított állampolgárok érdekében, és kényszerítse rá a hitelezőket a hitelezetteknek okozott kár megtérítésére a banki extraprofit terhére.
6. Követeljük a lakosság rohamos elszegényedésének feltartóztatását. Ennek érdekében a következő azonnali lépéseket követeljük:

-          a 27 százalékos áfa 9 százalékra csökkentését az alapvető élelmiszerek, a mindennapos szükségleti cikkek, az életmentő gyógyszerek és az egészségügyi segédeszközök esetében;

-          a megélhetéshez és az életben maradáshoz szükséges szolgáltatások, így a földgáz, a víz, a csatorna és a villanyáram díját terhelő 27 százalékos áfa 12 százalékra csökkentését; (Számításunk szerint ezzel az intézkedéssel a negyedével csökkenne a rezsiköltség, és több százezer családnak jelentene azonnali könnyebbséget.)

-          az EU-átlagárat messze meghaladó ivóvízdíj EU-átlagra mérséklését;

-          a csatornaszolgáltatói árak jelentős mérséklését;

-          a hatósági árak inflációval arányos kiigazítását az inflációt meghaladó áremelés helyett; az államigazgatási szolgáltatási díjak mérséklését; tegyék költségmentessé a devizahiteles kereseteket;

-          követeljük a kormánytól, hogy ne vonjon el forrásokat az önkormányzatoktól, mert ezzel a helyi adók növelésére kényszerítik őket és növelik a lakosság terheit!

-          vonják vissza azt az előírást, amely arra kötelezi a jövedelem nélkülieket, hogy a tavalyi 5100 Forint helyett 6300 Forintot fizessenek egészségügyi járulékként, mindezt romló egészségügyi szolgáltatások és emelkedő gyógyszerárak mellett.

7. Követeljük, hogy adják meg a minimálbért a közmunkásoknak is! A 8 órában foglalkoztatott szakképzetlen közmunkások ennek megfelelően 60 ezer Forintot kapjanak kézhez a 47 ezer helyett, a szakképzettek pedig 71 ezer Forintot kapjanak. Ne vonják meg tőlük a műszakpótlékot, és engedélyezzék nekik a túlórát!

8. Vonják vissza a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. december 29-i (CXCI.) törvényt és függesszék fel az „új komplex minősítő vizsgálatok” néven elhíresült intézkedést, mert a rokkantak létét veszélyeztetik.

9. Vezessék be Magyarországon a magáncsőd intézményét!

10. A kormány szerezzen érvényt az élethez való emberi jognak. Maradéktalanul tegyen eleget az „Emberi Jogok Egyetemes Törvényéből” fakadó kötelezettségének!

11. A Népi Gyűlés állandó bizottságot állít fel, hogy nyomon kövesse követeléseinek teljesítését, és tovább lépjen. Felhatalmazta a megalakuló bizottságot arra, hogy képviselje követeléseit a kormánnyal folytatandó tárgyalásokon. Követeljük a kormánytól, hogy tárgyaljon a népi gyűlés képviselőivel!

12. Ha a kormány nem volna hajlandó teljesíteni azonnali követeléseinket, és ésszerű időn belül nem válaszolna követeléseinkre, akkor további akciókat helyezünk kilátásba életünk és megélhetésünk érdekében.

13. A fenti követeléseket még ma eljuttatjuk Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Nekünk mindig azok mellé kell állnunk, akik az igazság képviseletében felemelik szavukat. Pártállástól függetlenül. Íme, ez a követelés, melyhez mindnyájan csatlakozhatunk.

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Mikor lesz végre igazgatója a intézménynek?

"2012-05-07 16:03:25

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona akkor került 2010. elején országos reflektorfénybe, amikor két ápolónő azt állította: több férfi munkatársuk szexuálisan zaklatja, veri és megalázza az ápoltakat. Ebben az ügyben jelenleg is tart a bírósági eljárás. Csakhogy az intézet körüli országos botránynak meglehetősen érdekessé vált személyi következményei lettek. Nem sokkal a botrány kirobbanását követően ugyanis a vezetői székben helyet foglaló igazgató, Simon Ilona megbízatása lejárt volna.  Ez azonban az akkori fenntartónak nem okozott fejfájást: 2011 márciusában öt évre meghosszabbította a vezetői megbízatást a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés. Nem várt fejlemény történt viszont ehhez képest néhány hét elteltével. Simon Ilona 2011. április 29-én váratlanul lemondott a beosztásáról az aznap ülésező megyei közgyűlésen, és május 1-től megbízott igazgatónak kinevezték Vincze István lelkészt. Aki alig néhány hónapja került csupán az intézetbe: akkor települt ugyanis vissza Kiskunhalasra. 2011 őszén azután kiírták a pályázatot az igazgatói állásra. Majd szeptember 15-én, még a pályázati meghallgatások előtt, a megbízott igazgató bejelentést tett az intézményben. Közölte a dolgozókkal, hogy december 31-ig ő marad a megbízott igazgató. Azzal magyarázva ezt, hogy a benyújtott pályázatokat nem találták megfelelőnek, ezért januárban az új tulajdonos, a kormányhivatal majd az intézet átvételét követően újra dönt a pályáztatásról. (A szerkesztő megjegyzése: ismert, hogy 2012. januártól az állam átvette számos egészségügyi intézmény felügyeletét a megyei önkormányzatoktól. Így történt ez a kiskunhalasi intézetétben is.) A 2011 őszén kiírt pályázatra egyébként hárman nyújtottak be pályázatot. A kiskunhalasi születésű Uray Erzsébet, általános szociális munkás, az intézmény volt dolgozója, a szintén halasi születésű Lajos Tibor, az Ópusztaszeri Pszichiátriai Otthon volt igazgatója és az intézmény megbízott igazgatója, Vincze István lelkész. Négy nappal az igazgatói bejelentést követően, 2011. szeptember 19-én az egyik pályázót azután felhívta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat bizottsági referense. Közölte a pályázóval, hogy szeptember 28-ra tűzték ki a meghallgatásának időpontját. Eközben állítólag elhangzott az is, hogy a bizottsági referensnek nem volt tudomása arról, hogy Vincze István megbízott igazgató - aki bejelentette saját státuszának év végéig történő meghosszabbítását - maradna. Valamint arról sem tudott, hogy a pályáztatást elhalasztanák, és csak a kormányhivatal átvétele után kerülne majd ismét napirendre a kérdés. A pályázati meghallgatások után a bizottság tanácskozott, majd behívatták mindhárom pályázót, és tájékoztatták őket arról, hogy a pályáztatás eredménytelen. Vincze István megbízatását a bizottság javasolta meghosszabbítani 2011. december 31-ig. Hozzátéve, hogy erről majd a közgyűlés határoz. Mely nem sokkal később halasi pszichiátria vezetői posztjára kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánította, és döntöttek a vezetői megbízatás meghosszabbításáról is. Idén februárban azután ismét kiírták a pályázatot. Ekkor már négyen pályáztak, és a négy pályázat közül a bizottság kettőt emelt ki. Döntés azonban ezúttal sem született. Illetve az lett a döntés, hogy a pályázat érvényes ugyan, de eredménytelen. A megbízott igazgató pedig az újabb pályázat kiírásáig a helyén marad... - Döbbenetes, hogy a 30 éve szociális ellátással foglalkozó, sőt vezetői tapasztalattal rendelkező pályázó nem kellett – kommentálta a pályáztatás körüli eseményeket a kiskunhalasi pszichiátria egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa. - A szociális végzettségű, évtizedek óta ezen a pályán dolgozó másik szakemberre pedig szintén nincs szükség. Nem értjük, hogy meddig lehet húzni még ezt az állapotot..."

Forrás: ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Elképesztő brutalitás, küszöbön az ítélet

„Először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak.”

2012-04-23 16:58:51

 "Szemérem elleni erőszak és más bűncselekmények miatt folytatódott a napokban a kiskunhalasi bíróságon annak a három ápolónak a pere, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában lezajlott vizsgálatok után emelt vádat az ügyészség. Ítélet júniusban várható.

A tárgyalás zárt, emiatt arról információk egyelőre nem szivárognak ki. Dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője is csupán a vádiratot ismerteti röviden, a korábban óriási felháborodást kiváltó, majd a médiában országosan ismertté vált ügyben:

- A három vádlott a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és 
Fogyatékos Betegek kiskunhalasi otthonában dolgozott ápolóként - tájékoztatta hírportálunkat dr. Sárközy Szabolcs. - Ahol az I. rendű vádlott 2009 nyara és 2010 januárja között hat alkalommal – részben a szubintenzív szobában, részben pedig a fürdőszobában - fajtalankodott egy, az otthonban ápolt, kóros elmeállapotú sértettel. Akit megkötözött és a szájába zsebkendőt tett. Az ügyészség a II. rendű vádlottat azzal vádolja, hogy az egyik – szintén kóros elmeállapotú – gondozottat megütötte és megrugdosta. A III. rendű vádlott ellen pedig az a vád, hogy jogtalan haszonszerzés végett bántalmazással, illetve azzal fenyegetve arra kényszerített két másik, részben szintén kóros elmeállapotú gondozottat, hogy neki élelmet vásároljanak. Egy harmadik beteget pedig bántalmazott.

 A Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonában történt borzalmakat több hónapon keresztül vizsgálta az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány. Dobos János, az alapítvány elnöke emiatt naprakész a szörnyű eseményekből.

- A kiskunhalasi ügy valójában 2009 végén indult el, amikor a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának két ápolónője nem bírta már tovább nézni, amiket a személyzet egyes tagjai az ápoltakkal szemben elkövetnek – foglalta össze a büntetőper előzményeit az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány elnöke. - Elmondásuk szerint rendszeresen verték, megalázták az ápoltakat, és olyan eset is volt, hogy nyilvánosan szexuális aktusra kényszerítettek őket, más ápoltak és a személyzet előtt. Az ápolónők először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak. Mivel a vezetőség nem lépett semmit, ezért az ápolónők a városi ügyészhez fordultak. Így az ügyben 2010 januárjában nyomozás indult, és ezzel egy időben pattant ki az országos médiabotrány is.

 

Megindult a vizsgálat

Az ügy nyilvánosságra kerülése után mind az otthon vezetősége, mind az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot indított, ám mindkét vizsgálat azzal zárult, hogy az intézetben semmilyen visszaélés nem történt.

- Ekkor alapítványunk is bekapcsolódott az ügybe – folytatta Dobos János. - Először felvettük a kapcsolatot a két ápolónővel, majd rajtuk keresztül a városi ügyészséggel. Mindannyian örömmel fogadták a felajánlott segítséget.

A két ápolónőn keresztül az alapítványnak egy sor olyan emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, akik információkkal tudtak szolgálni arról, hogy milyen visszaélések történnek az otthonban. Ők vagy olyan emberek, akik korábban ott dolgoztak, vagy olyanok, akik most is ott dolgoznak, de nyilvánosan nem mertek az ügy mellé állni, viszont négyszemközt elmondták, amit tudtak. Így az alapítvány számos olyan információt tudott begyűjteni és eljuttatni az ügyészséghez, melyek egyébként nem kerültek volna a nyomozás látókörébe. Információkat gyűjtöttek többek között gazdasági, pénzügyi, munkaügyi szabálytalanságokról. Az alapítvány egyik munkatársa pedig ezen kívül személyesen is ellátogatott az intézetbe, hogy az egyik ápolttal beszéljen.

Tiltakozik a vezetőség

Eközben folyt az ügyészségi nyomozás az eredeti panaszokkal kapcsolatban. Az ügyészségnek azonban nem volt könnyű dolga a nyomozással: az elsődleges bizonyítékokat ugyanis azoknak a tanúvallomásai jelentették, akikkel a bántalmazások történtek, vagyis az ápoltakkal. Az ügyészség által összeállított szakértői csapat viszont úgy látta, hogy az ápoltak vallomásai megállják a helyüket. Ennek következtében 2010 áprilisában az otthon két ápolóját őrizetbe vették, szemérem elleni erőszak, valamint akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértés gyanújával.

 Nem egészen két hét elteltével a nyomozó hatóság az otthon még egy ápolóját letartóztatta, zsarolás gyanújával. (Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy – a gyanú szerint – az ápoló a betegeket saját tulajdonaik visszatartásával kontrollálta, például nem kapták meg a saját cigarettájukat, csokijukat, ha nem tették meg ezt vagy azt.)

Mindezeket az eseményeket végigkísérte az otthon vezetőségének tiltakozása, akik kiálltak a három letartóztatott ápoló ártatlansága mellett. Egy alkalommal még békés tüntetést is szerveztek ennek okán, Kiskunhalason.

Elképesztő brutalitás

Így azonban még kontrasztosabban hatott, amikor napvilágra került egy korábban az intézetben folytatott belső vizsgálat anyaga, amely arról szólt, hogy az egyik őrizetben lévő ápoló olyan súlyosan bántalmazta az otthon egyik lakóját, hogy kórházba kellett vinni.
.

 A dokumentumban többek között ez olvasható:

„Láttam, hogy egy személy fekszik a fürdőszoba ajtóban, és ennek a személynek [az ápoló] rugdossa az oldalát, hasát. … Kimentem a folyosóra, akkor [az] ápoló [az ápolt] nyakára taposott. [Az ápolt] hörgött.”

„A fürdőszoba bejárata körül nagy vértócsát láttam. [Az ápolt] fején szétnyílt sebet láttam, amely nagyon vérzett. [Az ápolt] nagyon zavaros dolgokat kiabált. [Az ápoló] emlékezetem szerint azt mondta [az ápoltnak]: »Mertél nekem jönni.«”

„A mentő megérkezése előtt azoknak, akik bent tartózkodtak a szobában, [az ápoló] azt mondta, egyezzünk meg abban, hogy a mentősöknek azt mondjuk, hogy [az ápolt] szaladt a nedves folyosón, megcsúszott, és elesett, és így verte be a fejét az ajtófélfába.”

Dübörög az igazságszolgáltatás

A nyomozás 2010 július közepére lezárult, és a három ápoló ellen hivatalosan vádat emeltek. A büntetőper 2011 januárjában indult el a Kiskunhalasi Városi Bíróságon.

Márciusban a büntetőper részeként a bíróság tanúként meghallgatta az egyik ápolónőt, aki az egész ügyet elindította. Aznap este az ápolónő rémülten hívta az alapítvány munkatársát, hogy elmondja, a családjuk két autója hirtelen és egyszerre kigyulladt és kiégett. (Az ezt követő rendőrségi nyomozás végül nem tudta bebizonyítani, hogy szándékos gyújtogatásról volt-e szó.)

2011 tavaszán az intézet igazgatónője, Simon Ilona végül lemondott a posztjáról, ám ez nem nyújtott számára kibúvót azok alól a kivizsgálások alól, amelyek folyamatban voltak olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyek az irányítása alatt történtek az intézetben. Tavaly októberben a folyamatban lévő kivizsgálás lezárult, és a volt igazgatónő ellen az ügyészség magánokirat-hamisítás vádjával vádat emelt. A bíróság a bizonyítékokat olyan egyértelműnek találta, hogy nem látta szükségesnek egy bírósági eljárás lefolytatását, így Simon Ilonát gyakorlatilag a vádemeléssel egy időben el is ítélték. A büntetés: választhatott 60 nap börtön vagy 150 ezer forint bírság közül.

- Az intézetben történt visszaélésekkel kapcsolatban az alapítvány panaszt nyújtott be az Ombudsmani hivatalhoz is – sorolta Dobos János. - A vizsgálat eredményét és az abból készült jelentést az Ombudsman 2011 októberében tette közzé. A vizsgálat az intézetben számos problémát tárt fel, többek között megállapította, hogy az intézetben tapasztaltak több pontban visszásságot idéznek elő az élethez és az emberi méltósághoz való joggal. Így például az intézet lakóinak kapcsolattartására vonatkozó szabályozás, az elhelyezési körülmények, az alkalmazott korlátozó intézkedések tekintetében. Az Ombudsman a nemzeti erőforrás miniszterhez, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához, valamint a kiskunhalasi intézet igazgatójához fordult, felkérve őket, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a visszásságok kiküszöbölése érdekében.

Küszöbön az ítélet

Az ombudsmani vizsgálattal egy időben egy másik vizsgálat is zajlott az alapítvány panaszbeadványának köszönhetően, méghozzá a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol az alapítvány szintén az intézet kivizsgálását kérte. Novemberre a minisztériumi vizsgálat is lezárult, és ez is visszásságokat tárt fel az intézet működésében, ami azért volt jelentős, mert 2010 első felében az – akkor még – Egészségügyi Minisztérium is folytatott már vizsgálatot az intézetben, ám az semmilyen problémát nem tárt fel. Az új vizsgálat a visszásságok megállapítása mellett jó néhány tekintetben átszervezést kezdeményezett az intézet működésében. A  javaslatok érintik például az intézet 7-es osztályát – a  7-es osztályon történtek azok a bántalmazások, amelyek miatt a három ápolót letartóztatták. A javaslatok között szerepel a 7-es osztály jelenlegi működtetésének azonnali felszámolása és az ellátottak alapbetegségének megfelelő osztályon való elhelyezése. A minisztériumi vizsgálat javasolja a korlátozó intézkedés alkalmazása helyett új, korszerű terápiás szemlélet és eljárások bevezetését is az intézetben.

A három ápoló büntetőpere idén tavasszal folytatódott, és várhatóan a következő, júniusi tárgyalás után elsőfokú ítélet születik."

Forrás: ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Nyilvános a nyilvános tárgyalás?

A múlt héten két tárgyaláson is jártam… Az egyik a Pesti kerületi Bíróságon, a másik a Kúrián volt. Ez utóbbin Budaházy Györgyöt jelentette föl a BRFK, hogy a már jogosan megítélt kártérítéseket visszavegyék… A kúria, mindkét ügyben elutasította a hatóság által benyújtott keresetet, helyt adva a korábbi jogos kártérítésnek. Lásd: ITT! 

Az ítéletek némi bizakodásra adnak okot, de azért nem szabad elbízni magunkat. A bíróságra belépve ugyanis megkérdezték, hogy kinek a tárgyalására érkeztem? Bár a kérdés sem tartottam jogszerűnek, válaszoltam. A mellmagasságig érő pult mögött ülő nő elkérte a személyi igazolványomat – véleményem szerint ez sem szokványos (törvényes) eljárás… Mielőtt megkaptam a szokásos kitűzőt (N. 0014), látom, hogy egy füzetbe ír. Kérdezem, hogy regisztrálni kell a tárgyalásra érkezőket? Azt feleli, nem, csak a tárgyalóterem férőhelye korlátozott, ezért be kell írni hányan érkeznek. Előrehajolok kissé és látom, hogy beírta az adataimat (név, szig.szám)… majd visszanyújtja a személyi igazolványomat. (!?)

Azt kérdeztem magamban, vajon mindenkit regisztrálnak, vagy csak a Budaházy György tárgyalására érkezetteket? (Aznap mentették fel Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt is.) Ez ugyanis egybevágna azzal, amit a házi őrizetben tartott Budaházy elmondott korábban, hogy mindenkit megfigyelnek és felírnak, aki otthonában meglátogatja. Így joggal hihetik a hatóságok, hogy a közvetlen baráti körhöz tartozom, pedig – bár nagy tisztelője vagyok – ő nem ismer engem.

Az előző tárgyalásra érkezve a Kúriával szembe, nem regisztráltak, nem kérdezték kinek a tárgyalására érkeztem – mivel nincs is közük hozzá - csak kaptam egy látogató kártyát, amit kifele le kellett adnom. Persze mindkét helyen át kellett haladnom egy fémdetekoros kapun…

Budapesthez közeli város bíróságán sem regisztráltak, nem kérdezték kinek a tárgyalására érkeztem… A bíró viszont a tárgyalóteremben végigkérdezte a hallgatóságot, hogy ki-kicsoda? A válaszokat rögzíttette a jegyzőkönyvbe! Mivel én nem kívántam magam megnevezni – nem is értettem egyet a kérdésével -, így ”és egy magát megnevezni nem kívánó személy” megjegyzéssel kerültem a jegyzőkönyvbe…

Így történik ez Kiskunhalason is, feltéve, ha beengednek a nyilvános tárgyalásra – ami itt még nem fordult elő -, csak ha idézővel érkeznek, akkor engedik be a nyilvános tárgyalásra! Ez a korlátozás, szerintem több mint törvénytelen… Mondják, a cigányok miatt van ez így… Nem értem… mi nem gyakorolhatjuk az alapvető jogainkat azért, mert a cigányokat nem tudják fegyelmezni? Vagy ez is csak egy ürügy a civil társadalmi kontroll kizárására, mint a halasi pszichiátriai otthonban történt visszaéléseket vizsgáló tárgyalások alkalmával, amikor is Dr. Kastyják János ügyvéd úr (volt rendőrkapitány) kérésére, - a betegek személyiségi jogai miatt - teljesen kizárták a nyilvánosságot a több éve tartó tárgyalássorozatból!

Érdekes, míg a betegjogok védelmére való hivatkozással korlátozzák az állampolgárok alapvető emberi, személyiségi és állampolgári jogait abban, hogy részt vehessenek a nyilvánosságot érintő tárgyalássorozaton, addig a vádlottak ártatlanság vélelmének joga megakadályozhatja a betegek egészséghez, biztonsághoz, méltósághoz való jogát, olyannyira, hogy a vádlottak továbbra is a betegek mellett dolgozhatnak! Ezt, a mai magyarországi kaotikus jogrendszer lehetővé teszi!

Tűrhetetlen.

Összegezve, láthatjuk, hogy országszerte más és más a bírósági gyakorlat a nyilvános tárgyalás értelmezését illetően.  A fenti esetekből is kitűnik, hogy a négy esetből, csak egy esetben nem sértették meg az alapvető emberi jogokat.

Ismerjük a megszokott retorikájukat, legföljebb, majd elnézést kérnek a félre értelmezésért! A Kúrián - az igazságosztás legfelsőbb fórumán - már az ajtóban nagyot hazudnak a jóhiszemű, felelős állampolgárnak...

Kérdezzük sokan, mit várhatunk olyan bíróságoktól, melyre belépve, máris jogtalansággal találjuk szembe magunkat?

Azért én bizakodom, és hiszek az isteni igazságszolgáltatásban. Ezért szeretettel invitálok mindenkit a kiskunhalasi városi bíróság folyó év május 21-én, 9 órakor kezdődő (előreláthatólag 12 óráig tartó) a blog miatt ellenünk indított nyilvános tárgyalásra.

Előzmény: ITT! 

és ITT!, ITT!, ITT! és ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!

Zsebmetszés

.
A teljes dokumentum megtekinthető: ITT!

Levélküldés: ITT!                   Az utolsó döfés: ITT!

"Mert megérdemeltem!"            Facebook            "A Vincze konklúzió": ITT!