„Először az intézet vezetőségéhez fordultak
a panasszal. Ők azonban nemhogy nem csináltak semmit, de még a panaszkodókat
szúrták le, amiatt, hogy szóltak.”
2012-04-23 16:58:51
"Szemérem elleni erőszak és más
bűncselekmények miatt folytatódott a napokban a kiskunhalasi bíróságon annak a
három ápolónak a pere, akik ellen a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és
Fogyatékos Betegek Otthonában lezajlott vizsgálatok után emelt vádat az
ügyészség. Ítélet júniusban várható.
A tárgyalás zárt, emiatt arról információk
egyelőre nem szivárognak ki. Dr. Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti
Törvényszék szóvivője is csupán a vádiratot ismerteti röviden, a
korábban óriási felháborodást kiváltó, majd a médiában országosan ismertté vált
ügyben:
-
A három vádlott a Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és
Fogyatékos
Betegek kiskunhalasi otthonában dolgozott ápolóként - tájékoztatta
hírportálunkat dr. Sárközy Szabolcs. - Ahol az I. rendű vádlott 2009 nyara és
2010 januárja között hat alkalommal – részben a szubintenzív szobában, részben
pedig a fürdőszobában - fajtalankodott egy, az otthonban ápolt, kóros
elmeállapotú sértettel. Akit megkötözött és a szájába zsebkendőt tett. Az ügyészség
a II. rendű vádlottat azzal vádolja, hogy az egyik – szintén kóros elmeállapotú
– gondozottat megütötte és megrugdosta. A III. rendű vádlott ellen pedig az a
vád, hogy jogtalan haszonszerzés végett bántalmazással, illetve azzal
fenyegetve arra kényszerített két másik, részben szintén kóros elmeállapotú
gondozottat, hogy neki élelmet vásároljanak. Egy harmadik beteget pedig
bántalmazott.
A Bács-Kiskun Megyei Pszichiátriai és Fogyatékos
Betegek Otthonában történt borzalmakat több hónapon keresztül vizsgálta az
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért alapítvány. Dobos János, az
alapítvány elnöke emiatt naprakész a szörnyű eseményekből.
-
A kiskunhalasi ügy valójában 2009 végén indult el, amikor a Bács-Kiskun Megyei
Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának két ápolónője nem bírta már
tovább nézni, amiket a személyzet egyes tagjai az ápoltakkal szemben elkövetnek
– foglalta össze a büntetőper előzményeit az Állampolgári Bizottság az Emberi
Jogokért alapítvány elnöke. - Elmondásuk szerint rendszeresen verték,
megalázták az ápoltakat, és olyan eset is volt, hogy nyilvánosan szexuális
aktusra kényszerítettek őket, más ápoltak és a személyzet előtt. Az ápolónők
először az intézet vezetőségéhez fordultak a panasszal. Ők azonban nemhogy nem
csináltak semmit, de még a panaszkodókat szúrták le, amiatt, hogy szóltak.
Mivel a vezetőség nem lépett semmit, ezért az ápolónők a városi ügyészhez
fordultak. Így az ügyben 2010 januárjában nyomozás indult, és ezzel egy időben
pattant ki az országos médiabotrány is.
Megindult a vizsgálat
Az ügy nyilvánosságra kerülése után mind az
otthon vezetősége, mind az Egészségügyi Minisztérium
vizsgálatot indított, ám mindkét vizsgálat azzal zárult, hogy az intézetben
semmilyen visszaélés nem történt.
- Ekkor alapítványunk is bekapcsolódott az ügybe
– folytatta Dobos János. - Először felvettük a kapcsolatot a két ápolónővel,
majd rajtuk keresztül a városi ügyészséggel. Mindannyian örömmel fogadták a
felajánlott segítséget.
A két ápolónőn keresztül az alapítványnak egy sor
olyan emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, akik információkkal tudtak
szolgálni arról, hogy milyen visszaélések történnek az otthonban. Ők vagy olyan
emberek, akik korábban ott dolgoztak, vagy olyanok, akik most is ott dolgoznak,
de nyilvánosan nem mertek az ügy mellé állni, viszont négyszemközt elmondták,
amit tudtak. Így az alapítvány számos olyan információt tudott begyűjteni és
eljuttatni az ügyészséghez, melyek egyébként nem kerültek volna a nyomozás
látókörébe. Információkat gyűjtöttek többek között gazdasági, pénzügyi,
munkaügyi szabálytalanságokról. Az alapítvány egyik munkatársa pedig ezen kívül
személyesen is ellátogatott az intézetbe, hogy az egyik ápolttal beszéljen.
Tiltakozik a vezetőség
Eközben folyt az ügyészségi nyomozás
az eredeti panaszokkal kapcsolatban. Az ügyészségnek azonban nem volt könnyű
dolga a nyomozással: az elsődleges bizonyítékokat ugyanis azoknak a
tanúvallomásai jelentették, akikkel a bántalmazások történtek, vagyis az
ápoltakkal. Az ügyészség által összeállított szakértői csapat viszont úgy
látta, hogy az ápoltak vallomásai megállják a helyüket. Ennek
következtében 2010 áprilisában az otthon két ápolóját őrizetbe vették, szemérem
elleni erőszak, valamint akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett
testi sértés gyanújával.
Nem egészen két hét elteltével a nyomozó
hatóság az otthon még egy ápolóját letartóztatta, zsarolás gyanújával. (Ez a
gyakorlatban annyit jelentett, hogy – a gyanú szerint – az ápoló a betegeket
saját tulajdonaik visszatartásával kontrollálta, például nem kapták meg a saját
cigarettájukat, csokijukat, ha nem tették meg ezt vagy azt.)
Mindezeket az eseményeket végigkísérte az otthon
vezetőségének tiltakozása, akik kiálltak a három letartóztatott ápoló
ártatlansága mellett. Egy alkalommal még békés tüntetést is szerveztek ennek
okán, Kiskunhalason.
Elképesztő brutalitás
Így azonban még kontrasztosabban hatott, amikor
napvilágra került egy korábban az intézetben folytatott belső vizsgálat anyaga,
amely arról szólt, hogy az egyik őrizetben lévő ápoló olyan súlyosan
bántalmazta az otthon egyik lakóját, hogy kórházba kellett vinni.
.
A
dokumentumban többek között ez olvasható:
„Láttam, hogy egy személy fekszik a
fürdőszoba ajtóban, és ennek a személynek [az ápoló] rugdossa az oldalát,
hasát. … Kimentem a folyosóra, akkor [az] ápoló [az ápolt] nyakára taposott.
[Az ápolt] hörgött.”
„A fürdőszoba bejárata körül nagy vértócsát
láttam. [Az ápolt] fején szétnyílt sebet láttam, amely nagyon vérzett. [Az
ápolt] nagyon zavaros dolgokat kiabált. [Az ápoló] emlékezetem szerint azt
mondta [az ápoltnak]: »Mertél nekem jönni.«”
„A mentő megérkezése előtt azoknak, akik bent
tartózkodtak a szobában, [az ápoló] azt mondta, egyezzünk meg abban, hogy a
mentősöknek azt mondjuk, hogy [az ápolt] szaladt a nedves folyosón,
megcsúszott, és elesett, és így verte be a fejét az ajtófélfába.”
Dübörög az
igazságszolgáltatás
A nyomozás 2010 július közepére lezárult, és a
három ápoló ellen hivatalosan vádat emeltek. A büntetőper 2011
januárjában indult el a Kiskunhalasi Városi Bíróságon.
Márciusban a büntetőper részeként a bíróság
tanúként meghallgatta az egyik ápolónőt, aki az egész ügyet elindította. Aznap
este az
ápolónő rémülten hívta az alapítvány munkatársát, hogy elmondja, a családjuk
két autója hirtelen és egyszerre kigyulladt és kiégett. (Az ezt követő
rendőrségi nyomozás végül nem tudta bebizonyítani, hogy szándékos
gyújtogatásról volt-e szó.)
2011 tavaszán az intézet igazgatónője, Simon
Ilona végül lemondott a posztjáról, ám ez nem nyújtott számára kibúvót
azok alól a kivizsgálások alól, amelyek folyamatban voltak olyan ügyekkel
kapcsolatban, amelyek az irányítása alatt történtek az intézetben. Tavaly
októberben a folyamatban lévő kivizsgálás lezárult, és a volt igazgatónő ellen
az ügyészség magánokirat-hamisítás vádjával vádat emelt. A bíróság a
bizonyítékokat olyan egyértelműnek találta, hogy nem látta szükségesnek egy
bírósági eljárás lefolytatását, így Simon Ilonát gyakorlatilag a vádemeléssel
egy időben el is ítélték. A büntetés: választhatott 60 nap börtön vagy 150 ezer
forint bírság közül.
-
Az intézetben történt visszaélésekkel kapcsolatban az alapítvány panaszt
nyújtott be az Ombudsmani hivatalhoz is – sorolta Dobos János.
- A vizsgálat eredményét és az abból készült jelentést az Ombudsman 2011
októberében tette közzé. A vizsgálat az intézetben számos problémát tárt fel,
többek között megállapította, hogy az intézetben tapasztaltak több pontban
visszásságot idéznek elő az élethez és az emberi méltósághoz való joggal. Így
például az intézet lakóinak kapcsolattartására vonatkozó szabályozás, az
elhelyezési körülmények, az alkalmazott korlátozó intézkedések tekintetében. Az
Ombudsman a nemzeti erőforrás miniszterhez, a Bács-Kiskun Megyei
Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához, valamint a kiskunhalasi
intézet igazgatójához fordult, felkérve őket, hogy tegyék meg a megfelelő
lépéseket a visszásságok kiküszöbölése érdekében.
Küszöbön az ítélet
Az ombudsmani vizsgálattal egy időben egy másik
vizsgálat is zajlott az alapítvány panaszbeadványának köszönhetően, méghozzá a
Nemzeti Erőforrás Minisztériumban, ahol az alapítvány szintén az intézet
kivizsgálását kérte. Novemberre a minisztériumi vizsgálat is lezárult, és ez is
visszásságokat tárt fel az intézet működésében, ami azért volt jelentős, mert
2010 első felében az – akkor még – Egészségügyi Minisztérium
is folytatott már vizsgálatot az intézetben, ám az semmilyen problémát nem tárt
fel. Az új vizsgálat a visszásságok megállapítása mellett jó néhány tekintetben
átszervezést kezdeményezett az intézet működésében. A javaslatok érintik
például az intézet 7-es osztályát – a 7-es osztályon történtek azok a
bántalmazások, amelyek miatt a három ápolót letartóztatták. A javaslatok között
szerepel a 7-es osztály jelenlegi működtetésének azonnali felszámolása és az
ellátottak alapbetegségének megfelelő osztályon való elhelyezése. A
minisztériumi vizsgálat javasolja a korlátozó intézkedés alkalmazása helyett
új, korszerű terápiás szemlélet és eljárások bevezetését is az intézetben.
A három ápoló büntetőpere idén tavasszal
folytatódott, és várhatóan a következő, júniusi tárgyalás után elsőfokú ítélet
születik."
Forrás: ITT!